Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám
1937-07-28 / 169. szám
Ara 6 fillér mm mm IOZLONY üékés^saba, 1937 július 28. szerda 64. évfolyam 169. mxám \T APIREND ELQTT Vasárnap zajlott le — s a szó legszorosabb érielmében zajlóit — a független kisgazdapárt gyűlése Böhönyén. Az a gyűlés, amelyet az ország második legnagyobb pártja rendez, önmagában is érdeklődésre tarthat számot, de azok a botrány os jelenetek, amelyeket a közelben lakó „nyilas grtíf" uradalmi alkalmazottai rendeztek, különösen magukra vontők a napisajtó figyelmét. Mér most rendkhül figyelemreméltó az események visszhangjót hallgatnunk — mindkét oldalról. A lapok egyrésze részletesen ismerteti, hogyan próbálták a nyila" sok különféle uton módon megzavarni a gyűlést, hogyan intézkedett a hatósági közegként jelenlevő szolgabíró és milyen gyorsan távoztak a rendzavarók, a csendzavarók a rendőri intézkedés előtt. A gyűlés ezu'án programszerűen folyt le, amint az a részletes tudósításokból kitűnik. Ezek után kissé — de csakis kissé — csodálkozva látjuk, hogy a legszélső jobboldalhoz számító újság igy cimezi az eseményeket: „Botrányba fulladt a kisgazdapórt gyűlése". Az eseményeket nem írja le, a laptársak tudósításait nem cáfolja, de ha a bolránykozók a csendőrök elől eloldalognak s a szónokok zavartalanul elmondják beszédeiket, akkor szerinte a gyűlés „botrányba fulladt". Botrány bizony tényleg volt itt, de nem a gyűlés körül... * Egy-két megjegyzésre csábítja embert ez a felszólalás is, amelyben a gyűlést ellenőrző főszolgabíró a rendesen viselkedő közönséget megdicsérte s a magyar közigazgatást a vaskéz és a meleg sziv hasonlatával jellemezte. Ez a jellemzés találó, — csak a sorendhez van egy két szavunk. Á „vaskéat" alkalmazását olykor egy elkésett intézkedés teszi szükségessé legtöbbször azonban a „meleg sziv" hiányéra panaszkodnak azok, akiket vaskézzel kénytelen a közigazgatás megnyugtatni. Ugy gondoljuk tehát, fel kellene cseré'ni a sorrendet: a meleg sziv és a vaskéz jellemezzek közigazgatást abban az értelemben, hogy előbb a htr szava, a szociális követelmények, a jóléti célkitűzések valósuljanak meg s akkor alig lesz szükség a vaskéz alkalmazáséra. Ha az előbb csak a sorrend kérdésének szerveztük ezt, tévedtünk: itt a sorrend — lényeg. Békéscsabán nem keltett tulnagy„ érdeklődést a Nemzeti Önállósítás! Alap (A B. K. tudósítója jelenti.) Nemrégen jelent meg a miniszter elnök rendelete, amelyben beje lentelte a Nemzeti Ö/iéllősilési Alap megszervezését. A Nemzeti Önállósitési Alap rendeltetése és célja az állástalan diplomások és érettségizetlek problémájának megoldása volna azáltal, hogy alkalmat és módo* nyújtana egzisztenciák megteremtésére és valamenynyire elensulyozná azokat a nehézségeket, amelyekkel a mai magyar ifjúság maga életéért küzd. Az alap igénybevételére megindult az mozgalom az egész országban. Érdeklődtünk Illetékes helyen, hogy Békéscsaba érdekelt rétese mennyiben veszi ki a részéi ebből a mozgalomból. A válasz meglepő volt: ezideig mindössze egyetlen kérvény futott be, egy fiatalemberé, aki kertészképző iskolát végzett és önálló egzisztenciát ekar teremteni magának. Hir szerint egy volt gyógyszeriártulajdonos is készül benyujteni a kérvényét 8 ezenkívül még kettenhármBn foglalkoznak hasonló tervekkel. A szükséges bizonyítványok megszerzése meglehetősen sok fáradságot é» utánjárást igényel s a kölcsön kiutalását meglehetősen szigorú feltételekhez kötik, amitől eltérés nir cs (lósd Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozata), mégis, mindezek eilenére furcsának tartjuk, hogy Békéscsabán ily kis mérvű az erdeklődés, hiszen a kisegzisztenciák rétegének bővülése és megerősödése nemcsak magén-, hanem közérdek is. Ha csak azt vesszükfigyelembe, hosy például Debrecenben eddig 120 kérvényezőről ir a sejtó 8 kereskedést, tehenészetet, tyukfarmot, szőnyegszövődét akarnak többek közöt alapítani állami támogatással az ottani fiatalok, meg kell állapítanunk, hogy Békéscsabán nem vették kellőleg figyelembe a kormány akcióját, amely a diplomás ifjúság keresethez jutását célozza. Pedig annál is inkább fontos lenne a kérvényeket hamarosan benyújtani, mert azok részesülnek előnyben, akik időrendben megelőzték a többieket. Heves harcok folynak Peking uccáin (A B. K. tudósítója jelenti.) | Sugimaja hadügyminiszter a japán képviselőház ülésén kijelentette, hogy a japánok önvédelemből harcolnak és a kínaiak kihívására tetle meg a japán hadügyminisztérium a megfelelő