Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-06-10 / 129. szám
6 Ara O fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 június 10. csütörtök 64. évfolyam 129. szám lYleghiusuIt a külön mezőgazdasági kamara terve Váratlanul napirendre került a kfiröstarcsai *sek ügye a közigazgatási bizottság ülésén (A B. K. A vármegye séga élénk tudósitója jelenti) közigazgatási bízottérdeklődés melleit tertotta szerdán rendes havi ülését, emelyet kilenc óra utén nyitott meg Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán. Az alispán jelentéséhez elsőnek Beliczey Géza fehőházi tag szólt hozzá. Az Alföldkutató Bizottság gyülétén beszélgetett Losonczy Istvánnal, a tiszántúli mezőgazdasági kamara elnökével, aki közölte, hogy a megyében három kamarai kirendeltséget állítanak rövidesen fel. Ez a megye hozzájárulásával történne. Feliratot kellene a kamarának küldeni, hogy inkább létesítsen a megyében egy öntöző mintaeazdeségot, mert a gazdók valójában önlözni sem tudnak (ahogy Kienitz Vilmos igazgatófőmérnök legutóbb.megállapította), viszont a megyei gazdasági felügyelők minden tekintetben kielégitőek, ennélfogva a kirendeltségek nem feliétlenül fontosak. Telegdy Lajos dr. azzal kezdte, hogy a törvényhalósági bizoltságban e'hangzott felszólalásokkal szemben megállapítható: az alispán jelentés mindenkor hü tükre a vármegye közállapotainak, nem tilkoll az soha el semmit. Az ilyen felszólalások a főispánt és az alispánt ne kedvellenilsék el. Az öntözési törvényjavaslattal kapcsolatban a vármegye érdekeinek hathatós megvédését kérle. Az alispán válaszol a felszólalásokra Márky Barna dr. alispán kénytelen megátlepitani, hogy a kamarai kirendeltségekre vonatkozó lag információi nem ugy szólnak, mint Beliczey Gézáé. Az a főszolgabiió, akinek járásában ezidőszerint kamarai kirendeltség működik, jelentette, hogy annak vezetője a kamerától felmondólevelet kepotl, melyben az állt: a vármegyének a kamarával szembeni magatartása miatt ezt a kirendeltséget is meg akarják szüntetni. Abból a járulékból, amit a kamarának fizet a megyei gazdatársadalom, legalább a kirendeltségeket fenntarthatnák, ho!lott állandóan megyei segélyekért is folyamodnak. Helyes Beliczey elgondolása a minteönlözőteleppel kapcsolatban. Van egy pór ilyen telep mór a megyében s a kamata feladata az lenne, hogy ezeket megismertesse a gazdaközönséggel. Telegdynek válaszolva megállapította az alispán, hogy a vármegye viszonyait a lehetőségekhez mérten mindig hűen tárja fel. Csak elérhető célokat követ, azt akarja, hogy a jelentés alapján hangulatot teremisen, amely révén a bizottság — látva a helyzetet — inkább megszavaz bizonyos szükséges dolgokat. A mult havi törvényhatósági bizottsági gyűlésen elhangzott felszólalás bizonyos mértékben tévedés volt. Aki el mondotta, járatlan a közigazgatásban. Nem igen szokta az eléje kerülő jelentésekbői irni adatait, hanem közvetlen lapasztalatok alapján. Közölte végül, hogy az eddigiekkel szemben jelentéseit mindenkor az egyik üléstől a másikig eltelt időről fogja megtenni, mert most is az fordult elő, hogy mig a hónap végén opiimisztikusan leheteti megítélni a mezőgaz daság helyzetét, az most, a száraz napok közben jelentősen roszszabbodott. Nyilatkozik a főispán Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán kijelentette, hogy pártfogolja az öntözőmintag&zdaság létesítését. Szeghalmon, a kamarai kirendeltségnél nem elég mozgékony ember volt. Terveznek viszont egv kamarai kirendeltséget Békéscsabára két tisztviselővel 8 ez adminisztratív szerepet töltene be. Annái is inkább fontos ez, mert legutóbb Marschall államtitkár a parlamentben a külön mezőgazdasági kamarára vonatkozó kívánságot teljeiithetetlennek minősítette. Ezzel a tervvel egyelőre fel kell hagynunk, meg kell elégednünk a szeghalmi kirendeltség fenntartásával (amire a kisgyűlés legutóbb hozzájárulást szavazott meg) és a csabei kirendeltség létesítésével. Az ecyéb alispáni előadmónyok sorén Páncél József dr. főjegyző közölte, hogy a közigazgatási bizottságnak arra a mult évi feliratára. amelyben tiltakozását fejezte ki Gruzl Ferenc fővegyésznek a tiszavidéki buza ellen intézeti lámadása miatt, most érkezeit válesz. Ebben a földmivelésügyi kormányzat megállapítja, hogy most folynak a buzaérték megállapítások 8 ezért érdemben a felvetett kérdéssel csak későbben foglalkoznak majd. Telegdy Lajos dr.: Szóval nem kaptunk válás t . . . (derültség.) Azzal a felirattal kapcsolatban, amelyet ugyancsak a mult évben küldölt el a bizottság s amelyben 8zóvótetlék, hogy csorvási birtokosok elemi kár mialt elengedett földadóját a pénzügyigazgatóság ismételten kivetette, a pénzügyminiszteri leirat megállapítja, hogy a pénzügyigazgatóság valóban nagyobb összeget törölt, mint kellett volna. Somogy vármegye körirattal fordult a közigazgatási bizottsághoz, amelyben kérte a vármegyei lisztviselők normálstáluszának újbóli megállapítása érdekében küldölt felirat pártolását. A közigazgatási bizottság terjedelmes javaslatot fogadott el, amely feltárja a vármegyei közigazgatás nehéz he yzetét. Berthóthy Károly dr. szólalt fel ezzel kapcsolatban. Szerelné kiegészíteni a faliratot a községi lisztviselőkre vonatkozólag is. Teledy Lnjos dr.: A közönség a tisztviselőktől mindenkor figyelmességei, udvariasságot kiván. Ha elvétve előfordulnak ilyen tekintetben incidensek, bármilyen jelentéktelenek is, mire a parlamentbe kerülnek, elefánlnaggyá nőnek. Ez vedig nem szül jó vért. Kitért orra is, hogy ha a magánalkalmazottak minimális fizetésének és minimális munkaidejének törvénytervezete keresztülmegy mai formájában, az nem fog javulást hozni, ellenkezőleg a magántisztviselők tömeges elbocsájtását vonja maga után. Racionalizálni kell a vármegyei " izségi közigazgatást Kiss László dr. árvaszéki elnököt küldte ki. Bodokyt ugyanis Törő József nyug. köröslarcsai főjegyző egy beadványban, amelyet a vármegyéhez intézett, azzal vádolta meg, hogy a helyszíni ellenőrzés során már 1934 ben tudott Petneházy László köröstar csai volt községi? pénztárnok szabálytalanságairól, de arról a számvizsgálási végző tisztviselő sem neki, sem az alispánnak nem telt jelentést. Márky Barna dr. főispőn hozzőfúzte ehhez, hogy a belügyminisztériumban kapott lanőcshoz hiven járl el, de az a meggyőződése, hogy ezt az embert, akit a vá» megye futni hagyott, a legszigorúbb fegyelmi vizsgálat ele kell állítani. (Az alispán iit arra célzott, hogy Törő József a szóban lévő beadványban nemcsak Bodoky Lajost vádolta meg, hanem a vármegyé vei szemben anyagi természetű követelésekkel is fellépett. Szerk.) Röthler István dr. vm. főorvos, Sebők Elek dr. azt kifogásolta, hogy főtisztviselők semmit mondó, kicsiny ütyekkel foglalkoznak és sokszor még ezeknél sir.cs önálló hatás körük. A racionalizálási bizottság működésének javitó hatását egyelőre nem érezni. Márky Barna dr. alispán válaszában kijelentette, hogy a legközelebbi ülésre kidolgoz egy felirat tervezetet a községi tisztviselők helyzerének javítása érdekében. A felelősség kérdése mindvégig a hivatalvezetőre hárul, amit némileg csak a szakvélemények beszerzése mentesít. Ezért vándorol az akta minden kis ügyben is hivatalról-hivatalra. A vármegye tekintélyének rovására megy — jól tudja — a kisegítő munkaerők serege, de tűrnie kell ezt a he yzetet, mert a rendes létszámmal nem lehetne az ügyeket elintézni. Pánczél József dr. főjegyző a továbbiakban érdekes bejelentést tett. Ismertelte, hogy Bodoky Lajos vármegyei számvizsgáló fegyelmit megelőző vizsgálatot kért maga ellen, amit az alispán el is rendelt s az eljárás lefolytatására