Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-18 / 87. szám

4 BEKESWEQYEI KÖZLÖNY 1937 április 18 Belgrád, 1937. április... Élelemben harmadszor vagyok most Belgrádban és minden alkalommal egy mésik vérost fedeztem fel abban a kacskaringós daliában, amelyei a Duna és a Száva alkotnak ott, ahol fűzfákkal csipkézett parijuk szinte észrevétlenül Belgráddal való első két találkozásom napja históriai dáiumra esett. A mi első randevúnk pontos ideje : 1914 julius 25... Az egykori monarkia egykori követének, Gies8l Vladimír bárónak palotájában vártuk mi, újságírók a szerb kormány válaszát a tör ténelmi jegyzékre. Odakint háborús lázban égett az ucca. Rekkenő kánikula tombolt, az emberek kitépték a rikkancsok kezéből a lapok külön kiadásait, a hepa-hupás uccákon masírozó katonákat virágokkal szórták tele és az ucca velük énekelte a marsot... ...Akár csak három nappal később Pesten és Bécsben.,. A második találkozásunk arra az időre esett, amikor Frank Liborius csapatai megszállták a szerb királyság fővárosét. Emléksziem rá : marhakoc9Íban jöttem Sabícból Belgrádba, illetve Klenákbói Zimonyba és mivel a hid élettelenül tátongott előttünk, a zajló Síáván törékeny lélekvesatőn, reszketve és fázva keltünk át. A borzalmas kép előttem van most is... Romokban hevert a fél város... Sehol egy ép ablak. A szobák üresek. Néhol egy ottfelejtett párna, vagy törött szék mesélt arról a lázas sietségről, amellyel egy ország fővárosának polgári népe elmenekült. A hotelben, ahol a hadvezetőség utalt ki szobát a számunkra — szegény, Istenben boldogult Lövik Károly volt a hálótársam — nem volt se fűtés, se világítás. Az uccák néptelenek. A macskefejű köveken egyedül a patrujok bakkancsainak egyhangú kopogását veri vissza a gránit. Az üzletek kirakataiban nincsen üveg és civilember elvétve kerül csak eiénkFényes paloták... düledező Husz esztendeig nem láttam Belgrádot és most, hogy viszontláttam megint, kellemes csalódást kellett éreznem mindjárt találkozásunk elaő órájában. Eile érkeztem meg, vámkezelés és az útlevelek átvizsgálása simán, udvariasan történt és a hotelben, ahol megszálltam, az éjjeli portás, meg a pincér magyarul felellek, amikor franciául szóltam hozzájuk. A hotel halljában elegáns urak és hölgyek és ezt az elegánciát napokon keresztül volt szerencsém viszontlátni a déli korzón épenugy, mint délután a kávéházban vagy este a res'orántokban. Ennek az elegánciának párisi és pesti karaktere ven, amint hogy a belgrádi szalonokba a párisi modellek rendszerint Pestről érkeznek. Az első délelőttön, amikor minden cél nélkül csavarogtam öszsze-vissza a várost, újnak és érdekesnek találtam mindent. Magam sem tudom mért, valahogyan Lodz jutott az eszembe. Ei a iengyel város, amely túlságosén hamar fejlődött — talán minden különösebb adollség nélkül — jelentéktelen faluból milliós metropolissá. annyiban hasonlít Belgrádhoz, hogy a Jeroso'imskán ott KULPIN DIVATHÁZ férfi-és fiu készruhaosztályának árajánlata: Esőkabátok drapp és zöld színben P 1640 Vihar kabát, impregnált 23'Esőkabátok kiváló minőség . . . . „ 2950 Ballonkabát „52*— Burberryszerü ragián 48'— pengőtől Munkaköpeny különböző színekben . P 6*30 Orvosi köpeny 6*30 Gépész öltöny . 870 Munkakabát fehér. . . „ 5 40 ii egymás mellett lehet látni düledező földszintes viskókat és fényes paiotákat. Az idegennek, aki nyugatról érkezik ide, okvetlenül feltűnik az az amerikai tempó, amivel ez a város rohan a Nyugat felé. Sok a modern bérház és sok az ízléses, hatalmas középület. Emellett Belgrád nem tudta levetni régi karakterét és az idegen épen azért sok olyan érdekes dolgot talál itt, ami nincsen bent a Baedeckerben... Az uccéi mindig forgalmasak. Zajlik rajiuk az élet. És az uccák f tarkák: hü tükrét adják a városnak. Jugoszlávia minden részének népe a maga tarka nemzeti viseletében ott található a belgrádi uccén. Az idegennek észre kell venni azt, hogy ez a népviselet nem effajta operett-ruha, hanem lent Délszerbiában, a fekete hegyek között, Nikita egykori rezidenciájában és a daimét tengerparton valóban ilyen tarka és szinea és érdekes ruhákban élnek az emberek. A Mihály fejedelemről elnevezett ucca, Belgrád ülőere mozgalmasabb és elevenebb, mint a Kárlner-strasse Bécsben. Belgrád általában nem kávéházi város, mindössze két vagy három kávéháza van, de ezek elegánsak, akár csak Pesten a Newyork, vagy a Hangli, a legtöbb pincér magyarul beszél, a kávéházakban zene szól, ellenben mindössze egy olyan kávéház van, ahol kártyáznak is. Az emberek — magyarul verik a blattot, a belgrádi ember nem nagyon kártyázik. Bridgeszalon nincs, egy voll, de az érdeklődés hiánya miatt megszűnt. Rengeteg a vendéglő. És a vendéglők mindig tele vannak. Reggel és délelőtt, délben és ette. A legtöbb helyen cigány játsaik. Érdekesek a vendéglők kirakatai. A publikum ott láthatja az egész menüt — nyersen. Valóságos élelmiszer raktér az ilyen vendéglő kirakata, mindenütt a szopós malac és a fiatal bárány dominálnak. Hatalmas szelet húsok, minden fajta friss főzelékek hevernek mellellük, a vendéglő bejáratánál nyilt tűzön nyárson sütik a malacot és vörös borral locsolják. A bárány haséba sörösflaskát dugnak, hoay „elegáns alakja" legyen. A koszt hallatlanul változatos, olcsó én könnyű, hiszen a legtöbb étel ros'on vagy n/árson késiü'. A legtöbb húsétel — amint a nevük is mulatja : csebsbcsics, razsnica, csulbaslija, — íörök eredetű, amint hoay Belgrád élete karakterének általában sok-sok török maradványa van. Ha az idegen, akit ;neg akarnak tisztelni, bemegy a hivatalba, két perc alalt előtte gőzölög a török kávé. Naponta nyolc-tíz török kávét ittam meg, ezzel tiszteltek meg a skupstinában i», amikor meglátogattam Belgrád parlamentjét. Ez a török kévé leírhatatlanul jó, ízletes és aromái, amellett a kisebb helyeken már egy dinárért lehet kapni és ott főzik az ember előtt. Magasrangu katonatiszt és közlegény — egy asztalnál Amikor liz nappal ezelőtt megérkeztem, még tél volt, a bundában is fáztam, ma pedig már a könnyű tavaszi kabát is terhemre van. A tél itt tavasz nélkül szalad ét a nyárba, az emberek ma délelőtt már kabát nélkül sétáltak a belgrádi uccán. Nyugati ember számára elképzelhetetlen ennek a városnak a demokráciája. Mindennapi dolog, hogy magasrangu katonatiszteket közlegényekkel együtt lehet a vendéglői asztalnál látni. Egy faluból valók. A miniszteri előszobákban egymás mellett ülnek generálisok és parasztok, egyszerű iparoBemberek és képviselők és mindegyikre sor kerül. E?yellen cim van csak: gospodin, — ur — ez mindenkinek kijár, de a miniszter éppen ugy gospodin, mint a szolgája ... Arisztokratikus vonást csak .gy helyen fedeztem fel: a villamoson... A belgrádi villamoson nincsen átszálló jegy, akér csak Rómában. Nagyjában három fajta jegy van: féldinéros, egy dináros és másfél dináros. Reggel nyo'c óra előtt minden jegy fél dinárral olcsóbb. Aki azonban az első kocsiba száll, annak féldinárra! többet kell fizetnie. A pótkocsi jelenti a demokráciát és az első kocsi az arisztokratizmust. Nappal az első kocsi üres és a pótkocsi van tele, este srinház után, vagy a mozi végeztével a pótkocsi üres és a drága kocsiban nem lehet helyet kapni. A texi Belgrádban feltűnően drága. Az oka ennek bizonyára az, hogy az egész város hegyeken fekszik és a benzin drága. A taxistandokon csupa remek kocsit lehet lá'.ni, a legújabb francia és amerikai mérkékat, ezek az autók jobbára magónkocsik és a tulajdonosaik — orvosok, ügyvédek — dolgaik végeztével kiküldik a kocsikat a standra. Nem tudom, milyen volt ezelőit a hangulat a magyarokkal szemben, azt azonban meg kell állapitanom objektíve, hogy me a barátkozás őszinte és szivekből fakad. Ennek sok jelét látom mindenfelé. A vendéglőben a cigány magyar nótákat játszik, a magyar filmnek átütő aikere van és Gaál Franci, meg Eggerth Márta a legnépszerűbb filmsztárok ilt. Mindenütt magyar beszédet hall az embar és Jugoszlávia legnagyobb magyar napilapjának, a Napló nak nem csak a publicitása igen riegy, hanem ennek a lapnak komoly súlya is van. Akik a régi időkből magyarul tudnak. szívesen beszélnek magyarul és Balerád legnagyobb lapjának főszerkesztője, Ljuba Popovics mosolyogva beszélt nekem magyarul budapesti egyetemi esztendeiről. Azok, akik legutóbb részt vettek a Budapestre rendezett kiránduláson, elragadtatással beszélnek erről és alig várják már, hogy a Nemzetközi Vásárra újra felmenjenek. Apró figyelmességeknek nagy eredményeik vannak. A budapesti állatkert nemrég két oroszlánt éB egy kengurut adott a belgrádinak, egy héten keresztül egész Belgrád erről beszélt. Az őszi belgrádi vásáron Magyarországnak külön pavillonja lesz és bizonvos, hogy a jövő évi Nemzetközi Vásáron Jugoszlávia is önálló pavillonnal vesz részt. Valahogyan az az érzésem, hogy ha alaposan megismerjük egymást, akkor riegy lesz a mi kellőnk barátsága: ez a nép itt alapjában véve jó'elkü és jósrivü és nem tehetek róla, de ugy érzem, hogy a magyar és a szerb, amely egyformán nyögte évszázadokon át a török igát, sohasem is haragudott egymásra... Paál Jób Békésmegyeiek szállodája Pesten a Metropole Rákóczi-ut 58., a város szivében 150 szobás modern családi szálloda minden kényelemmel. Kávéházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból ismert Csóka Feri hires cigányzenekara játszik esténként. A gyönyörű Télikertben délután és este tánc. Vírány amerikai-rádió zenekara, Seb6 Miklós rádióénekes énekel. Lapunk olvasóinak lemérsékelt szobaés penzióárak Tsleion : 1-389-50.