Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám
1937-08-08 / 179. szám
1937 augusztus 5 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja : Lustig Géza „Körömszaked'ái;» ragaszkodom a demokrácia bevélt módszereihez és körömszakadtáig ragaszkodni fogok azokhoz még akkor is, ha netár, ép ugy mint Európában, Amerikában szintén fel lángolna az osztályharc". Ezael tepesstoKa be Roosevelt Van Zeeiand szóját, amikor az utóbbi, incselkedve, o dikia'uroelőnyeit hánytorgatla. És ezek a kstegcrikus szavak annál nagyobb dicsőségére válnak az elnöknek, mert bizony az osztályharc Amerikéban is épugy, mint Európában, mind jobbén éried, sőt terjed. Az Óceánon lul. eddigelé, n hir hedelt American Federalion of Labour közvetített a munkás és a munkaadó között. Mégpedig leg többször a munkaedó javéra. Ám a legutóbbi időben a proletariátusnak nyiladozni kezdett a csipója és rövidesen megaleki'olta harci orgánumét, a C. I. 0.-t, John L. Lewis vezetése alatt, akihez fogható demagógot, a szót etimologiei gyökében véve, Amerika soha nem látott. Es a csenevész mozgalom, amelyet persze sandán nézett a kiöregedett veté'ytérf, akkor kezdelt igazén nőni és gyor san felcseperedni, amikor várakozás ellenére sikerült nékie térdre nyomni a General Motors urait. Amikor pedig Fordot is megtáncoltatta, az egész proletáriátus egy szélig hozzája csatlakozott. Es nem sokára megtámadta az összes ku'caiparokat. Igy párhóneppal ezelőtt, az acéliparnek zudult olyan erővel, hogy az United States Steel, amely a földkerekség acé'fogyasztósának a negyven százalékát magához ka parintotla, hatra-vakra elfogadta mindazt, amit Lew's óhajtott, csakhogy a hutái tovább dolgozhassanak. E^y némely vállalatok, többek közölt a Republic, az Inland, a Youngstcwn és a Belhlehem igyekeztek ellene szegülni az ostromnak. Csökkentett munkáslétszámmal folytatták üzemeiket és hasztalanul próbálták a sztréjkolók megszállni a gyárakat, a munkaadók nem edlák be a derekukat. Girdler buzdítására abban a reményben, hogy az államhatalom az ő oldalukra áll, szilárdul .ragaszkodtak privilégiumaikhoz. Ámde csalódniok kellett hiu várakoNYITOTT TETŐ ! Augusztus 8—9-én, vasárnap 3, 5, 7, 9, hétfőn fél 7, fél 9 órakor Vasárnap a 3 órai előadás z6na I Az 1905. év óriási küzdelmének, az orosz—japán háborúnak legérdekesebb epizódját rendezte Farkas Miklós: PORT ARTHUR OSTROMA ADOLF W0HLBRÜCK, KARÍN HARDT Magyar hiradó zősukbcn. Az államhata'om semleges maradt, sőt bizonyos fokig a szlréjko'ókat pírlolts. Eagle, a pennsylvániaikormányzómeg egye nescn od£i(? p7.ptn!e'enkpd°lf, hogv nyíltan a C. I. 0. kolomposainak edott igazat és ekkor se vette e!ő a fütyköst a sarokból, emikor a fékeveszett munkéstömegek imitt amott gyújtogatni kezdtek. És ez az, ami az amerikai mun kásmozgalmaket az európaiaktól élesen, döntően elhatérolje. Vessük esek össze, ha nem egyébért, oku'ás céljából azt, ami Franciaországban törtérik, azzal, ami Amerikában gerjed. Nyomban láthatjuk, hogy amott a revolució tüze parézslik, emilt az evolúcióé. Ennek az oka részben abban karesendő, hogy a jenki idegenke dik minden doktrínától és minden dogmától. Márpedig doMrina és tetnélkűl a vállalati profit netáni cjorbulására, ez a vakmerő, ez a szinte forradalmi gondolat Amerikában pattant ki először. De nem a munkások, nem i* a munkásszervezetek fejéből. Szakemberek keltették életre, 8iok a sokat csúfolt, sokat becsmérelt szakemberek, akiket Roosevelt, tisztébe lépve, maga köré gyűjtött. Éppen azért, mivel az orvoslás, az ujitás felülről jött, alulról aligha érheti lökés az Egyesült Á lamok strukturéjét. Amerikában nem fogja veszélyeztetni az államszocializmus, mn( egyebütt, a demokráciát. Amikor az Egyesült Államok népa 1933-ban, a válság elmé lyülése idején, észbe kapott 8 felismerte, hogy az ese're, ha a válságot gyo'san le nem küzdi, a romlás lesben a biztos osztályrésze, az Államhoz menekült segítségért, ahhoz az Államhoz, amelyei eddig ösztönösen csak éjjeli bakternak nézett, aki a nyu galma felett őrködik. Da amikor Harisnya kezfyü fehérnemű jó minőségben |ESCHER-nél Andrássy-ut 7. dogma nélkül forradalom elképzelhetetlen. De keresendő az oka abban is, hogy a kormőnyzat nem avatkozik a perpatvarba. Legfőként azonban keresendő az általános gazdasági helyzetben. Ami kor a francia munkásmozgalom elindult, vagyis azóta, hogy a front popu'aira kialakult, az árak egyre hanyatlotté k és az ipar helyzete egyre rosszabbodott. Ha semmi másért, azért, mert a régi vágású pénzügyminiszterek görcsösen ragaszkodtak az arany valutához, akkor, amikor a dollár s a sterling értéktelenedett. Defláció, defláció, megint defláció volt a jelszó. Es ez a deflácionális