Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-10 / 129. szám

6 Ara O fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 június 10. csütörtök 64. évfolyam 129. szám lYleghiusuIt a külön mezőgazdasági kamara terve Váratlanul napirendre került a kfiröstarcsai *sek ügye a közigazgatási bizottság ülésén (A B. K. A vármegye séga élénk tudósitója jelenti) közigazgatási bízott­érdeklődés melleit tertotta szerdán rendes havi ülé­sét, emelyet kilenc óra utén nyi­tott meg Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán. Az alispán jelentéséhez elsőnek Beliczey Géza fehőházi tag szólt hozzá. Az Alföldkutató Bizottság gyülétén beszélgetett Losonczy Istvánnal, a tiszántúli mezőgazda­sági kamara elnökével, aki kö­zölte, hogy a megyében három ka­marai kirendeltséget ál­lítanak rövidesen fel. Ez a megye hozzájárulásával tör­ténne. Feliratot kellene a kama­rának küldeni, hogy inkább léte­sítsen a megyében egy öntöző mintaeazdeségot, mert a gazdók valójában önlözni sem tudnak (ahogy Kienitz Vilmos igazgató­főmérnök legutóbb.megállapította), viszont a megyei gazdasági felü­gyelők minden tekintetben kielé­gitőek, ennélfogva a kirendeltsé­gek nem feliétlenül fontosak. Telegdy Lajos dr. azzal kezdte, hogy a törvényhalósági bizoltság­ban e'hangzott felszólalásokkal szemben megállapítható: az alis­pán jelentés mindenkor hü tükre a vármegye közállapotainak, nem tilkoll az soha el semmit. Az ilyen felszólalások a főispánt és az al­ispánt ne kedvellenilsék el. Az öntözési törvényjavaslattal kap­csolatban a vármegye érdekeinek hathatós megvédését kérle. Az alispán válaszol a felszólalásokra Márky Barna dr. alispán kény­telen megátlepitani, hogy a ka­marai kirendeltségekre vonatkozó lag információi nem ugy szólnak, mint Beliczey Gézáé. Az a fő­szolgabiió, akinek járásában ez­időszerint kamarai kirendeltség működik, jelentette, hogy annak vezetője a kamerától felmondó­levelet kepotl, melyben az állt: a vármegyének a kama­rával szembeni magatar­tása miatt ezt a kirendeltséget is meg akar­ják szüntetni. Abból a járulékból, amit a kamarának fizet a megyei gazdatársadalom, legalább a ki­rendeltségeket fenntarthatnák, ho!­lott állandóan megyei segélyekért is folyamodnak. Helyes Beliczey elgondolása a minteönlözőtelep­pel kapcsolatban. Van egy pór ilyen telep mór a megyében s a kamata feladata az lenne, hogy ezeket megismertesse a gazdakö­zönséggel. Telegdynek válaszolva megálla­pította az alispán, hogy a vármegye viszonyait a lehetőségekhez mér­ten mindig hűen tárja fel. Csak elérhető célokat követ, azt akarja, hogy a jelentés alapján hangulatot teremisen, amely révén a bizottság — látva a helyzetet — inkább megszavaz bizonyos szükséges dolgokat. A mult havi törvényhatósági bizottsági gyűlé­sen elhangzott felszólalás bizonyos mértékben tévedés volt. Aki el mondotta, járatlan a közigazgatás­ban. Nem igen szokta az eléje kerülő jelentésekbői irni adatait, hanem közvetlen lapasztalatok alapján. Közölte végül, hogy az eddigiekkel szemben jelentéseit mindenkor az egyik üléstől a má­sikig eltelt időről fogja megtenni, mert most is az fordult elő, hogy mig a hónap végén opiimisztiku­san leheteti megítélni a mezőgaz daság helyzetét, az most, a szá­raz napok közben jelentősen rosz­szabbodott. Nyilatkozik a főispán Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán kijelentette, hogy pártfogolja az öntöző­mintag&zdaság létesíté­sét. Szeghalmon, a kamarai kirendelt­ségnél nem elég mozgékony em­ber volt. Terveznek viszont egv kamarai kirendeltséget Békéscsabára két tiszt­viselővel 8 ez adminisztratív szerepet töl­tene be. Annái is inkább fontos ez, mert legutóbb Marschall állam­titkár a parlamentben a külön me­zőgazdasági kamarára vonatkozó kívánságot teljeiithetetlennek mi­nősítette. Ezzel a tervvel egyelőre fel kell hagynunk, meg kell elé­gednünk a szeghalmi kirendeltség fenntartásával (amire a kisgyűlés legutóbb hozzájárulást szavazott meg) és a csabei kirendeltség lé­tesítésével. Az ecyéb alispáni előadmónyok sorén Páncél József dr. főjegyző közölte, hogy a közigazgatási bi­zottságnak arra a mult évi felira­tára. amelyben tiltakozását fejezte ki Gruzl Ferenc fővegyésznek a tiszavidéki buza ellen intézeti lá­madása miatt, most érkezeit vá­lesz. Ebben a földmivelésügyi kor­mányzat megállapítja, hogy most folynak a buzaérték megállapítá­sok 8 ezért érdemben a felvetett kérdéssel csak későbben foglal­koznak majd. Telegdy Lajos dr.: Szóval nem kaptunk válás t . . . (derültség.) Azzal a felirattal kapcsolatban, amelyet ugyancsak a mult évben küldölt el a bizottság s amelyben 8zóvótetlék, hogy csorvási birto­kosok elemi kár mialt elengedett földadóját a pénzügyigazgatóság ismételten kivetette, a pénzügymi­niszteri leirat megállapítja, hogy a pénzügyigazgatóság valóban na­gyobb összeget törölt, mint kellett volna. Somogy vármegye körirattal for­dult a közigazgatási bizottsághoz, amelyben kérte a vármegyei liszt­viselők normálstáluszának újbóli megállapítása érdekében küldölt felirat pártolását. A közigazgatási bizottság terjedelmes javaslatot fogadott el, amely feltárja a vár­megyei közigazgatás nehéz he y­zetét. Berthóthy Károly dr. szólalt fel ezzel kapcsolatban. Szerelné kiegészíteni a faliratot a községi lisztviselőkre vonatkozólag is. Teledy Lnjos dr.: A közönség a tisztviselőktől mindenkor figyel­mességei, udvariasságot kiván. Ha elvétve előfordulnak ilyen tekin­tetben incidensek, bármilyen je­lentéktelenek is, mire a parlament­be kerülnek, elefánlnaggyá nőnek. Ez vedig nem szül jó vért. Ki­tért orra is, hogy ha a magánal­kalmazottak minimális fizetésének és minimális munkaidejének tör­vénytervezete keresztülmegy mai formájában, az nem fog javulást hozni, ellenkezőleg a magántiszt­viselők tömeges elbocsájtását von­ja maga után. Racionalizálni kell a vármegyei " izségi közigazgatást Kiss László dr. árvaszéki elnököt küldte ki. Bodokyt ugyanis Törő József nyug. köröslarcsai főjegyző egy beadványban, amelyet a vár­megyéhez intézett, azzal vádolta meg, hogy a helyszíni ellenőrzés során már 1934 ben tudott Pet­neházy László körös­tar csai volt községi? pénztárnok szabálytalan­ságairól, de arról a számvizsgálási végző tisztviselő sem neki, sem az alis­pánnak nem telt jelentést. Márky Barna dr. főispőn hozző­fúzte ehhez, hogy a belügyminisz­tériumban kapott lanőcshoz hiven járl el, de az a meggyőződése, hogy ezt az embert, akit a vá» megye futni hagyott, a legszigorúbb fegyelmi vizsgálat ele kell állítani. (Az alispán iit arra célzott, hogy Törő József a szóban lévő bead­ványban nemcsak Bodoky Lajost vádolta meg, hanem a vármegyé vei szemben anyagi természetű követelésekkel is fellépett. Szerk.) Röthler István dr. vm. főorvos, Sebők Elek dr. azt kifogásolta, hogy főtisztviselők semmit mondó, kicsiny ütyekkel foglalkoznak és sokszor még ezeknél sir.cs ön­álló hatás körük. A racionalizá­lási bizottság működésének javitó hatását egyelőre nem érezni. Márky Barna dr. alispán vála­szában kijelentette, hogy a legkö­zelebbi ülésre kidolgoz egy fel­irat tervezetet a községi tisztvise­lők helyzerének javítása érdeké­ben. A felelősség kérdése mindvégig a hivatalveze­tőre hárul, amit némileg csak a szakvélemények beszerzése mentesít. Ezért vándorol az akta minden kis ügyben is hivatalról-hivatalra. A vármegye tekintélyének rová­sára megy — jól tudja — a ki­segítő munkaerők serege, de tűr­nie kell ezt a he yzetet, mert a rendes létszámmal nem lehetne az ügyeket elintézni. Pánczél József dr. főjegyző a to­vábbiakban érdekes bejelentést tett. Ismertelte, hogy Bodoky La­jos vármegyei számvizsgáló fe­gyelmit megelőző vizsgálatot kért maga ellen, amit az alispán el is rendelt s az eljárás lefolytatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom