Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-05-30 / 120. szám
1937 május 30 SEKESMEGYEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle Irja: Lustig Géza Azóia, hogy Oxensiierna Richelieuvel összeszűrte a levet, most előss őr jut eszébe Svédországnak, hogy a világpolitikába ártsa magát — panaszkodott íavaly őszén a Rajna Weslfáüai Újság. Eit a mesjegyzest, amely irónikus akart lenni, de csak keserűséget érült el, igen. ezt a megjegyzést alkalma nyílott a német iparmágnások lapjának egyre gyakrabban és gyakrabban megismé telni és pedig nem csak Svédországra, de az összes államokra vonatkozólag, amelyek a Baltit um parljain gubbaszkodnak. Szemmel láthptó ugyanis, hogy ezek a iilipuli országok, mintha valami tarantula csipné Őkel, ujabban állandóan fesakeiődnek. Hol a finn kormónyelnők szalad Moszkvába, hol a svéd Londonba, hol Pályázati hirdetmény A békét csabai köss. szakirányú fiu és leányiparostanonciskolában alkalmazott óraadó tanerők megbízatása f. tanév végével lejár. Az óraadó tanerők 3 évre újból választatnak. A liu tanonciskolánál szükség van egy heti 12 rajz és három heti 6—6 közismereti óra ellátására alkalmas óraadó tanerőre. A 12 óres rajzi órában szabadkézi es mértani rajzot, diszitőipari (szoba festő, mázoló, címfestő, nyomdász, könyvkötő, fénykepésst), textilipari szakrajzot, borbély és fodraszipari szekrajzot es fogtechnikus iparban szükseges rajzol keii tanítani. A leönyhkolánől heti 29 óra töltendő be, mégpedig 3 általános rajzi, 6 szakrejzí és 20 közismereti óra. A szakrejzi óran női szabóipari, női kalapos, női fehérnemű készítő es női fodrász szakrejzot kell tanítani. A fiu iskola rBjzi óráinak ellátására polg. vagy középiskolai tanárok, iparművészeti iskolát végbizonyítvánnyal végzettek, vagy megfelelő szekrejztanfolyamot végzeit el. iak. taniiók pályázhatnak. A leányiskola rajzi óráinak ellátására rajstanárnők, el. isk. tanítónők, iparművészeti iskolát végbizonyítvánnyal végzettek és ugy gyakorlatilag, mint elméletiieg kiképzett iparosok pályázhatnak. A közismereti és aitaianos rajzi órák ellátására ugy a fiu, mint a leányiskolánál a V. K. M. 1924. évi 60.G00. sz. rendelete értelmeoen iegalábD elemi népiskolákra képesített tanerők alkalmazandók. A leányiskolához megválasztandó tanerők heti 3—6 óröra lesznek beosztva. Óradíj mindkét iskolánál heti 1 óra ellátásáért évi 75 P. 10 %-os csökkentéssel. A születési és anyakönyvi lapkivonaüai, képesítést és esetleg korábbi működést igazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényeket a békéscsabai közs. szakirányú iperosianonciskola fel. bizottságának címezve, az iskola igazgatójának kell beadni. Pályázati határidő 1937. junius hó 15. Az allésok betöltésénél a megfelelő képesítés melleit elsősorban az állástalan tanerők jönnek tekintetbe. Gálik Pál igazgató. Dr Kornis Géza fel. biz. elnök. a dón Hágába. Feszeng is a Wiihelmsfraase, mivel hogy nyilvánvaló, hogy ennek a nagy lóSésfutáénak meg van ez oka. Csak hogy ezt az okot épen a harmadik birodalom szolgáltatja. Egyfelől a?zal, hogy fölébresztette a nordikue öntudatot, másfelől azzal, hogy a rokonokat beillesztette a gazdasági programjába. Mert a négyéves terv szerint az északi fajtestvérekre hárult volna az a megtiszteltelés, hogy celluloséval, rézzel, vassal, no meg zsírra), ellássák a bátyjukat. Ámde kimaradt a számításból valamicske. Tudniillik ar, hogy az északi fajtestvérek érzik azokat az átjárókat, amelyek Nagy-Britannia és Oroszország között a forgalmat biztositjók és igy sem Anglia, sem pedig a Szovjetunió nem fogja pipogyán tűrni, hogy bőrki elvágja uljuket egymáshoz. Nyomást is gyakoroltok tüstént mind a ketten ott, ahol kellett s — létre jött az oslói szövetség, amely csodálatosképen se Berlinnek, se Londonnak, de Moszkvának se voll az ínyére. Angliának nem volt már azért sem az ínyére, mert az oslói tzö vétségben pontosan azok az álla mok bújtak egy takaró alá, amelyek Angliát élelmezik. Szurkolni lehetett attól, hogy az összefogást a brilt fogyasztás keserüli meg. Berlinnek pediglen az szegte a kedvét, hogy immáron nem gyakorolhatta, mint egykor szabadon a divide et impera elvét. A Szovjetunió végül azon bosszankodott, hogy Finnországban, csakúgy mint Dániában, továbbra is féktelenül rombolhatott a nemzeti szocialisták propagandája. Ám az uj esztendő mélyre ható változásokat hozott az északi államokban. Először is Anglia meggyőződhetett arról, hogy az oslói szerződés gazdasági éle nem ő ellene irőnyul. Mi több, kifejezett igerelet nyert arra vonatkozólag, hogy sem Dánia, se Finnorszőg, se Norvégiö, még kevésbé Svédország nem óhajtja megzsarolni. Ennélfogva nem is gördített semminémü akadályt a szövetség megujitősa eié, amely ennek az évnek az elején Hágában simán foganatba is ment. Holsti, a finn külügyminiszter viszont ellátogatott Moszkvába, ahol sikerült is néki eloszlatni az összes aggályokat is mivel Helsinkiben rövidesen olyan kormőny jutott lélekzethesr, illetve szóhoz es uralomhoz, amely azon nyom ban letörte a nemzeti szocialisták derekát, a Szovjetunió is megbékélt. Persze a nemzeti szocializmus se hagyta mBgát és ujult erővei fellőngolt a propaganda, amely ahoz képest, hogy az egyik állam ilyen, a másik olyan berendezésű, emitt emilyen, amott amolyan alakot öltött. Svédországban, valamint Norvégiában, hololt is tudvalevőleg a demokrácia üti a tromfol, óvatosabban járt el, mint Svinhufvud országában. Skandináviában megelégedett azzal, hogy — körül szaglásszon. S idevonatkozóiag érdekes is, érdemes is elolvasni Erlchsen tábornoknak, a norvég haderő főparancsnokának a kijelentését, amellyel Blomberget a saját személyében aposztrofálta : „Valószínű, hogy Blomberg ur nem passzióból látogat el hozzánk ép abban az időben, amikor a tél zordonul dühöng mifelénk. S valószínű az is, hogy a német páncélos cirkálók nem látogatták meg oktalanul a legészakibb fjordokat, előzetes érlesités s — révkalauz nélkül." Ha Skandináviában csak lopva mutatkozott a nemzeti szocializmus, Dániában annál nyíltabban hatalmaskodott. Elannyira, hogy Wiihelm Deichgraber, a dániai németek vezére, áperté kibökte: „ütött az óra, hogv Schleswig most, amikor egész Dánia a német gazdaság pórázára fogva jár, visszatérjen ode, ahonnan leszakittatott." Meg kell adni, hogy a propaganda el is érte a célját. A dánok, akik mindig hajlottak a békére és állhatatosén, mondhatnók konokul őrizkedjek attól, hogy a fegyverkezés tébolyába essenek, végezetül is szintén megkergültek. Addig rágták a fülüket a skandinávok I Ezek ugyanis azzal érveltek, hogy a német támadást CBak akkor kerülheti el Dánia, mint Iocus minoris resistentiae, ha ez a támadás Svédország, Norvégia, Finnország azonnali beavatkozását váltaná ki. Ez pedig csak akkor következhetnék be, ha — Dánia is felkészül. Mit tehetett Andersen hazája? Mint Sancho Pansa. aki utálta a háborút, fóhajok közepette, de azért lázasan fegyverkezik, akárcsak Norvégia, amely don Qüiote csatlósával szintén vallja a háború céltalanságét. Közben a boforsi ágyúgyár Svédországban és a jyvaskyai ágyúgyár Finnországban éjjel-nappal vígan dolgozik. Hogy mi az oka ennek a döbbenetes pálfordulásnak, azt nem szükséges bővebben fejtegetni. A közelgő világháború előszele immár megcsapta a béketűrő nemzeteket is és Staunihg, a dán külügyminiszter, csak jogos aggoda lomnak adott szót, amikor legutóbb ekként beszélt: „Félős — mondotté —, hogy a jelenlegi idegesség ugyanolyan természetű, mint aminő volt az, amely 1914-ben végig borzongatta a földtekét. Érthető tehát, hogy az északi államok, amelyek senki emberfia ellen nem táplálnak aljas indulatokat, szintén csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, amelynek célja a béke fenntartása és eleve gondoskodnak arra az esetre, ha a vész mégis csak kitörne, önmaguk oltalmáról." Még pontosabb földvilágositásokkal szolgált az északi államok psichológiéját illetőleg Richárd Sandler, a svéd külügyminiszter, aki először Brüszellben, azután Párizsban zokogta el a siralmait : „Szó sincs arról, hogy au északi I Jégszekrények és modern tűzhelyek legolcsóbban beszerezhetők SCHWARCZ IVÚZ'n Andrássy-ut 60. I államok olyas fajta szövetségre lépjenek, aminő a kis entente vagy a balkáni csoportosulás. Mindösasze arról van szó, hogy Északeurópa demokratikus államai „periodikusan de azért permanensül" (fura eufémizmus!) összefogjanak és a diplomáciai működésüket egy kulcsra hangszereljék. Persze csak azért, hogy megvédjék közös érdekeiket, megőrizzék függetlenségüket és megóvják a békét." Ezt Brux^llesben fejtette ki Sandler, de Párizsban már retorikai műnyelven szólva amplificálta. „Ami engem illet — magyarázkodott — nem igen állom a szövetségek rendszeréi. Svédország különben sem hajlandó a politikai kombinációk útvesztőjébe tévedni, ami megfosztaná az adott pillanatban cselekvési szabadságától. Tehát ne tessék azt mondani, hogy az északi államok mindenáron semlegesek óhajtanak maradni, elégedjenek meg azzal, hogy nem óhajtanak idegen csoportokkal cimborálni." Akár hogy igyekezett azonban Sandler tisztára mosakodni s félrebeszélni, a kézzel fogható valóság az, hogy a periodikusan, de azért permanensül összehangolt északi államok igenis beletévedtek a kombinációk útvesztőjébe. Bizonyítja ezt az áprilisban megtartott konferencia, amelynek színhelye Helsinki volt és amelyik az északi államok szövetségét újból megpecsételte. Nem csak újból megpecsételte, de ki is bővitelte, mert részt vett azon nem csak Dánia és Finnország, nemcsak Norvégia s Svédország, hanem a balti államok kiküldöttje is, Munters lett külügyminiszter személyében. Egy szó mint száz, Angliának újból sikerült a bekerítés. Akár csak a mult évszázad elején. Csak akkor Pável Petrovics Romanov ült Oroszország trónusán, ma viszont Josip Issarionovics Sztálin. Akkor az ellenség Franciaország volt, ma pedig Németország. De annyi különbség mégis csak van. hogy a játék ma veszedelmesebb, mint annak idején. Mert nem hiába köllölték XIV. Lajos idején a Dies irasnek ezt a parafrázisát: „Horror, tremor est futurus Cum Germanus est venturus Ense cunta petiturus." Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek I