Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-01 / 173. szám

fiüKcsmcavEi KOZLOH? 1937 augusztus 1 lin opportunizmusa felrobbantotta, j istennek hála, a kommunizmus Í egységét. Ennek a ténynek a fényénél a zűrzavaros spanyol események rő tül megvilágosodnak. A neeyedik internacionálé hivei, akik Trotkij karmesteri pálcájára ügyelnek, folyvást lázonganak Moszkva ren delkezései ellen, sőt annyira neki berzenkedtek, hogy meghiusitották Rosenbergnek, a Szovjetunió kö vetének, aki a spanyol demokrácia és a spanyol szocializmus öszszefogásán fáradozott, minden törekvését. Kataioniában csak ugy sikerült Companysnak lecsillapítani a szindikalista acsarkodást és duhajkodást, hogy a valenciai kormányhoz folyamodott, emeljen szót a béke érdekében. Igaz. hogy Valenciában ideiglenesen győzött a józan belátás és Largó Caballerot felváltotta a korményrudnál Juoan Negri és Indalecio Prieto, akik mindketten a szocializmus mérsékelt frakciójához tartoznak. Ámde meddig tudnak ezek a derék, ezek a nemes szándékú politikusok ellenállani a negyedik internacionálé kergeségének és meddig tudják zabolén vezetni az uccai csőcseléket, amely egyre és egyre inkább vérszemet kep és diktálni óhajt? Amig Trockijék szítják a zsarátnokot, amelyet Sztálin oltani próbál, remélni sem lehet, hogy Spanyolország egyik fele a másikkal békét köt. Vagyis Spanyolorszőgbsn nem annyira Burgos és Valencia, mint inkább Sztálin és Jrocklj birkózik. És ez a sejnó'atos oka annak, hogy olyan nehéz a tüzet lokalizálni. És hiába magyarázza torka-, inaszakadláigJuohn Negrin is, Indialecio Prieto is meggárgyult honfitársainak, hogy a kommunizmus Oroszországban is csak azért nem valósult meg, mert megvalósíthatatlan. Nam hisznek ezek az ördögtől megszállottak semminek, senkinek, c«ak mennek a saját tökkolompjuk után. Pontosan ugyanugy, mint ehogy francia cimboráik és osztályosaik az őrültségben. Eleknek isdamonstrélhaSla Blum a logika e-fb-jével, hogy az úgynevezett integrális kommunizmus agyrém, legjobb esetben mi husz, aminek foganatja nincs és nem lehet. A kó'yagosok nem adtak hitelt neki és mint a gyom, Galliában is kezd elburjánzani a forradalmi szindik*lizmus, Trockij ültetvénye. A Confédération Ganarale du Travail kebelében hirtelen megrendült Jouhaux tekintélye és a kakukfióka Msrceau Piuert vette ót az uralmat. Ez a veszedelmes ujsőgiró, akinek La Gauche R ivolutionnaire cimü lapja nem anynyira Camüle Desmoulinsre, mint inkább Hébertre emlékeztet, szemére lobbantotta a szocialista pártvezéreknek. hogy elárulták prófétájukat, mert a marxi rendszerben ez irányítás alulról és nem felülről jön, 8 megvádolja őket, hogy Sztálin kedvéért le akarják fegyverezni a soanyol forradalmárokat, a nemzetközi proletáriátus utolsó reménységét A hang Ez«aué, da a kéz, a kéz Jákobé. És könnyen megtörténhetik, hogy Franciaorszőgban is lángra csap rövidesen az a harc, amely a moszkvai opportunizmus és az anarcho szindikalizrnus között dul. Paraszthajszálon múlik, illetve attól függ minden, hogyan ulaku'nak a kiszámíthatatlan ese ménvak eayfelől O.OBsországban, mé&falől Spanyolországban. Mart — legyünk egyszer és mindenkorra tisztában vele — Galliában ismét forradalmi szelek cibálják és zilálják az égboltozatot. Különösen az ifjúság ficánkol erősen, szilajul. És jaj, ha Camille Chau MÁVAUT 1UTÓ1USZMENETREND Érvényes 1937 május 22-től 1937 október 2-ig Békéscsaba—Gyula * 825 1245 ind. Békéscsaba „C«-ata"-8zálló érk. 1055 1310 555 855 1310 érk. Gyula vérosháza ind. 1020 1 240 530 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 — * IX. 8-;g vasárnaponként * Békéscsaba—Szarvas * 1320 ind. Békéscsaba „Csaba"-szélló érk. 810 1414 érk. Kondoros ind. 719 1455 érk. Szarvas ind. 6