lé péseket. A felelősséget a kinai kormány áltat vezetett jepénellenes üzemekre hárítja, Conoja herceg miniszterelnök a hadügyminiszter nyilatkozatához hozzátette: — Csakis azért küldjük csapóinkat Észak-Kínába, hogy megóvjuk kelet békéjét. Nankingi jelentéB szerint a jelenlegi kinai helyzet komoly, de nem veszélyes. Tegnap délután 5 órakor Manjuan-nál, Pekingtől 10 km-nyire komolyharcok kezdődtek. A 38. hadosztály megtámadta a jaoán csapatokat. A japánok ellenfelüket megfutamították. A jepánok támadást indítottak az északkinai hadsereg ellen. Most egészen komoly csata folyik. Az ágyuk dörgését és a puskák rocogását meszsze körzetben hallják — jelentik a haditudósítók. A nankingi kormónv elhatározta, hogy visszautasítja Kacuki japán ezredes átnyújtott ultimátumát és táviratilag közölte Szung Cse-Juan tábornokkal, hogy a béke minden reménye meghiusult: utasította egyúttal a tábornokot, hogy készüljön az ellenállásra. iSzung Cse-Juan az felelte, hogy megparancsolta a 29. kinai hadseregnek, fejtsen ki ellenállást esetleges japán támadással szemben. A Reuter iroda nankingi távirata szerint Síung Cse-Juan tábornok el van tökélve arra, hogy nem mond le Kinának arról a jogáról, hogy csapatokat tartson Peking körül, legfeljebb arra, hogy más hadosztállyal cserélje ki a 29. hadsereg 37. hadosztályát. A Daily Telegraph pekingi levelezője szerint a kinai 27. hadosztály 7000 főnyi különítménye, amelynek elvonulásét a japán ultimátum követelte, a pekingi királyi palotát megszállta. A japánok az u'timátum leteltével bombázni fogják a palotát. A japán csapatok a pekingi Csang-Yimca kapun át bebocsátást követeltek. Midőn elutasították őket, csapatokkal megrakott tíz japán tehergépkocsi áttörte a kaput és behatolt a városba. A 37. kinai hadosztály megerősítéseket küldött a helyszínére; ezek a külső é» belső fal közé szorult japánokat teljesen elzárták, négy kocsijukat bombákkal fölrobbantotték. Legalább husz japán katonát darabokra téptek a bombák. A többi japán katona a közelben lévő templomba menekült, amelyet a kinaiak körülzártak. Később a templomba szorult jí pánokat a pekingi kaszárnyába kisérték. A városon kivül maradt japánok Fengtajba vonultak vissza. Pekingre teljes sötétség borult, a táviró- és a távbeszélővezetékeket elvágták. A hétfői ütközetek rendkívül véres lefolyáiuak vollak. A kinai csapatok embervesztessége halottakban meghaladja az ezret. Különösen a lanpfangi kinai laktanyák légi bombázása okozott nagy veszteséget a kínaiaknak. Jelentkeztetik az értelmiségi munkanélkülieket (A B. K. tudósítója jelenti.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter 8000/1937. sz. alatt rendeleteit bocsátott ki az értelmiségi munkanélküliek jelentkezéséről. A rendelet felhívja mindazokat, akik középfokú iskolát, illetve főiskolát végeztek és bármely okból állás nélkül vannak, hogy ezt a tényt a munkanélküliek ügyeinek miniszteri biztosánál (Budapest, V., Klotild ucca 10/c. sz. alatt) je* lentsék be. A jelentkezés a kibocsátandó személyi lapok benyújtása utján történik. A személyi lapot, melyet fenti hivatalból levelezőlapon kell igényelni, a név és lakhely pontos feltüntetése alapján a munkanélküliek ügyeinek miniszteri biztosa küidi meg. Az űrlapok pontosan és lelkiismeretesen töltendők ki és az adatoknak a helyi hatóság által való igazoltatása után ugyancsak postán a fenti cimre küldendők be. A Duce vidéki körútja (A B. K. tudósítója jelenti.) Mussolini maga vtzette3 motoros repülőgépén Riminiből Vicenzába repült, mely alkalommal megtekintette a légi berendezéseket és sétát tett a városban. A város lakó! természetesen rögtön felismerték és mindenütt hatalmas lelkesedéssel ünnepelték. Innen a Duce Páduába indult, ?hol megtekintette a légi kikötőt. Páduában is viharos ünneplésben részesítették. A légi kikötő megtekintése után a Duce visszarepült Riminibe. Bajok a Tompa-uccai kut körül (A B. K. tudósítója jelenti.) A kútfúrás kicsit mindig szerencse dolga is. Soha nem lehet tudni, sikerül-e. Igy történt ez mostan a Tompa-uccában. Ötszáz méterig egyáltalán nem akadtak vizre s akkor a képviselőtestület ugy döntött, hogy fúrjon a vállalkozó még száz métert. Közben 530 méternél nyomokra bukkanlak. Percenként 38 liter viz jött fel a mélyből, majd ez a mennyiség leapadt 12 literre. Erre Kenéz mester továbbfurt 560 méterig, de itt meg kellett állnia, mert felszerelése nem volt alkalmai arra, hogy 600 méterig lemenjen. Viszont itt, 560 méternél egyáltalán nem volt viz.
