Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-21 / 89. szám

6 Ara O fillér BEKESME6YEIÍOZLONY iékéicsaba, 1937 április 21. szerda 64. évfolyam 89. szám 1U AP1REND ELŐTT Még semmit sem ludunk arról, hogy azok a nagyfontosságú ezocióüs irányú reformok, amelyek­nek kontúrjait a miniszterelnök szegedi beszédében csak nagyjá­ból körvona'aita milyen rr.ódon kerülnek gyakorlali megoldásra. Igy azt sem tudjuk, hogy a ma­gántisztviselők munkaidejének sza­bályozásáról szóló rendelkeaéí miként fogja n ajd éreztetni hatá­sét a kereskedelmi életben, főkép, hogy az elméletben véghezvitt szémités ez ilykép felszabaduló munkaórák és munkahelyek tekin­tetében kvadrálni fog e az ujjonan elhelyezkedést találók szómóval. De melegében szerétnérk elosz­latni felmerülő aggodalmakat. Ha letz is — átmenetileg — olyen munkeadó, aki az eddig 10—12 őrét dolgozó tisztviselője melle't most maga fogja végezni a 4 — 5 óra többletmunkát, mert rezsije „nem birja el" a mésodik fizetett munkaerőt, a Szegeden bejelentett reformnak, amellyel végre Magyar­ortzág is belép ezoknak a nyu­gati nemzeteknek a soróba, ame­lyek gátat veinek az irodai mun­kaerő túlzott kihasználásának, el­vitathatatlanul jslenlkezni fog a hatása éspedig kedvező hatása. Mert minden üzlet alapja mégis csak a vásárlóképes fogyasztó. És jól megfizetett, több szabad­idővel rendelkező tisztviselői réteg egészen bizonyosan nagyobb fo­gyasztást jelent minden téren. Amire pedig sürgős szüksége van a magyar gazdasági életnek. * Nem tartjuk helyesnek azt a metódust, amelyet néhány — Bé­késcsabán is jól ismert és becsült — fiatalember, a szegedi sport élet egyik-másik kiemelkedő egyé­nisége, a nyilaskeresztes támadá­sokkal szemben használt. Nem, semmiképpen sem tartjuk az ilyen ügyek elintézésére alkalmas esz­köznek a lovagias elégtétel'vé­telt Nem beszélve erról, hogy a párviadalt semmiféle ügyek elinté­zésére nem tar !juk alkalmasnak, azt hisszük, hogy a lovagias ki­állás az ellenfélnek olyan meg­becsülését jelenti, amelyet — ta­lán más fajta ügyek lebonyolítá­sánál kellene inkább alkalmaz­ni. Az elhangzott sértések, ameny­nyire a tények pontos ismerete nélkül meg tudjuk állapítani, vagy politikai, vagy büntelőjogi termé­szetűek. Mir d\ét esetben meg lehet találni az elintézésükre al­kalmas forumokat. Ahogyan pé' déul legutóbb Eckhardt Tibor is megtalálta. Felhívjuk rő szegedi b«rélaink figyelmét. A földmivelésiigyi tárca költségvetésének vitája Darányi Kálmán felszólalásával zárult a miniszterelnökségi büdzsé kerül sorra (A B. K tudósítója jelenti.) A képviselőhöz p ;'nzügyi bizottsá­ga rendkívüli érdeklődés mellett tegnep a pénzügyminiszteri tárca részletes költségvetését tárgyalta. Az ülésen többizben felszólalt Fa­binyi pénzügyminiszter és fontos bejelentéseket tett különböző adó kérdésekkel kapcsolatban. Éber Antal volt az első szónok, aki azt kérte, hogy a közlisztviselői kölcsönök keretébe vegyék fel a városi tisztviselőket it. Sándor Islvén az adó és illeték hátralékok revuiójót javasolja. Fabinyi Tihamér pénzügyminisz­ter kijelentette, hogy azok a nagy számok, amelyek a közvélemény­ben erről a kérdésről elterjedtek, erősen túlzottak. A mult év végén az egyenes adóknál 117 millió pengő hátralék volt, ami nem több, m'nt egy félévi adóelőírás. Aránylag kevesebbek a kintlevő sé^ek, mint például egy bármilyen nagyobb magánvállalkozásnál. Egy­általán nem áll meg tehát az a beállítás, mintha az adó- és ille­ték-adminisztráció a hátralékok holt súlyával volna megterhelve. A hátralékok összege nem túlzot­tan nagy és nem céltalanul terlják nyilvén a hátralékokat is. Nagy súlyt helyez arra, hogy az adóhát­ralékok kérdését egyévi gondos felülvizsj á'at alapján szociális szempontból rendezze és ezzel is a szociális megnyugvást előmoz.­dilsa, különösen olyan területeken, ahol súlyos elemi csapások mu­tatkoztak, vagy ahol különleges körülmények, mint például a bor­termelő vidékeken okoznak súlyos nehézségekat. Rassay Károly: A pénzügymi­niszter ur Pécsett, majd legutóbb Szegeden is bejelentette a szociális adóreformot. Meg kell állapítani, hogy ebben a költségvetésben semmi olyan komoly lépés nem töitént, amely ezt a refoímot kö zeiebb vilte volna a megvalósu­láshoz. Szociális adóreform alatt a tuladóztatoít kit polgári tömegek jogoBan azt értik, hogy a vállaikra helyezett terheket megkönnyítsék. — Senki sem kívánhatja a pénz­ügyminisztertől, hogy kedvezőtlen egyenleggel végződő költségvetés keretében indítsa el az adóreform munkáját. A bevételi többletek azonban olyan biztonsági koefi­cienst adnak a pénzügyminiszter­nek, hogy ennek birtokában az általa hirdetett szociális adórefor­mok megvalósításának útjára lép­het. Fabinyi pénzügyminiszter vála­széban kijelenti, hogy a házadó rendkívül pótlékának tervezett mérsek ésénél megfontolás tárgyá vá fo^ja tenni a felmerült észre­vételeket. Az Eber féle indítványt formálisan nem fogadhalja el, mert az megkötné a kormány kezét. De ami különösen a magánalkal­mazottak különadóját illeti, reméli, hogy ebben a tekintetben még koróbban, mint a kö'tségvetési év lejárta előtt, a viszonyok kedvező alakulása esetén a leginkább rászoruló kisemberek kategőr ójá­ban bizonyos enyhítése­ket tud adni. Az erre vonatkozó statisztikai ada­tok összegyűjtése folyamaiban van. Maga is 8u !yt helyez arra, hogy szociálisabb és igazságosabb adóz­tatás megvalósuljon, elsősorban az egyenese dóknál, bár számos intézkedés történt, amelyeket foly­tatni is kíván. Biró Pál felszólalására a pénz­ügyminiszter kilátásba helyezte észrevételeinek gondos megvizs­gálását, mire a bizottság a költ­ségvetést részleteiben is elfogadta. A földmivelésiigyi tárca A pénzügyi bizottság délután öt órakor fo'ytatta a földmivelésiigyi tárca költségvetési tárgyalásét. Éber Antal, Buchinaer Manó, Andaházi­Kasnya Béle, Hermán Albert, Krü­ger Aladár, Ernszt Sándor, Temes­váry Imre Molnár, Imre szólaltak fal, majd Darányi Kálmán minisz­terelnök t ért szót. Utalt arra, hogy a téli gazdasági iskolák számát a folyó évben 68-ról 90 re kivónja felemelni. A békéstnegyei körös­szabályr>zási munkákkal kapcso latban Eckhardt kifoiásolle, hogy a kubikosok most 1.50 pengő napi­bért kapnék, ezzel szemben a be szerzett iratokból megállapítható, hofey a földmunkáknál aikalmazott munkások munkabére a különböző vállalatoknál átlag 2 85 pengő volt. A mezőgazdasági napszámbérek kérdésénél szóvátette, hogy a mult évi költségvetés alkalmával és in terpelíéciójában is bejelentette : erre vonatkozólag rendeletet adott ki. Ebben felhívja a vármegyei és járási gazdasági felügyelőket, hogy a nap^zámbérek helyes megálla­pításéra különös súlyt helyezze­nek. Ugy rendelkezel 1, hogy a leg­kisebb munkabérek megállapítása haladéktalanul megtörténjék.Osztja Bethlen fülfogását abban a tekin­tetben : fel kell készülni arra az eshetőségre, hogy a mezőgazdasági kivitel kapcsén meglevő piaca­inkat vagy azok egyré­szét a szerződéses köte­lezettsegek következté­ben másokkal kell meg­osztanunk. A vajkivitel kérdését illetőleg reméli, hogy sikerül megfelelő megoldást taté ni. A paprikakérdés tekintetében Éber Antal téved. Szavezást is rendellek el és a termelők többsége a mostani rend­szer fenntartása mellett foglalt ál­lást. A bor ügye rendkívül nehéz kérdés, a borfogyasztás sajnos az egész világon jelentősen vissza­esett. A kormány elhatározta, hogy munkaalkalmak teremlésével segit a kubikosokon és a földmunká­sokon. Mefefelelő bizottságot is állítottak össze, melv a helyi ténye­zőkkel együtt birá'ja el a mun­kőskérdésekel ^s a munkálatokat. A Duna- Tisza csatorna megvalósítása a mai pénzügyi helyzetben tel­jesen kilátástalan. A munkatáborok céljára 50 ezer pengőt szánt a kormány. Az ön­kéntes munkatáborok támogatása a nyáii elhelyezkedésre ad lehe­tőséget az egyetemi ifjúságnak. Bejelentette végül, hogy a kor mány komolyan foglalkozik a mezőgazdasági munkásság öreg­ségi bi2tosi'ásénak megvalósítá­sával. Ezutón Fab nyi Tihamér vőla­szolt a deviza és hitelpolitikai kérdésekkel kapcsolatban felmerült észrevételekre. A bizottság a földmüvelésügyi lőrca költségvetését ugy óltalőnos­eágban mint részleteiben elfogadta. A bizottság ma, szerda délelőtt 10 órakor a n iniszterelnökségi költ­ségvetést tárgyalja. Áradás a Körösökön (A B. K. tudósítója jelenti.) A tavaszi nagy esőzések meglehe­tős áremelkedést okoztak a Körö­sökön. Vasárnaptól keddig köze­pes árvíz vonult le a Fehér, Fekete és Kettős Körösön. Gyulán a Fe­hér Körös 4 m, a Fekete és Kettős Körös 6 méteres vizállásu volt. Az érmeníe8itő társulat a szokásos ár­védelmi intézkedéseket megtette. Állandóan, éjjel, nappal megfigye­lők járták és járják a partokat. Kedden megindult az apadás. Ha vasárnap nem lelt volna eső, nz ár már levonult volna. Normélis viszonyok között nagyobb áremel­kedés ezentúl nem valószinü, a hegyeken már alig van hó s igy az olvadás nem okozhat magasabb őrszintet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom