Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-04-23 / 91. szám
6 Ara O fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 április 23. péntek 34. évfolyam 91. szám Készül a választójog (A 8. K. tudósitója jelenti.) Darányi Kálmán miniszterelnök tegnap délutón a miniszterelnök ségen fogadta Ivády Béla NEP elnököt, valamint Szinyei Merse Jenő és Zsindely Ferenc alelnököket és ismertette velük az alkotmányjogi törvény javaslatokkal kapcsolatos e'gondolásokat. A megbeszélésen résztvett Széli József belügyminiszter is. Békésmegyét az alispán képviseli a debreceni útügyi értekezleten (A B. K. tudósitója jelenti.) Amint mór megemlékeztünk róla, április 24 én szombaton délutón 4 órakor kezdődik Debrecenben az útügyi értekezlet, melyet a tiszántúli mezőgazdasági kamera és a Touring Club rendez. Az értekezlet utén este 9 órakor közös vacsorára gyűlnek öisze a résztvevők. Békésvérmegyét Márki Barna dr. alispán képviseli az értekezleten, aki a Feilitzsch féle képleleplezés után utazik Berettyóújfaluból Debrecenbe. Értesülésünk szerint valószínűleg képviselteti magát az értekezleten Békéscsaba város is. Az optimista Lansburry. (A B. K. tudósítója jelenti.) Lansburry angol munkáspárti vezér Németországból visszaérkezett Angliába. Doverben való partraszállásakor az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Mussolininál is látogatást óhajt lenni. Meggyőződése, hogy Hitlerrel való megbeszélésével a béke ügyét szolgálta. Reméli azt, hogy Roosevelt világértekezletet hiv öszsze. Amerika nagyon alkalmas ilyen kezdeményezésre. Halálos vadászszerencsétlenség (A B. K. tudósitója jelenti.) Magyar Gyula tizenhat éves mazőkovécsházi tanuló szerdán délután pisztollyal vadászni ment az egyik barátjával. Egy golyó a csőben maradi és amikor Magyar barátja a pisztolyt társára fogva elsütötte, a lövedék társa mellébe fúródott. Magyar Gyulát a makói kórházba szállították, de mérnem lehetett rajta segíteni. Csütörtökön reggel Magyar Gyula meghalt. Korniss Gyula nagy politikai beszédet mondott a Tisza István emlékvacsorán (A B. K. tudósitója jelenti.) A Tisza István társaskör és az országos gróf Tisza István emlékbizottság csütörtök este rendezte Tisza Is vén serleg vacsoráját a politikai és társadalmi élet sok kiválóságának jelenlétében. A ve csórén megjelentek József királyi her ceg, József Ferenc királyi herceg, Darányi Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán és Lázár Andor miniszterek. A ve csórén a serlegbeszédet Korniss Gyula egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke tartotta. Okvetlen hasonlít mai politikai és társadalmi helyzetünk Tisza koréhoz — mondotta. 1918 végén a fö dindulás titkos földalatti aknából irdult ki, s ma titukban és nyíltan hasonlóképen vadidegen eszmékért lelkesednek. A hatalom náluk öncél és nem eszköz a nemzet szolgálatában. Tisza István demokréciója rettenthelel'e.i akeratot és erőt követelt. A magyar államférfi abban államépítő hivatást érez. Gróf Tisza Istvánt feltétlenül kötelességtudás és bátorság jellemezte. Tisza Istvén ban meg volt az akarat-zsjni két fővonósa : a bátorság és lelkének egy ponlra való teljes ösrzpontositása. Akaratát mélységes erkölcsi érzé 8 té piálta a nemzet önzetlen szolgálatában. Tisza István a legerőteljesebb védelmezője volt a történelmi magyar alkotmánynak. Ha az alkotmány demokratikus alapgondolatéhoz ragaszkodunk, hogy a nép maga döntsön képviselői utján sorsa ff lett, a választás csakis titko« lehtt, mint szerte a világon. Tartsuk szem előli, hogy az állak nos titkos választójog ne végződjék általános nyilt nyomorú ségbar.Tisza István földhöz akarta juttatni a népet. Kijelentette, hogy a termelést és a fogyasztási fel kell áldozni a nemzeti érdekeknek. Liberalizmusa az egyén önrendelkezési jogát és a szabad versenyt követte, de volt egy álláspontja: minderek felett áll a közérdek. A liberalizmusa kifejeződött a nemzetiségekkel szemben tanúsított megértő politikájában is. A mai magyar ifjeséghoz is van komoly intő szavunk — fejezte be beszédét Korniss Gyula. Szerezze meg a kellő előkészületet és ne szóljon bele ez ország intézkedésibe kellő tanulmány, kellő életbölcsesség nélkül. Ha életében nem is értetlük meg Tisza Istvánt, legalább halála után értsük meg őt. Felmentette a biróség a bűnsegéd! bünrészesség vádja alól Szoó Ferencet, akire halálraítélt öccse ráfogta a pesterzsébeti gyilkosságot,Szoó az Ítélet kihirdetése után elájult (A B. K. tudósitója jelenti.) Nagy érdeklődés mellett kezdte tárgyalni tegnap a pestvidéki törvényszék Mendelényi tanácsa a halálra itélt Szoó István testvéröcscsének, Ferencnek, példátlanul álló bűnügyét. A mult év október 31-én a késő délutáni órákban a pesterzsébeti özvegy Kovács Péterné féle bormérésben hátulról lelőtték Bakos János műegyetemi hallgatót. A gyanú Szoó István motorszerelőre terelődött. A rendőri nyomozés mególlepitotia, hogy Szoó István követte el a gyilkosságot és a pénztárból elrabolt 37 pengőt. A pestvidéki törvényszék izgalmas tárgyalás után halálra Ítélte a gyilkost. Azután váratlan fordulat történt, Szoó István kihallgatásra jelentkezett a vizsgólóbirónál és elmondta, hogy a gyilkosságot nem ő követte el, hanem bátyja és ő csak magára vállalta a bűncselekményt bátyja helyett. Egyidőben Szed István védője, ilj. Kovács Sándor dr. és báró Gudenus L?ó hírlapíró felkeresték Szoó Ferencit, a gyilkos bátyját, aki — álliiólag — bevallotta a védő előtt, hogy ő gyilkolta meg Bakos Jánost és nem az öccse. Erre a vallomásra uj vizsgálat indult meg és a vizsgálóbíró kihallgatta az idősebb Szoó fiút, aki ekkor már visszavonta az ügyvéd elölt lett vallomását. A drámai szembesítések során azonban a halálraítélt bátyját vádolta. Ilyen előzmények utón került sor tegnap délelőtt a főtárgyalásra. A tárgyaláson Szoó Ferenc kétségbeesetten tagadta, hogy a gyilkosságban és a rablósban része lett volna, mint a vádirat állítja. A szembesítés megrázó módon folyt le. A fiatalabbik Szoó mindenáron bátyjára akarta hárítani a szörnyű bűntényt, viszont Szoó Ferenc sírástól elfulló hangon utasította vissza a vádat. Id. Szoó Ferencné, a két fiu édesanyja lett azután tanúvallomást. — Melyik fia voll dolgos, szorgalmas? — kérdezte az elnök. — Feri. Mindig szorgalmasan dolgozol'. Pista nem igen szeretett dolgozni. — Nyomorogtak? — kérdezte az elnök. — Ugy éltünk, mint akiknek 12 tengőből kell élniök egy héten. Az elnök ismertelte Szoó Ferencnének fiához intézett levelét, amelyben azt írja, hogy a fia legyen őszinte, mondjB meg, egyedül ő követte el a gyilkosságot és ne rántsa be ártatlanul bátyját a dologba. Szoóné sírva fordul Pista fiához: — Hőt édes fiam, jobb ez igy? Megérdemeltem én azt tőled ? Ugy e, hogy kérlelek, ne keverd bele ártatlanul a bátyádat a dologba. — Anyám, rem ártatlanul kevertem bele, — rr. ondja Szoó István. A törvényszék a lanu megesketését mellőzte. Ezután Samu József dr. városi fogalmazó ismételte meg Szoó István ügyében tett tanúvallomását, majd sor került Gudens Leó báró hírlapíró kihallgatására, aki elmondotta, hogy amikor elsőizben találkozott Stoó Ferenccel, ez anynyit mondott, hogy nem tudja tovább mBgában tartani a titkot. Másik alkalommal kihallgatta Kovács Sándor dr. ügyvédnek Szoó Ferenccel folytatott beszélgetését. Az ügyvéd megkérdezte, benne van-e a gyilkossági ügyben? Szoó igy felel!: — Igen, én csináltam. A következő tanú, Kovécs Sándor dr. elmondollB, hogy Szoó Ferenc bevallotta előtte: a rablógyilkosság elkövetésében része volt. Szoó Ferenc mindkét tanúvallomásra kijelentetne, hogy azok nem felelnek meg a valóságnak. Az ügyészi és védőbeszéd a bíróság a késő esti órákban egy órás tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette az ítéletet, amely szerint Szoó Ferencet a vád és következményei alól felmentették 8 egyben elrendelték azonnali szabadlábrahelyezését. Szoó Ferenc a felmentő itélet hallatára eszméletlenül esett össze s hosszú percekig tartott, mig a hozzásiető fogházőrök felélesztették. Az indokolás megállapítja, hogy bór számos gyanús körülmény merült fel, a bizonyítékok még sem voltak megnyugtatóak, mert a beismerés bíróságon kivül történt s igy Szoó Ferenc bűnösségét nem lehetett megállapítani. Az ügyész az itélet ellen fellebbezést jelentett be.
