Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-15 / 185. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 augusztus 15 nicl töltik c! a bcrter melók szivet, azonban köreikben ai a vélemény a!akult ki, hogy a borpitc gyökeres rendbehozatalára es a siőlőtermelés komoly rentabilitésónak megteremtésére a célbavett intézkedések nem elegendők. A sző ősgazdák azonban belátjék, hogy nem várhatnak mindent a szegény ófiamtől s a Darányi kormány eddig tainu sitott jóindulata is arra vall, hogy & mostani kormányzatnak valóban szándékában áll mindent megtenni, amit csak megtehet. Éppen ezért a szőlősgazdák végre elérkezettnek látják thhoz az idő', hogy a kormány által nyuj'.ott részlet-segítség mellett végre történjék intézkedés arról is, hogy a sseszkartci monopóliumsierö kiváltságainak terhére már ebben az esztendőben legalább 500.000 hektoliter borból főzessék párlat. Ha ez bekövetkezne, ugy a kormánynak a szőlőtermelő társadalom szanálását ctkó ömíóju az előbb emiitett egyéb segítségekkel eRyütt mériföldes léptekkel vinné közelebb egynillió magyar sorsát a geidasógi boldogu éshoz. A mai időkben, amikor a világgazdasági helyzet nyomasztó körülményei mi&tt ez állami intervencionizmus kényszere egyre parancsolóbb erővel érvényesül: egv igen szük kis érdekcsoporton kivul senki sem sirna azon ebben az országban, begy az öt családból álló nagyipari szeszkarlel mérhetetlen értékű kiváltságaiból egy szerény rész feláldoztatik mintegy báromszázezer olyan család javára, amelyek közvetve, vagy kozvetlena bortermelésből élnek. Még igy is tokmillió pengőt keresnének tovább évenként 8z Öl Családhoz tartozó krőzusian gazdag szesz nagyiparosok, akik csődéit tos nódon eddig mindig útját tudták éllr.i enrak, hogy óriási profiljaikat bárki is csökkenthesse. nir.es olyan hatósági intézkedés, amit ne lehetne megkerülni, most is igy történt. A magytr munkások egyittomi vizurrot váltottak s ahhoz, hogy szárazföldön eljuthessenak a fáraók országéba, perzsa átutazósi engedély is kellett. Ezt meckapták s szépen olt is maradlak Teherán környékén. A rendőrség hónapok multán azonban rájött a fortélyra s felszólította az összes magyar munkást, hogy záros határidőn belül hagyják el Perzsia területét. A kiutasítás viszont nem mindig lép hatály br, egy kis baksisba kerül az egész, 8 lehet nyugodtan dolgozni tovább. Igy meg lenne oldva a kerdér, de a rendőrség alkalmazottai nagyon sürün jelentkeznek s a magyar munkás csaknem minden megtakarított pénze elmegy arra, hogy elérhesse a további kinttartózkodás*. Ami megmarad a réven, elmegy a vámon... Emel ett a klímát sem igen bírják a mieink, rengeteg a rcu csér és sok a maláriás beteg arrafelé. * Tér jür k vissa Törökországba, hiszen Bohus Mátyása perzsa viszonyokat csak hallomásból ismeri. Kemál pasa országéban ma minden az átalakulás nyomait viseli magén. A nők arcán fátyolt mér nem igen látni, különösen nem a nagyvárosokban, sőt itt már odáig mentek, hogyha valaki a gyengébb nemből mégis viseli a felismerhetetlenség védőpajzsét, a rer.dőr megállítja és felszólítja,hogy tegye magát láthatóvá, ha pedig a r.