3

5 Menetjegy: Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3 40 — Menettértijegy: Kondorosra P 3.80, Szarvasra P 5.50 — * Csak hétköínap közlekedik. Békéscsaba—Szeghalom—Püspökladány—Hajdúszoboszló—Debrecen — ind. Békéscsaba MÁV p. u. érk. X 18'0 t 2125 605 1320 ind. Békéscsaba „Csaba"-sz. érk. 815 1805 2120 621 1336 érk. Békés ind. 758 1749 2104 639 1355 érk. Mezőberény ind. 740 1731 2046 123 1440 érk. Szeghalom p. u. ind. 653 1647 2002 753 1505 érk. Füzesgyarmat ind. 625 16'7 1932 833 — érk. Püspökladány Rákóczi ind. — 1537 1852 915 — érk. Hajdúszoboszló ind. — 1453 1S10 955 — érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 1415 1730 Menetjegy: Békésre P 1—, Me?őberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3 20, Fgyarmatra P 3.80, Hszoboszlóra P 6.30, Debrecenbe P 7.50. — Menettérlijegy: Békésre P —.—, Mezőberénybe P 2.50, Szeghalomra P 5.50, Fgyarmatra P 6.70, Hszoboszlóra P 11.—, Debrecenbe P 13 x Csak hétköznap, fcsak vasárnap és ünnepnap közlekedik. Békéscsaba—Szeghalom—Bere£tyéujfa!a * — ind. Békéscsaba MÁV p. u. érk. ÍS'O 605 ind. Békéscsaba Csaba-sz. érk. 1805 723 érk. Szeghalon p. u ind. 1647 857 érk. Berettyóújfalu p. u. ind. 1400 9

0

3 érk. Berettyóújfalu községh. ind. 13

50 * Csak hétköznap közlekedik Békéscsaba—Gyula —Kétegyhéxa—Elek 1245 i

nd. Békéscsaba „Csaba"-szál!ó érk. 1053 .320 i

nd. Gyula vérosháza érk. 74= 1355 érk. Kétegyháza p. u. ind. 7'° 1425 érk. Elek ind. 640 x x Endrőd—Gyoma 1743 2043 ind. Gyoma p. u. érk. 622 1755 2055 érk. Endréd ind. 610 x Csak hétköznap közlekedik Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltséginél: Békéscsaba, II., Ferenc J6zsef-tér 2. s—s Telefon s 2—33. Julius 26-tól auguszt. 7 ig Idényvígi vísár Julius 26 tói au?unzt. 7 ÍR Az összes tropikál-, vászon- és nyáriszövetöltönyök árát husz százalékkal (20% kai) ! e szál 1i t ottu k Minden darabon látható a régi és a mérséVelt idényvégi ár is Kulpin Divatház férfi készruhaosztálya — Békéscsaba temps csak egv szempillantásra elalél s megbotlik, avagy megszédül azon az u'on, amelyet B.'um tövisek között járt. Ha ez bekövetkeznék, Franciaország óvhatatlanul martalékul esik az orosz járványnak. És akkor igazán lesz mit ünnepelnie, ha nem is Szlalinnak. da legalább Trockijnak. Ambrus gazda katyakeresztelője Irta: Zsilinszky Lajos dr. A ku'yakeresztelési népszokást tudtommal nem igen ismertették még a folklor művelői. Tanulmánvozóik se lehetnek valami sokan. DJ ha ebben az állításomban tévednék is, az már egészen bizonyos, hogy olyan kutyakeresztelő aligha volt másik kerek e vilőgon, mint aminőt Békésen N. Ambrus gazda tartott mintegy 80 esztendővel ezelőtt. Elemista koromban hallottam a históriőjőt régen történt esetként éllilotlnak az öreg Keresztessé Gyuri bácsi szájából, aki akkor (íondolom 1875 ben) egy emberöltő óla viselte mór a közgyámi tisztet Bákés városában. I^az ugyan, hogy ez a színmagyar nagyközség sohasem volt város és aligha is fog azzá átalakulni, de azért városnak nevezte a lakosság mér régidőktől fogva, s annak mondja ma is. Az alább elbeszélendő kutyakeresztelőn kivül arról is nevezetes ez a nagyközség, hogy é helyett i-vel, ó helyeit ú val, ő helyett ü vei beszél a népe. Békés helyett Bikist, édes helyett idest, ló helyett lú ő helyeit ü-t mond, stb. És nevezetes még ez a nagyközség a következő esetnél fogva is. A boszniai okkupSciós háború idején, 1878 őszén napokig tartó tűzvész pusztította a községet. A vész első óráiban, amikor arról jött hir hozzánk, Békéscsabára, hogy a reformőtus templom tetőzete is lángban áll, a csabai önkéntes tűzoltóság több fecskendővel sistett Békésre a tüz lokalizálósára. A tűzoltótestület parancsnoka, Bartóky István, a nemrég elhalt volt földmüvelésügyi őllamtitkárnak, kiváló írónak és aSzarvasi Öregdiákok Szövetsége első elnökének, Bartóky József dr.-nak édesapja, daliástermetü, hatalmas erejű, sztentori hangú és valósággal vastagnysku kálvinista úriember volt, aki az égő templomtetőt kétoldalról fecskendeztetve és erélyesen rendelkezve torkaszakadlőból kiáltozta: „Vizet ide emberek, gyorsan, gyorsan 1" Békés akkori bírája (Isten nyugosztalja rég elporladt csontmaradvőnyait I) bírói pálcával jobbjában és panyókára vállravetett kabátjában jelenve ineg a templom ud/arán, ezeket a történeti nevezetességű szavakat ku-j intotta oda az izzadó Bartókynak: — H

4jjl 0:thol parancsoljik az ur I No nézze meg az ember 1 (A mellette élló főjegyző leintette és máshová vezette bíró uramat.) No, da visszatérve Békés városénak harmadik nevezetességéhez, a kutyakeresztelőhöz, megjegyzem, amit Keresztessy bátyám is megjegyzett anno dacunal, hogy többféleképpen kezelte ott a nép a kutyakereszlelést. — Egyik-másik gazda nem csinált gondot magának a ku'yakölyök névadásából ; olyik azonban igen szeretgette megvőlogatni házőrző vagy tanyai kutyájának a nevét, akárcsak a gyermekeiét, s a kutyakeresztelőt családi szokássá, sőt áldomásos ünneppé avatta. AB utóbbiak közé tartozott Ambrus gazda is, akinek különlegességszómba menő kutyakerasztelőjét, amely félszázad és néhány esztendő elmultával véletlenül jutott most eszembe, igy adta elő Gyuri bécsi egy férfiakból élló társaség előtt, melynek én voltam egyedüli gyermektagja 1 — Hetet kölykedzett Ambrui uram öreg kutyája. Mér valami huszadik ellése lehetett ez. A kölykei között hármat talált falnevelésre méltónak. Két hímet, meg egy nőstényt. Ezek egyikét félig vak, félig siket anyakulyójának pótlása végett saját házának őrzésére, másikat ujabban vásárolt kistanyájára, harmadikat a szomszédos telken lakó öccsének, Bálintnak szánta. A többi négyet vizbe dobatta. Mikor a kiskutyák három hónaposak voltak, kiadta a rendelkezést tíz tagból álló családja összes tagjainak (kivéve a csjcsemőt) eképpen: „Tanájjatok ki három szip magyar kutyanevet, mer mén szoktatni kék, a kölkö ket valami nevezetre." És a háznép napokon ét kereste és mondogatta be neki a saját tetszésének megfelelő neveket. Előkerültek a Prir.c, Lord, Nero, Hektor, Cézár, Castor, Fido, FiláBz, Bijou,