Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-08 / 179. szám

6 1937 augusztus 8 Törvénykezés Abessziniában 1935-ben A napokban egy rési amerikai ösmerőiöm (hegedűművész) látogatott meg Budapesten. Mér f. hó 4-ikén szeretett volna itt lenni a magyar fővárosban, hogy részt vehessen az Amerikai Magyar Egyesület és az Amerikai-magyar kereskedelmi kamara rendezésében évenként e napon, Amerika szabadságnapjának évfordulóján a városligeti Washington szobornál megtartani szokott ünnepélyen, de többrendbeli akadály miatt egy héttel megkésetten érkezett, lehét uti programját meg kellett változtatnia. Annak tudatéban, hogy én budapesti lakos vagyok, utolsó levélváltásunk a világ cserkészeinek Gödöllőn tartott táborozása alkalmával volt, amelyen mint „Cserkész nagybácsik" csoportjának egyik tolmácsa vettem részt és onnan küldtem neki levelet egy new-yorki cserkészfiu utján, mel>ra válaszolt. A bejelentési hivatalnál megtudakolta lakcímemet s annak birtokában tudatta szállodai lakását azon kérelme kapcsén, hogy két három napon belül reggel 8 óra tájban keressem fel. Ezt igen szívesen megtettem s örvendezve üdvözöltük egymást. Ancwyorki bohém müvészlanyákon második Kubelik volt ez ő neve, az enyém második Liszt Ferencz. Némely klubban őt Rigó Jaricsinak is nevezték, ha cigányosan hegedült, engem pedig a Pót-Serli névvel tiszteitek meg. Örvendezésünk elmultával elmondta, hogy két év óta utazgat hangversenyezve és hogy huzamosabb időt töltött Adis Abebéban. Abesszínia fővárosában is, ahol olasz katonatiszti köröket mulattatott nemzetközi nagy műsorával. Szabadidejében tanulmányozta a várost és környékét, rajzokat, feljegyzéseket készített az öt érdeklő tájakról, szokásokról, népélelmódról, közművelődési, igazságszolgáltatási állapotokról és egyebekről. Engem különösen a jogszolgáltatás érdekelt. Erre vonatkozólag elmondta, hogy Abesszinióban, melyet a benszülöttek még ma is Ras Tafari birodalmának szeretnek emlegetni, ez olasz hódítás előtt nem volt intézmény a törvénykezés, hanem csak a természetes ésszel biró, nagyhangú és élelmes egyének szabad zsákmánya. A kü!ömbŐ2Ő jogügyletek fölött vitatkozó, veszekedő ügyfelek a vállukon vieelt fehér kér dőjükét, arr.e'y ruhedarabb is, törülköző is, meglobogtatva edték iudiérs az utcákon és Sereken jérókrJőknek, hogy ők peres felek. Anint megélitek, azonnal tömeg vette őket körül, amelyről epy-két rikácsoló felkurjanlotla „BaTafaii, danyama" (Tafari istenére — t. i. mondom — bíró keli itl). Erre a tömeg a legközelebbi jogtudóshoz terelte a feleket, aki egy bódogtetős baldahin vagy lombtetős sátor alatt várta a perlekedőket s intézte elsőfokú bíróként az igazságszolgőltatást ugy, hogy mindenek előtt a tiszteletdíjéra vonatkozólag alkudó! meg a felekkel, amelyet megegyezés utón azonnal zsebre is vágott s csak azután került sor ez ítélet közlésre. Az igazságssolgál tatásnak ezt a módját körülbelül 1.500 esztendő óta gyakorolták ott. Az ítéletek, törv ények hiányéban, hagyományos jogszokás alapján hozattak. A vádló, illetve fel peres nem volt köteles bizonyítani vádjait, illetve állításait. A vádlottra, illetve alperesre volt hárítva ártatlanságénak, igazának bizonyításé, még pedig kizárólag tanukKai, mert írásos bizonyíték betzerzése — tekintettel arra, ho&y a lakosság 95 százaléka analfabéta volt, a műveltebbekhez tartozó 5 szózalák pedig nem szokott pereskedni — csaknem lehetetlen volt. A peres felek az elsőfokú biió ítéletében nem szoktak megnyugodni s ügyüket a főtéren — da csak nappal — található főbíróhoz szokták vinni másodfokú elbírálás végeit. Eteknek a főbíróknak ítéletei is különösek és különlegesek voltak. E fórum elölt a vádló, illetve felperes minden neki nem tetsző tanú kihallgatása ellen tiltakozhatott azon állitássaI, hogy a Kiíogésolt tanú a vádlottal (alperessel) az ő tudomása szerint legalább egyizben együtt étkezett. A birák mellett fontos szerepet töltöttek be az ügyvédek, akik a legélelmesebb egyének közül valók voltak s huzamosabb idejj gyakorlatuk alatt szép pénzt éa rengeteg természetbeni szolgáltatást kaptak. Addis Abeba uccéin 1935-ben még igensok lepedővel, vagy lánccal egymáshoz kötött férfit lehetett látni, akiket a tanuk ulán futkározó prókátorok várakoztattak meg, hogy a pert a tanukkal való meg beszélés utján előkészítsék. Egye^-y ilyen összekötött férficsoport (mert kettőnél több pörösfél is akadl némely ügyben — nők a törvénykezési eljárásban részt^ nem vehettek, legfeljebb „árudként szerepelhettek) nem ritkán napokig vesztegelt étlen, szomjan, vagy gyermekek, esetleg szolgék által szolgáltatta ki magát étel-itallal. Számtalan olyan ítéletet hoztak és hajtottak végre Abesszinióban, VitághirU ZUNDAPP 200-as motorkerékpár megérkezett QQQ p Képviselet : Autó Traktor és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Békéscsaba, Andrássy ut 18. sz. Telefon : 346. amely a vétkes karjának vagy lábának azonnali levágáséi rendelte el. Kisebb lopáíok elkövetőit a lopott tárgy érték kétszeresének, vagy háromszorosának fejvesztéa büntetés terhe alatt leendő megtérítésére Ítélték, vagy két háromméteres, ujjnyi vastagságú ostorral való kegyetlen, néha halólt is oko ző megcsapatésokra, dereshez hasonló kőpadon. A büncaelekmrnyekkei gyanúsítottakat helyenként csoportban hajtották vagy hajtatták zsoldos nepszémoeokkal, rabszolgákkal a piactérre s ott éheztették, szomjan tartották őket a vádiók, amig védőjük akadt. Persze rendőr, csendőr, datekli/, fogház egész Abessziniában nem volt. Politikailag gyanúsítottakkal ugy bántak el, mint a legnagyobb gonosztevőkkel. Az olaszok mind e barbárságnak véget vetettek közigazgatási és igazságszolgáltatási intézmé* nyeik életbeléptetésével. Zsilinszky Lajos dr. Tizenkétezer ember fordul meg átlagosan a csabai piacon Hihetetlen mennyiségű élelmiszert emészt meg a város gyomra (A B. K. tudósítóid jelenti.) Azt mondják a vidéki bolgárkertészek, dinnyetermelők, hogy Békéscsaba mindent meg tud emészteni. Hallatlanul jó gyorrra van ennek a vőrosnak, szinte hihetetlen mennyiségű gyümö'csöf, zöldséget stb. cipelnek szerteszét a gondos háziasszonyok, de nem hallgalhatjuk e', hogy a hatalmas tömegű élelmiszer egy része tovább jut, mert egyes kereskedők csupán ezért jönnek be a piacra, hogy a nagymennyiségű készletből bevóaáro'janak és túladjanak azután az árun a környékbeli piacokon. Már hBjnaii három órakor megindul az élet a piacon s egymás után robognak be a megrakott gyümölcseutók, kocsik: Oroshőzőról, Szarvasról, Öcsödről, Szentesről sőt még Kecskemétről is és alighogy befutnak az aulók a piacra, mér egész sereg