Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-24 / 141. szám

Ara 6 fillér ÉEÉSMGBYEI iékéscsaba, 1937 Junius 24. cslifőrtök 64. évfolyam 141. szám 1U APIREND ELŐTT A magyar katolicizmus vezető napilapja féloldalnyi helyei szentel egy budapesti leányiskola növendékei által rendezeti kiéllitésnak. És, amennyire a cikk nyomán meg lehaí állapítani, a kiállítás meg is érdemli azt a megkülönböztetett figyelmet, amellyel a közönség érdeklődéséi ráirányítják. Megérdemel egy kis figyelmet a fővárostól távolélő újságolvasó figyelő részéről is. „Akarom, tisztán lássatok" ez a Széchenyi idézet a jelmondata a kiállításnak, amelynek „A magyar sors" cimel adták a rendező iskola Ieénynövendékei. A cim is sokai mond, de a mód, ahogyan a maguk elé tűzött feladatot a középiskolás leányok megoldották, ródupiáz a cimre. A Hóman—Szekfü féle történetszemléleten nevelődve, nyitott szemmel nézik ezek a süldő leányok az életet és a maguk életéni a családjuk, osztályuk körén jóval tul is meglátják a látnivalókat. Ilyen fali táblákat látni a kiállításon: „A magyar falu szegénysége", „A magyar falu általános társadalomrajza", „ínségünk okai a múltban", „A jobbőgjsőg sorsának alakulása" és a feldolgozott anyag, a munkemelódus, az eredmények osztőlyozása gyakorlati tudósokra, komolyan dolgozó szakemberekre vall. Az iskolavezetője pedig, elismert tekintély a szakmájában, nyilatkozatában azt mondotté, hogy a kérdések, amelyekkel nem könyvek utján, honeni leginkább közvetlen élményekalapján foglalkoznak, nagyon érdeklik, állandóan lekölik a diáklőnyokat, akik szívvel-lélekkel odeadják magukat ennek a munkának. Olvastuk a cikket és elgondolkoztunk. Előkelő iskola, előkelő növendékei. A kiáiiités védnöknője Magyarország belügyminiszterének neje. S a tizenöt-tizenhattizennyolc éves kisasszonykók nem Werlher keserveit olvassák, nem könnyed Irubadurok elegáns rímein csiszolják Ízlésüket, vagy ha esináliák is fezt is ismerni kell) hót csak ugy mellékesen, és fontosnak Tardot találják, meg a többi helyzeteket, amelyekkel dicsekedni nem lehet, gyönyörűségül sem szolgálnak, de alkalmasak arra, hogy elfacsarják a szivét annak, akinek van szeme hozzó, hogy meglássa őket és társadalmi tettre késztessék azokat, akikben él az élet morális elkötelezettségének tudata. Olvastuk a cikket és elgondolkoztunk. Eszünkbe jutott az a minap a felsőházban elhangzóit kijelentés, amely élesen szerr befordult a falukutató fiatalok műnkéjóval és céfolni igyekezvén megállapításaikat, ki merte mondani, hogy a munkanélküli mezőgazdasági munkásság nincs is roisz helyzetben, mert a nagybirtok mindig teljesítette szociális kötelezettségeit. Nagyon szembeszökő az ellentét a felfőházi beszéd és a kis diáklányok kiállítása fali-tábláinak mondanivalója közölt. A nagytöke vezérszónoka i beszéltek a felsőházban (A B. K tudósitója jelenti.) A felsőház tegnapi ülésén foly látták a költségvetés \i(éját. A délelőtti ülés első szónoka Chorin Ferenc volt, aki beszéde elején a költségvetés politikai és gazdasági jelentőségével foglalkozott. — A költségvetésben megnyilatkozó optimizmus bizonyos fokig jogosult, — mondotta Chorin Ferenc. — A gazdasági élei ismert jelzőszámai szerint a javulás tünetei fokozódnak. magyarországra nézve különösen fontos, begy a mezőgazdaság árszintje emelkedett. — Nálunk egyebek között számolni kell azzal is, hogy az idei termés nem fogja elérni a tavalyi mennyiséget. — A világszerte bizonytalan pénzügyi helyzetet ismerve, nagy elismeréssel kell megemlékezni arról, hogy a magyar pénzügyi kormányzat és a Demzeti Bank fenn tudta tartani az állam pénzügyi egyensúlyát. Az uj ip8régok adó- és illetékkedvezményei nem egyoldalú adakozása az államnak, hanem kétoldalú szerződés, amelynél a vállalat az állammal szemben súlyos kötelezettségeket vállal az álló és forgótőke, a munkáslétszám és a többség tekintetében. Báró Szterényi József maradandó érdemének tudja be, hogy az iparfejlesztési lörekvések aiapjeit annakidején lefektette és helyesen jártak el kormányaink, midőn a háború után tőkeszegényséKünk melleit ezt a munkát folytatiák. A szomszéd agrérállamok is rohamos mértékben fej'esztik iperukat. Nálunk is rendkívül fontos volna, hogy például a Tiszántúlon iparvállalatok létesüljenek. — Ellentmondás van abban, hogy az ifjúság ipari és gazdasági elhelyezkedését sürgetik — Súlyt fektetek annak a megállapítására, — mondotta nagy érdeklődés melleit Chorin Ferenc, — és ezt néhány előliem felszólalt felsőházi tag egyes megjegy zései teszik kötelességemmé, hogy HZ én legjobb meggyőződésem szerint nem lehet különbséget tenni azok között, az igazgatások között amelyek , az ingótőke ellen irányulnak. Minden támadás, amely a tőke bármely frontja ellen irányul, ha látszat szerint csak az egyik front ellen is megy, rövidesen ét fog csapni a tőke minden frontja ellen. — Eíért lehetetlennek tartom azt a politikát, bármely oldalról mutatkozzék is, amely a földbirtokot, vagy az ipart azzal akarná megvédeni, hogy a másikra dob tüzesóvát, vagy azokat, akik ezt a tüzesóvét dobjók, tómogatja. — Nekem az a meggyőződésem, hogyha a frontok bérmelyikén gátszakadás történik, késő lesz az összefogás és az áttörő áradat el fogja seperni az egész gazdaségi élet alapját. és ugyanakkor azt kőve. telik, hogy az ipar úgynevezett fellegvárai romboltassanak le. Az ipari és bankvállalalok módot akarnak edni arra is, hogy az ifjúság az iskolai oktatés esetlesges hibáit PE élet nagy iskolájában pótolhassa. Kér, hogy a magyarság vezető osztályai idegenkedésssl viseltetncs az iparral szemben. A magyar arisztokráciának is rá kellene bírni fiaikat arra, hogy a gazdasági élet terére lépjenek, ahogy régebben is nagyobb volt a hajlandóság erre. Szontagh Jínő Chorin Ferenc beszédére reflektál!, majd azt is kifogásolta, hogy a felsőház csak négy nBpot szentelhet a költségvetés vitájának. A költségvetés bírálata során aokaita a költségvetés személyi kiadásait és megállapítja, hogy az államvezetésben túlteng a bürokrácia. Teleszky János szólalt fel ezulőn és kétte a kormányt, hogy segítse meg azokat, akik a hadikölcsönök jegyzésével elvesztették egész vagyonukat és most nyomorognak. Figyelmeztetni kell a kösvéleleményf, hogy ha a konjukturóra bekövetkezik a dekonjuktura, olyan, krízis elé megyünk, mint 1931ben. Most azonban kisebb az orszóg ellenállóképessége. Vásáry József a költségvetést nem fogadta el. Bethlen Pál kérle, hogy a jövőben ne tórgyaljők oly későn a költségvetést és akkor nem lesz szükség a déluláni ülésekre. A költségvetést elfogadja, mert az a kormány jószándékáról tanúskodik, a takarékosség érvényesülését látja benne. A birtokpolitikával foglalkozva kevésnek mondotta atelepitési költségekre szánt összeget. Támogatni kell a kormány birtokpolitikái és szociális tevékenységét. Nem kell tartani sem az első számú baloldali, sem a második számú jobboldali demagógiától. Papp József szerint a költségvetés haladást jelent az előzőekkel szemben. Darányi Kálmán bizalmat érdemei. Reméli, hogy ha a viszonyok javulnak, nemcsak a szükségmunkálatoknak lesz forrása a költségvetés, hanem az adó és illetékcsökkentés forrása is. A költségvetésben a kormány a középosztály sorsán akar segíteni. Az alkotmányjogi reformokat az alapos összeférhetetlenségi torvénnyel kell kiegészíteni. Székács Antal rávilágított arra, hogy a dolgozó osztály széles rétegei nagy nyomorúságban élnek. A tőkeképződés elégtelen, a mezőgazdaság sejitő iparéra nincs szükség. A különféle véltságadókat a mezőgazdasági munkanélküliek életszínvonalának megjavításéra és az adóterhek csökkentésére kellene fordítani. A fiatalság miért menjsn kereskedői pólyára, ha azt tapasztalja, hogy a kereskedőt kiszorítják az egykéz alakulatok, a monopoliumok és szövetkezetek? Nélünk nincs drágaság, viszont az állam politikájával meg' drágit egyes cikkeket, mint a tűzifát. A költségvetést elfogadta. Mandy Sámuel szerint a {költségvetés igazolta a pénzügyminiszter optizmizmusét, viszont a mult évi optimizmust az események igazolták. A jslenlegi belpolitikának a szociális teendő a feladatai. Virág Ferenc örömmel üdvözli a miniszterelnök kijelentését, mely szerint a kormány keresztény és nemzeli alapon óhajtja fölépíteni politikéjót. A keresztény és nemzeti gondolat érvényesítéséhez szükséges, hogy a gyakorlatban is érvényesüljön. Meg kell