ő vonakodik, még ahhoz is joguk van, hogy ott a helyszínen formálisan letépjék azt az arcról és büntetést fizettessenek. (A rögtönitélő fcitóség intézménye tehát nem csak ryugaii hatás.) De nem csak a fátyolhordó nőkkel iíyen tzigoruak. Tilos a papoknak és apácáknak egyenruhában jérniok, még a nagyszakállú és bozontos hajú egyházi férfiak (görögkeletiek) ellen is tiltó intézkedéseket foganatosítottak. * Len nehézTörökországból pénzt juttatni haza. Pedig Bohus Mátyásnak feltétlenül szükséges volt, hogy családját elláthassa. Az egyik al1 alommal, ugy karácsony táján átadott egy ismerősének, aki pénzélutaléssal .foglalkozott", vagy ötven lírát, hogy küldje el családjának. Néhány nap múlva jelentkezett ismerőse és felmutatott egy magyar belfö'di postautalványt, amellyel igazolni kívánta, hogy a pénz eljutott a címzetthez. Bohus meg volt nyugodva, de annál inkább csodálkozott, amikor pár hét múlva családja szemrehányó levelét vette kézhez, amelyben közölték vele, hogy várták s jelzett összeget, de hiába. Az történt, hogy a megbízott ur egyszerűen t sebretelte az ötven lírát. Még fel sem lehelet! jelenleni, meit pénst kivinni Törökországból sem szabad s igy Bohuanak is kellemetlensége lelt volna ... * A török sokat ad a nemzeti érzés külső megnyilvánulásaira, nagy soviniszták s ha csak a legkisebb nézeteltérés előfordul, már nem az egyént szidják, hanem^u&y mondogatják: „kutya gyaurl". Egyébként sincs tul nagy becsülete e'őttük a külföldinek. A bíróság tagjai érezhetően ésnyillan elfogultak velük szemben, de egyébként minden lehetőséget megragadnak, ha valamelyik honfitársuknak haszonszerzésre nyilik alkalmuk. Igy mint nagyon érdekes, jellemző esetet emlegetik, hogy francia érdekeltség nemrégiben lőporgyárat építtetett Ankarához közei s amikor a gyárépület valamint felszerelés mór helyén volt, a török közigazgaiás elkezdett mesterkedni és addig-addig csűrték csavarták az engedélyek dolgát, mígnem az állam önköltségi éren átvette az egész gyártelepet. * Bohus Mátyás vándorlása során volt három hónapig a párisi Citroen-autógyárban is, ahol az alacsony munkabérek miatt nem tudott megmaradni. Hágába is elkerült, az amerikai tőkével dolgozó Dodge-autógyárban kapott munkát. A hollandról csak annyit mond, hogy a vilóg legkedvesebb és legszolgólatkészebb nemzete. Itt két évet töltött Bohus Mátyás. * Egy évvel ezelőtt még Sztambulban volt. Bejárogatott az ottani olasz követséghez és ott azt mondották neki, hogy ha elmegy Nápolyba, onnan egészen könnyen kijuthat Abessiiniába. Mert ez volt az élma! Remélte, hogy ezen a teljesen „szűz" területen gyorsan meg lehet gazdagodni. Azonben csalódott. Az Etiópiába való kivándorlást az olaszok — átmenetileg — teljesen megszüntették a spanyol háborúval kapcsolatos események miatt. Bohus Nápolybcn rekedt s ott han ar táléit kereseti lehetőséget szakmájában. Most meg azzal a gondolattal foglalkozik, hogy amikor visszemegy, torontáli szőnyeget fog gyártani. Ez még nincs elterjedve Itáliában, de tetszik az olaszoknak. * Olaszország lakossága nagy magyarbarát. Ha teljesen ismeretlenül akad össze két ember s a bennszülött megtudja, hogy uj ismerőse magyar — mindjárt kész a barátság. Lelkesülten mutogatnak a falragaszokra: „Éljen Nagymagyarország" 8 magyarázzák hogyan történhetett az, hogy az ezer éven át egymáshoi barátságos két nemzet a háborúban szembe került. Egy másik érdekes és jellemző plakátot is látni ezzel a szöveggel: Olaszország sokkai jogosabban formál igényt Gibraltárra. mint ahogy azt Anglia birtokolja ... * Bohus Mátyás most látogatóba jött haza. Egy kis pénzt akart juttatni családjának. Megírta mikor érkezik, de közben felesége is jelezte, hogy kisfiával együtt kimegy látogatóba, Nápolyba, A két levél keresztezte egymást ét Bohus éppúgy utrakelt mint Bohusné. Ma már ugyan mindkettőjük itthon var, de az erszény a kettős ut következtében alaposan megürüli... Most tavaszig „erőt' gyűjt" Bohus Mátyás, hogy ismét útra kelhessen... » Nyaralés pótléknak siánluk ezt a beszámolót, de nem annak sikerült. Sokat hányódott, küzködött magyar emberek sortéról kapott ízelítőt az olvasó, magyar emberek sorséról, mely nem éppen nyaralás, de annál inkább verejtékes, küzdelmes élet. (—) Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre Egy békéscsabai mechanikus beszámolója a modernizálódó Törökországról, Perzsiáról és a magyarbarát I tál iáról Aki tiz év aiatt bejárta fél Európát {A 8. K. tudósítója jelenti.) Ilyenkor r yáron, amikor nincs akhiá isabb téma, mint a nyaralás, amikor aki csak teheti, vonatra ül, hogy pár hétre itt hagyja „ezt a rémes várost", mi sem lehetünk írást, mint a képzelet szárnyain elvisszük az olvasót idegen or s&ágbe, idegen emberek közzé — világot látni. A starthely a Szemereucca, amelynekegyik öreg házéban beszélgetünk Bohus Mátyás technikussal. Sok minden érdekeset tud mesélni a tapasztalt ember önmagától adódó széles látókörével, nem cioda, tiz év alatt bejárta fél Európát, négy orszógban töitölt huzamosabb időt, öt hat nyelvet beszél és száméra semmiféle távolság nem elérhete'.'en. A konjunkture „áldozata",amenynyiben azért httározta el magét a külföldre vérdorlésra, mert itthon annak idején túlméretezte szövőüzemét, ugy hogy be kelleti téinia s előkerült a mai idők nélkülözhetetlen kampós botja, az útlevél. Mit látott, mit tepasztalt tiz év alat* szt les-e világon, arról nyújtott részünkre Ízelítőt, amit ezennel átadunk az olvasónak. * A leghosszabb időt Törökország ban töltötte. Kisebb megszakitásokkal hat évig dolgozo't Ankarában, Szlambulban stb. A lurkók hatójában a hábo ut követő év> kben, amikor a modernizálás kezdetét vette, jól ment az idegenek sora, de ma mér olt sem fenékig tejfel. Megnehezült az idők járása az Aranyszarv-öböl tájékán is s igy azt lehet mondani, hogy a magyarok helyzete nem a legjobb. Külföldinek munkavállalási engedély ma mér csak .körülményesen, miniszteri döntésééi szerezhető meg. Önállóüzemalapitésaelénemgöiditenek ilyen nehezségeket, de ehhez meg lőke kell. Az összetartás inkább csak formai, a sztambuli magyar egylet ICO 110 tagja nem igen jár össze, do karácsonykor a szegényebb sorban élők gyerekei íregkapják a maguk kis ajándékcsomagját. * A török külpolitikai helyzetet az orosz barátság jellemzi. Bevonult asorosztőkeésa munkéthsdaz országba és r agy gyárakat alapított. A cél a verseny a németekkel, akiknek régebbi érdekeltségeik vannak. A versenyt fel tudják venni az oroszok, de kiszorítani nem tudják a németeket, bér most bizonyos fizetési nehézségek léptek fel, amelyek miatt több üzem le is állt s igy a gazdasági kapcsolatok kicsit min'ha meglazullak volna a harmadik bitodalommal. Érdekes ellenben, hogy az orosz üzemek gépei nagyrészt német eredetűek, vagy legalább is német tipusuak. * A magyarok tekintélyes csoportja azóta, hogy török területen megnehezüli a munkalehetőség, Perzsiába vándorolt ki. Ott ugyanis éppen olyan modernizálási folyamat játsiódik le most, mint ami lyen K*mal pesa uralomrajulása u'én Törökországben. Vasutakat ériltnek, közüzemeket emelnek, utakat készítenek, rohamléptekkel terjed a kuliura. A munkavállalás még sem volt egyszerű. Az a csopor', amelyről Bohus Mályát hallott és amelynek tagjai között utazott perzsa földre Fábián József csabai géplakatos is. nem tudott vízumot kapni. Keleten azonban