Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-06 / 76. szám

6 Ara O fillér KESMEBYEIIOZLONT Hékésosabaj, 1S37 április 6. kedd 64. évfolyam 76. szánt A kormány a HármasKörösön uj hidat építtet (A B. K. tudósitója jelenti.) A közeljö vőben a Hármas Körősön Mezőlur é« Szervas közölt uj híd építését kezdik meg. Ebben a viszonylatban eddig a közlekedést komppal bonyolították le. Az uj hid megépítése révén a Budapest felé irányuló forgalom és a környék fejlődése uj lendületet fog kapni. a Reisz Miksauccát (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőtestület tudvalevőleg ugy határozott, hogy hozzájárul a Reisz Miksa-ucca kikövezéséhez, ha az érdekeltek ré&zéről szolgáltatandó kőmennyiség elegendőnek bizonyul. Schwarcz Dezső és társai kijelentették, hogy a mér helyben megvett kőmennyiségén felül bányából megrendelik a még hiányzó mennyiséget, igy tehát a Reisz Miksa ucca kövezése rövidesen megindul. Békésvármegye jovojet ennto utugyi értekezlet lesz Debrecenben (A B. K. tudósitója jelenti.) A Tiszántúlnak és ezen belül Békésvármegyének nagyon sok clyan ut problémája van, amely sürgős elintézésre vár. Az egyik legégetőbb probléma a megfelelő bekötő és összekötő utak létesítése. Békésmegyében a falvak rendelkeznek olyan kövezett utakkal, amelyek az országos érdekeket szolgáló úthálózathoz kapcsolják. De nélkülözi az ilyen utakat a nagykiterjedésű tanyaviiág. Nagyon fontos ezeken kivül, hogy megvalósuljon az a hatalmas útépítési terv, amely Békésvármegyét akarja Kecskemétnél a transzkontinentális müutba bekapcsolni. Ezeknek a problémáknak fontosságát átérezve a Magyar Touring Club, április 17-én Debrecenben nagyszabású útügyi értekezletet rendez. Az értekezleten megjelennek Bornemisza Géza, Lázár Andor miniszterek, Tasnádi Nagy András államtitkár és még sokan mások. A békésmegyei ut-problémák nagy horderejét ismerve, egyébként Márky Barna dr. alispán útépítési tervet készít elő a májusi törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatára. E tervezettel a legégetőbb útügyi kérdéseket kívánja a lehetőséghez képest megoldani. Ezsel kapcsolatban ezidőszerint Békéscsaba, Gyula és Tótkomlós vannak elsősorban érdekelve. Ideiglenesen tovább gyakorolhatja kövezetvám szedési jogát Békéscsaba város (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőtestület löbbizben foglalkozott mér azzal, hogy a város kövezetvám szedési joga az idén lejár, illetőleg március végével mér le is jért. A képviselőtestület ezzel kapcsolatban kérte a kövezetvámszedés további engedélyezésén kivül az engedély kiterjesztését is. A minisztériumban egyelőre még nem határoztak Békéscsaba képviselőtestületének kérelméről, de március ulolió napjaiban ez engedély ideiglenes meghosszabbításáról rendeletet adtak ki Vécsey dr. niiniszterí tanácsos aláírásával. A rendelet vonatkozó része igy szól: A Békéscsaba meByei város közönsége részére 1927. évi már cius 7 én kiadott engedélyokirattal engedélyezeit kövezetvémazedési jog érvénye 1937. év március hó 31-én lejór. Hogy a vémengedélyes megyei város anyagi kért ne szenvedjen, megengedem, hogy a vámszedési jogot a fentebbi határidőn tul az újból engedélyezés iránti tárgyalások befejeztéig, legtovább azonban 1938. évi március hó 31 ig az idézett engedélyokiratban. valamint a 28.904-1934. K. M. rendeletben felsorolt feltételek és kikötések szigorú megtartása mellett és az emiitett engedélyokiratban megállapított vámdijtételek alkalmazásával ideiglenesen tovább gyakorolhassa. Az elmulf évben is emelkedett a Békésmegyei általános Takarékpénztár, a megye legnagyobb betétkezelő intézetének betétállománya Eredményes év után a tavalyinál nagyobb nyereséggel zárt az intézet A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. nemhiába a legjelentősebb „helybeli" intézet. Évi közgyűléseit felfokozott érdeklődéssel és leplezetlen kíváncsisággal várja mindenki, akit városunk gazdasági életének alakulása, sorsának várható fordulatai érdekelnek. Ez az érdeklődés mindenkép indokolt is. Nemcsak azért, mert a mérleg és eredmény számla adataiból sok mindent ki tud olvasni, aki az üzleli világ számoszlopainak a nyelvén ért, hanem azért is, mert az évről-évre előterjeszteni szokott jelentés egyegy közgazdaségi tanulmány pontosságával, éleslátáséval és megbízhatóságával világit rá gazdasági életünk legaktuálisabb problémáira és jelzi legtöbbször az utat is, amelyen haladva gyógyulást kereshetünk a bajokra. A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rl. mult évi működéséről szóló jelentés hangja — optimista. Különösen, ha összehasonlítjuk az elmúlt évek jelentéseinek aggódó, óvatos hangjával. De ezt az optimizmust mindenképen alátámasztják az intézet zárómérlegének adatai, amelyek mejd minden vonalon fejlődésről, szilárdulásról, a piac és az intézet egészséges gyarepodósáről tájékozatnak. Különösen jelentős eredmény a takarékbetétek összegének erőteljes emelkedése — a betétek öszszege közel négy millió pengő —, ami as intézet iránt a közönség részéről megnyilvánuló fentartásnélküli bizalom jele, hiszen azt is figyelembe kell vennünk, hogy a betétképződésnek ép az elmúlt évben a jobb termés dacéra jelentős akadályai voliak. Örömmel számol be a jelentés arról, hogy a jó termés által nyújtott bevételekből az elmaradt gazdaadósok nagyrésze rendezte tartozásait, kölcsönrészletek nagy szómban folytak be, lehetővé téve az intézetnek, hogy ezen pénzek ujrakihelyezésével elégítse ki a mezőgazdasági és az építkezési reális hiteligényeket. A kínálkozó lehetőségek száz százalékos kihasználását igazolják ez eredmény számla adatai, amelyek annak ellenére, hogy az elmúlt évihez képest jelentékeny összeget irnak le a nyereségből, mégis 41.039 60 P tiszta nyereséget mulatnak ki. És az intézet vezetésében megnyilvánuló óvatosan előrelátó üzletpoliiikát dicséri, hogy a növekvő nyereségek ellenére sem fizet osztalékot a bank, hanem a nyereségből 35.000 P-t a kétes követelések tartalékává fordítván, a nyereség fennmaradó részét a következő üzletév eredményszámlájára viszi át. * A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. huszonhetedik közgyűlését, amelyen 15.525 részvény képviseletében 39 részvényes jelent meg és amelyen Biró Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai fiókjának vezetőjével az élén ott láttuk városunk gazdasági és társadalmi életének számos kiválóságát, április hó 4-én délelőtt 11 órakor nyitotta meg Beliczey Géza felsőházi tag, a részvénytársaság elnöke, szívélyes szavakkal üdvözölve a megjelenteket. Az elnöki megnyitó után Bohnert József kormányfőtanácsos, vezérigazgató olvasta fel az igazgatóság jelentését (fontosabb adatait fentebb már méltattuk), majd Susánszky János igazgató ismertette a mérleg-számla és az eredmény-számla adatait. Az igazgatóságnak, felügyelőbizottsógnak és a lisztikarnak egyhangúlag megada a felmentvényt a közgyűlés, azután az igazgatóságot és az igazolóválasztmányt választották megegyhangulagujabb három esztendőre. Guttmann Ernő a részvényesek nevében indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg szavazzon köszönetet az igazgatóságnak, felügyelőbizottságnak és az intézet tisztikarának azért a lelkiismeretes és eredményes működésért, melyet az intézet érdekében kifejtettek. Az indítványok elfogadása után Beliczey Géza elnök a részvényesek megjelenését megköszönve, berekesztette a közgyűlést. Kifosztották egy Andrássy-uti papírkereskedő kirakatát (A B. K. tudósitója jelenti.) Vasárnap éjszaka ismeretlen tettes feltörte Szilágyi József békéscsabai papírkereskedő Andrássyuti üzletének kirakatát és onnan mintegy száz pengő értékű irodai felszerelést, töltőtollat és egyéb dolgokat zsákmányolt. A betörő kézrekeritésére erélyes nyomozást indított a rendőrség. Meghalt Odry árpád (A B. K. tudósitója jelenti.) A magyar sziniátszá* egyik legnagyobb értéke : Odry Átpád, a Nemzeti Színház örökös tagja és a Színművészeti Akadémia igazgatója hélfőn reggel meghalt. A nagy művész mór évek óta szívbajban szenvedett és most egy erős szívroham oltotta ki életét. Odry Árpád 1876-ban született Budapesten, 1898-ban lépett fel színpadon Debrecenben, innen Kassára, majd Temesvárra került, aztán ismét Budapesten játszolt és í904-ben a Nemzeti Színház tagjai sorába szerződtette. 1927-ben Greguss dijat kapott III. Richárd alakításáért, a kormányzó pedig a magyar érdemrend liszti keresztjével tüntette ki. Odry Árpádot a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti és az előcsarnokban keddről szerdára virradó éjszaka fogják felravatalozni. Szerdán délután fél 4 órakor temetiK a nagy színművészt. Egyetlen szónok lesz csupán: Kiss Ferenc, aki as összes ssinésztestületek nevében elbúcsúzik a halottól.