Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-06-20 / 138. szám
1937 junius 5 BEKCSMEGYEI KÖZLÖNY 5 Husz évvel ezelőtt halt meg Gyóni Géza Megelevenedő emlékek egy csabai hadifogolytárs elbeszélésében A tragikum költőjének kiadatlan humoros versét közli a Békésmegyei Közlöny (A B. K. tudósítója jelenti.) A rohanó napok sodróban e héten pénteken ismét szomorú évforduló köszönt rónk: Gyóni Géza .halólénak huszadik évfordulója. A költő, akit a háborús csatazaj dobott a felszínre, az ország közvéleménye elé, két évtizede hunyt el a krasznojarstki fogolytáborban. Teste még mindig ott pihen, de talán a közeljövőben sor kerül arra is, hogy hazahozzák és magyar földbe helyezzék örök nyugalomra. Békéscsabát ezen tul is érdekli Gyóni Géza sorsa, hiszen tudvalevő. hogy a költő két évig itt jérta középiskoláit s itt érettségizett. Az elhalálozás óta ebben a városban fokozottan erős a Gyóni-kultusz, amelynek többféle megnyilvánulási formáit tapasztaltuk az utóbbi időben is. Az évforduló alkalmából éppen ezért felkerestük Lampel Albertet, az Angol-magyar bank békéscsabai fiókjának igazgatóját, aki az oros2 fronton és fogságban több •mint két ével együtt töltött Gyóni Gézával — közvetlenül halála előtt — s rengeteg emléket őriz még mindig azokból az időkből. Megkértük Lampel igazgató 1, ismertesse előttünk az együtt töltött évek történetét. — Ezerkilencszéztizenöt március havában — mondotta —, közvetlenül a Przemysl-i vár feladása előtt, én, akinek a várvédő hadseregben volt beoüításom, Áchim Mihály főhadnaggyal, Gyóni Géza öccsével, elég súlyos betegen kórházba kerültem. Akkor tervezték a mieink az utolsó kitörést, ugy gondolték, hogy a helyőrség Lemberg falé elpuszti'ja az orosz hadtépvonalat 'és azután délre fordulva egyesülne a Kárpátokban tanyázó magyar hadsereggel. Mikor ez meghiusull, Áchim Mihály maga mellé vette a kórházba bátyját. (Időközben Molnár ezredparancsnok kinevezte zászlóssá Gyóni Gézát.) Tizennyolc nappal a vér eleste ulán mint már egészséges hadifoglyokat vona'ra ültettek bennünket és elvittek mindnyájunkat Oroszországba. Százötven km re Kazántól, egy Alatyr nevü kis városba kerültünk, amely egyébként tatérközpont. Negyvenkét tisztet helyeztek itt el, köztük a két Áchim• testvért is. Az itteni öt hónap alatt Gyóni Géza több verset és egy verses drőmét is irt Foglyok cimKeresek gyors- és gépírásban gyakorlott tisztviselőt, aki könyveléshez is ért. Cim a kiadóban mel, utóbbi alakjait tisztiársairól mintázta, a női szereplők képzelt személyek voltak. A drámát kisebb körben felolvasta, később azonban megsemmisítette. Verseit mindig ugy irta, hogy az udvaron fel és alá sétált elmerengve, magában teljesen kigondolta mondanivalóját a már nem volt más hátra csak a papirravetés. A jótékony költő — Az öt hónap multán, szeptemberben Szizránba vittek bennünket, a Volga partjára, majd pedig amikor itt vagy kétezren öszszegyültünk, megindult a fogolyhad Krasznojarszk felé. Itt már nem volt olyan jó dolgunk, mint Alatyr ban, a hatalmas fogolytábort négy méter magas deszkapalánk vette körül, igy sétálni, mozogni nem igen tud unk. Az első időben ezt nehezen szoktuk meg, a lakásviszonyok is nagyon rosszak voltak, de később megindult a rendes fogolytábori élet. — Ebbe a környezetbe csöppent bele Gyóni Géza. Verseket irt sokat, rengeteget olvasott, művelődött, képezte magét. Költeményeit ekkor is olvasták Budapesten és az országban, rejtett utakon mindig hazakerültek irásai. A tábori kőnyomatosban sok dolga látott napvilágot. Sokáig emlékezetes ma rad, hogy a Levelek a Kálváriáról cimü vencikluséból e?y-egy verset kézzel többszóz példányban irt le, ezeket hadifogoly művészek illusztrálták és emléklap gyanánt érusitották azzal a célzattal, hogy a tiszta jövedelem az egyéves önkéntesek felsegitéaére fordíttassák. — Ezerkilencszázlhenhét nyarán derékban tört kelté Gyóni Gáza szépan ivelő karrierje. Áchim Mihály szivbBjt és luberku'őzist kapott még 1916 első falében, több mint egy évig kezelték, de hiáb8, meghalt 1917 juniusában. Gyóni Gézát a szomorú eset ar.y nyiia megrázta, hogy — akár valamikor édesanyját — súlyos idegösszeroppanás érte s egy héttel bátyja halála után ő is örökre lehunyta szemét. Testire vasabroncsot helyezte^, hogy a későbbi exhumálásnál legyen megfelelő ismertetőjel. Hogyan született a vers? Ezekben vázolta Lampel igazgató személyes együttlétét Gyóni Gézával, egyben pedig átadott részünkre egy eddig sehol meg nem jelent, birtokában lévő Gyóni-versel, amely annál érdekesebb, mert a rendkívül komoly természetű, felfogású és gondolkozású költőnek ez egyik felette vidám hangú alkotása. Lampel Albert igazgató Gyóni Ferenc dr. tanár, a költő sógora kérésére nemrégiben kisebb magyarázatot és jegyzatet irt a vershez, amelyet a függelékkel együtt az alábbiakban adunk: Gyóni Gézának az alanti verse — irja Lampel Albert — egy nagyon kedves és miáltalunk nagyon szeretett bajtársunk nevenapján Alatyrban (Ssimbirszki kormányzóság) került felolvasásra. A bajtárs neve Maidz Elek, aki a nemzeti hadseregben jelenleg is tényleges szolgálatot teljesít, ha jól tudom, századosi vagy őrnagyi rangban. Ezelőtt két évvel még Mohácson tartózkodott, jelenlegi cimét nem ismerem. A vers keletkezésének története a következő : Hadifogságba esésünk után Przemyslből egy Alatyr nevü kis városba szállítottak le bennünket as oroszok, ahol 26 a", köztük Gyóni Géza és öccse, Áchim Mihály főhadnagy, a város legszebb épületében, a kiürített városi könyv tárban kerültünk mintegy kéthavi ottartózkodás után elhelyezésre. A kis városnak a parancsnoka egy lengyel származású orosz ezredes volt, aki nekünk hadifoglyoknak a lehetőség határain belül a legnagyobb kedvezményt megadta és többek kőzött az első időben megengedte, hogy egy ott élő Szurov nevü családnál étkezhessünk. Szurovnak volt egy nagyon szép, egyetemi hallgatónő leánya, aki természetesen a hadifoglyoknak, de elsősorban Magda Eleknek nagyon tetszett és akit emiatt sokszor kikezdtünk. Nem volt köztük ugyan semmi komolyabb természetű érzelmi kapocs, amennyiben Szurou Mária egy orosz repülőtisztnek volt a menyasszonya. Nagyon kedves és közvetlen hölgy volt egyébként, aki velünk barátságos viszonyt tartott fenn. Euel szemben a koszt, amit szülei nekünk adtak, igen gyatra volt, de Magda L-xi, mint egészen fiatal, jóétvőgyu gyerek, mindent megevett, amit elénk tettek, úgyhogy lassacskán kialakult a vele való évődésnek egy olyan állandó pontja, mely a körül forgott, hogy Magda Lexi azért eszik meg mindent, mert szerelmes Szurov Máriába és részben restellt otthagyni az általunk ehetetlennek minősitett ételeket, részben jó példával akar nekünk előljárni. Minthogy Magdát valamennyien nagyon kedveltük és mondhatni kedves, barátságos és bajtérsias viselkedése folytán ő volt valamennyiünk kedvence, fogságba jutása utón az első ünnepélyt az 6 ju'ius 17-i nevenapjára rendeztük. Az általunk lakott könyvtórépület legnagyobb szobáját egy festőművész-bajtársunk, Jakobovlta Arlhur, hatalmas méretű szénrajsokkal díszítette fel és nagy lakoma és vígság közepatte Gyóni Géza felolvasta az azon a napon irt alanti versét. MÁRJA ÉS LEXI VAGY AZ IGAZI SZERELEM MÁRTÍROMSÁGA (Ünnepi tragédia dalban elbeszélve) Szurovék portáján Szakácsok sürögnek, Konyhából gőzölög Bűze a csülöknek. Tányérok repülnek Sutából satóba, Szurov Máriának Most van kézfogója. MÁVAUT MJTÓ BUSZMENETREND 825 1245 855 1310 Menetjegy: P 1.10 Érvényes 1937 május 22 tői 1937 október 2-ig Békéscsaba—Gyula 0 ind. Békéscsaba .Csafca'-szátló érk. 1055 1310 555 érk. Gyula városháza ind. 1020 1 240 530 Menettértijegy.- P 1.90 — 0 VI. 27—IX. 8-ig vasárnaponként * Békéscsaba—Szarvas * 1320 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 810 14'4 érk. Kondoros ind. 719 1455 érk. Szarv °s ind. 635 Menetjegy: Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40 — Menettértijegy: Kondorosra P 3.80, Szaivasra P 5.50 — * Csak hétköznap közlekedik. Békéscsaba—Szeghalom—P&tp5k(adány—Hajdaszoboszl6—Debrecen 605 621 723 753 833 915 955 — ind. 1320 ind. 1336 é rk. 1355 é.k. 1440 é rk. 1505 é rk. — érk. — érk. — érk. Békéscsaba MÁV p. u. érk. Békéscsaba „Csaba"-sz. érk. - 18'0 815 1805 758 1749 740 1731 653 1 647 625 1617 - 1537 - 1453 - 1415 t 2125 2120 2104 2046 2002 1932 1852 1810 1730 Békés ind. Mezőberény ind. Szeghalom p. u. ind. Füzesgyarmat ind. Püspökladány Rákóczi ind. Hajdúszoboszló ind. Debrecen Arany Bika-sz. ind. Menetjegy: Békésre P 1.—. Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3.20, Fgyarmatra P 3.80, Hszoboszlóra P 6.30, Debrecenbe P 7.50. — Menettértijegy: Békésre P —.—, Mezőberénybe P 2.50, Szeghalomra P 5.50, Fgyarmatra P 6.70, Hszoboszlóra P 11.—, DeSrecenbe P 13. x Csak hétköznap, f csak vasárnap és ünnepnap közlekedik. Békéscsaba—Szeghalom—Berettyóújfalu * — ind. Békéscsaba MÁV p. u. érk. 18' 0 605 i nd. Békéscsaba Csaba-sz. érk. 1805 723 érk. Szeghalo-n p. u. ind. 16 4 7 857 érk. Berettyóújfalu p. u. ind. 14 c o 903 érk. Berettyóújfalu községh. ind. 1350 * Csak hétköznap közlekedik Békéscsaba—Gyula—Kétegyhéza—Elek 1245 ind. Békéscsaba »Csaba"-szálló érk. 1055 i320 ind. Gyula városháza érk. 745 1355 érk. Kétegyháza p. u. ind. 710 1425 érk. Elek ind. 640 x x t Endrőd—Gyoma x 533 1743 2043 2143 ind. Gyoma p. u. érk. 532 622 2037 550 1755 2055 2155 érk. Endrőd ind. 520 610 2025 x Csak hétköznap, t csak vasárnap és ünnepnap közlekedik Fehrllágositésok a MÁVAUT kirendeltségénél 1 Békéscsaba, IL, Ferenc Jézael-tér 2. 1—1 Telefon 1 3—33.