politika rengeteg kispolgárt a szociálisták soraiba űzött. Ezzel szemben 1933 óta, ahogy Roosevelt beköltözött a Fe hér Házba, Amerika bucsut veit a defláció rögeszméjéfő 1. Ennek folytán az első kritikus évek, amelyeket Roosevelt experimentumokkal vészelt őt, mentesültek azoktól a betegségektől, amelyek a társadalom rétegcsuszamlásainak a pőlyéjőt jelzik. A békétlenségek és a forrongások akkor ütköztek elő, amikor a prosperitás újból visszatért és amikor a fogyasztás és a termelés üteme meggyorsult. Ennélfogva az amerikai munkás mozgalom, eltérően attól, amely Franciaországon elhatalmasodott, nem korcsosulhatott revolucióvő. Mivel a gazdaság ismét bőségben úszik, legfeljebb a javak igazságosabb eloszlásáról lehet csak szó, de nem lehet szó az egész társadalmi rend gyökeres megváltoztatásáról és nem lehet szó a fogyasztás s a termelés gépezetének a radikális szélrombolásáról. Azután még egyéb is közre játszik Franciaország, pontosab ban Európa hátrányára és Amerika javára. Az a gondolat ugyanis, amely sserinl a tömegek fogyasztási képességét a munkabérek emelésével fokozni kel), tekinaz Á Iámhoz menekült, nem kötelezte el ma^át semminemű szisztémával. Az se igen fordult meg az agyvelejében, hogy lemond az individualizmusról a szocializmus kedvéért. Nam várt az államlól semmi egyebei, mint hogy óvja meg a gazdasági élet alapjait, a pénzt és a hitelt s állítsa vissza az egyensúlyt a termelés és a fogyasztás közölt. Mihelyst ez meg'örlént, mihelyst az őllam elvégezte faladatét — ezl gondolták a derék jenkik — bujhal is mér vissza a kuckójába, ahonnan elcktcmergelt. Szóval az államot felEzóliloltők, hogy tegye le a mestervizsgát olt, ehol a liberalizmus csődöt mondott, da eszük ágőban sem volt, hogy örök tisztségbe ültess k. Sokéig vitatkozni fognak a lulokosak, itt is, amoit ie, ha vajjen Amerika az állam közbelépése folytán vagy ennak decára épült fel a betegségből, ha vájjon Roosevelt az orvos avagy a kuruzsló szerepét jő'szotta. Annyi szent, hogy a nehézkórság elült, hogy a gezdasági élet neki zsendült, hogy a munkanélküliség leapadt, hogy a pesszimizmus elszállotl. S aki elfogulatlanul ítélkezik, megállapíthatja a következőket : A siker, akőr tetszik, akőrnem, Rooseveltnek és az agytrösztnek köszönhető, illetve az agytröszt fejének, Baruchnak, a zsidó tőzsérnek. ő eszelte ki a roosevelti politika leghatékonyabb fegyvereit, a devalvációt és a deficitet. A devalváció segítségévei isméi magasba kapaszkodlak a szörnyen lemorzsolódott árak, a deficit segítségével hömpölyögni kezdelt a Pactoluü-folyam, Es mind ez megvalósult anélkül, hogy az alkotmánynak csak egy betűje is csorbát szenvedeti volna, anélkül, hogy a demokráciát a diktatúra váltotta volna fel. Ez a legnagyobb csoda, ami az utóbbi években megesett. És miként Lincoln geltysburgi beszédét, Roosevelt alábbi szavBit is ércbe fogja véielni a hőlás utókor : „Ha megakarjuk valósítani az amerikai ólmot, együttes erővel kell dolgoznunk, nem azérl, hogy nagyobbat, hanem azért, hogy jobbat építsünk. Egy olyan nagy országban, aminő Amerika, ép oly leheletlen jósolni, mint általánosítani. De azl hiszem, épen ugy helye van a reménynek, mini a bizalmatlanságnak. Az eposz, amelyet őseink után mi is folytatni akarunk, elveszítené minden dicsőségét enélkül az álom nélkül." Német nyelvtanfolyammal egybekötött ausztriai nyaralások A Magyer-Oizlrák Társaság védnöksége alatt német nyelvtanfolyammal egybekötött nyaralási akciót rendez a Trensconiinent utazási Iroda a romantikus Karinthiában, a gyönyörű Wörthi-ló partján, Mária Wörlhben, Johann 0. Trebilz német nyelvtanár vezetése melleit. Részvételi dijak s 1 hétre P 138—, 2 hétre P 189'-, 3 hétre P 239 -, 4 hétre P 286 — A részvételi dijakban benne foglaltatik: útiköltség Budapesttől—Budapestig, kifogástalan lakás és ellátás, nyelvoktatási dij, strandfürdőbérlet, gyógydijak, borravalók és podgyász-szóllitás. Indulás: augusztus 1-én, augusztus 8-án és augusztus 15-én. Részletes prospektussal szívesen szolgál a Bekéemegyei Közlöny kiadóhivatala. Résztvételre levelezőlapon is jelentkezhet a Iransconlinenl Ulazósi Irodánál, Budapest, V., Dorotlya-ulca 7. szám 15 napos párisi ut 198 P-től Ebben a fantasztikusan olcsó árban bennfoglaltalik gyorsvonati jegy Budapesttől B udepestig, Párisban szállás és reggeli, a francia főváros megtekintése autócaron, belépőjegy a világkiállításra, Párisban podgyász- és személyszállítás autókon az érkezésnél és az elutazásnál. Indulás augusztus 15 én és 29 én Részletes prospektussal kiadóhivatalunk szívesen szolgál. A társasutazásra egyszerű levelezőlapon is jelentkezhet a TramaconUnent utazási irodánál Budapest, V.. Dorottya-ucca 7.