kiskereskedő várakozik rájuk s szinte pillanatok alatt szétszedik az autókon behozott árukészlete', úgyhogy mire az első vevő megjelenik, az autókon mérnem találniotlegy csenevész almát, őszibarack, vagy siőlőfürtöt sem. Almahegyek között Nem teljesen veszélytelen foglalkozás a gyümölcskereskedelem, mert igen gyakran nem csak a kereskedő hasznát viszi el, de még tőkéjéből is lecsippent egy jókora összeget. Minden azon múlik, hogy mennyi fut be egyes gyümölcsfajtákból. Szakértői becslés szerint a tegnapi piacra mintegy 150 mőzsa almát, 30 mázsa szőlőt és 20 mőzsa őszibarackot hoztak beésafogyasztóénak a legbeszédesebb bizonyíték a az, hogy ez a mennyiség a déli órákban a minimumra csökkent, annak ellenére, hogy meglehetős árakon fogyott a gyümölcs. A szőlő nagyban 30 filléres árban cserélt gazdát, mig kicsiben 40-45 fillért tudtak elérni kilójóért. Az alma 24-60 fillér, az őszibarack 45—70 fillér között mozgott. A bolgárkertészek is megcsinálták a maguk boltját, bár itt még nehezebb belelátni a „kuÜssiatitkokba", mert rengetegen vannak, ezerféle áruval. 12000 ember a piacon A békéscsabai háziasszonyok legnagyobb része a piacon szerzi be teljes szükségletét. Az erzsébethelyi repülőhidon 1500—2000 ember jön át piaci napon, valamivel kevesebb a nagyhidon és miután Erzsébet hely lakossága Békéscsabának egyharmadét leszi ki, könnyű kiszámítani, hogy egy hetipiacon mintegy 12000 ember fordul meg. Síinte számalomra méltóak azok az asszonyok, akik agyonpakolva tipegnek otthonuk felé és viszik a néhány napi elemózsiát. Egy jaminai mamóka egy 7 kilós kenyeret cipel batyuba kötve a hálán, jobb karján kézikosár, benne alma, káposzta, luró, zöldség és miegymás. Két kezét elől összefonva egy 8 kilós görögdinynyét szorongat. Azt mondja, hogy a következő piacig alig tudja kipihenni a fáradalmakat, de azért világért sem maradna odahaza egy piacinap alkalmával, mert neki ez nem csak munka, de szórakozás is. Hozzávetőleges számítás szerint mintegy 1500 liter tejel, 7 mázsa gomolyát, 2 mázsa túrót, valamint egy mázsa vajat adlak el a tejpiacon. Ez különösen akkor tűnik fel nagy számnak, ha számba* vesszük, hogy Békéscsabán minden második házban találni egyegy tehenet és a lakósság nem szorítkozik csupán a piacra. 1.000 mázsa dinnye A tegnapi piacon egyszeriben megszaporodtak a görög dinnyés kocsik. Több mint 150 kocsi szorult be a sorba alaposan megrakva dinnyékkel. A sor a nagy templomiéi egészen a Békési ulig húzódott és ha csak 7 mázsának vesszük az átlagos kocsi rakómőnyt, akkor kiderül, hogy 9.500 mázsa dinnyét hoztak le tegnap Békéscsabára. Egy-egy kocsira átlag 1.500 darab dinnyét lehet számítani, igy pontosan 25.500 darabnak felelt meg az egész dinnye-^ készlet, úgyannyira, hogy majdnem minden második békéscsabai polgárra „esik" egy dinnye. A statisztikához hozzá tartozik a mintegy 40 kocsi sárgadinnye is, amil igazán hálátlan feladat lenne darabszámra átszámítani. Végeredményben délfelé már erősen megritkult a kocsik száma. Békéscsaba nagyrészét megemésztette, mint annyi más mindent amil ide felhoznak az eladók ? Amint a statisztikai adatokból kitűnik, Békéscsaba telhetetlen gyomra nem csak szómos békéscsabai embernek, de igen sok vidéki családnak is táplálékot ad. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre!