Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-21 / 113. szám

1937 május 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 537 Fényesen sikerült a Körösvidéki Motorsport Club pécsi túrája (A B, K. tudósítója jelenti.) ^ A Körösvidéki Motorsport Club pünkösdi luréjén 15 kocsiban 53 személy veti részt. Vasárnap reg­gel hét órakor menetrendszerű pontossággal indult el a kocsi­oszlop. Szeged határában a Dél­vidéki Automobil Club főtitkára fogadta a résztvevőket, bekalau­zolta őket a klubhelyiségükbe, ahol tizórai vérla az utasokat. Kis bajai pihenő utón érkezeit a kocii­oszlop Pécsre, ahol Pécs város főjegyzője, a város idegenforgalmi irodájának vezetője fogadta az utasokat, ki azután egész nap sze­mélyesen és helyettese utján a túrán részvevők rendelkezésére élit; az ő vezetésével tekintették meg a résztvevők a véros neve­zetességeit, köztük a Littke-pezs­gőgyárat is, ahol husz üveg kós­tolót fogyasztottak el. Este a Péc»-Baranyai Automobil Club az üdülőszállóban bankeltet adott, majd kölcsönös üdvözlés utón a Nemzeti Kaszinó által ren­dezett garden-partyn veitek részt a bankett résztvevői. Végül a har­kányfürdői kirándulás után az autósok hazatértek. A résztvevők a tura szépségeivel és annak rendezésével annyira meg vannak elégedye, hogy mór - a hazatérés alkalmával érdeklőd­tek a legközelebbi tura időpontja <utón. * A Körösvidék Motorsport Club pécsi túráján résztvett 15 autó kö­zött várakozáson felül szerepelt 7 DKW kis autó, amelyek különösen a hegyi emelkedéseket és szerpen­tinutakat a legnagyobb üzembiz­tonsággal és fürgeséggel tették meg, ami igazolja az*, hogy a Sze­doglavicts és Weisz-cég Békés­csaba a legjobb, legmegbízhatóbb kis fogyasztású autók körzetképvi­•elője. Megkezdték a gyopárosi ut épitését (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap reggel megkezdték az oros­házi laktanya előtti gyopárosi ut épitését. Az építés egyelőre abból éli, hogy a mostani uttestet feltörik és azután az abból kikerülő kő és kavics anyagból, valamint az oda­hordott kőanyagból megépítik az ut uj alapját, majd azt bitumennel befedik. Az uj bitumen ut a mostani 4 méteres ut helyett 5 méter széles lesz. A munka elvégzésére 4—5 hétre van szükség, igy legkésőbb a jövő hónap végére teljesen ké­szen lesz az uj úttest.» Az ut mellett gyalogjárdát is ter­veztek, amelyet a kocsiuttól ótok választ el. A gyalogjárdát a köz­ségnek kell megépíteni, de hogy erre sor kerül-e az idén, még kér­déses. Az óllamépitészeti hivatalnak az útépítés megkezdése alkalmából Orosházán tartózkodó mérnöke ki­jelentette, hogy az építés megkez­désével azért vártak eddig, mert a bitumen-utak készítése csak ál­landó száraz, meleg időben lehet­séges, olyan időszakban, amikor sürü esőzés várható, az ut nem lehet olyan tökéletes, mint kellene. Telefonszámunk: 176. Szakbizottságot küld ki az öntözési kérdések letárgyalására a Gazdasági Egyesület (A B. K. tudósítója jelenti.) A Békésvármegyei Gazd tságiEaye­sület igazgató-választmánya Beli­czey Géza elnökletével május hó 26 án, szerdán délelőtt 10 órakor Békéscsabán, az egyesület szék­házában gyűlést tart, mely alka­lommal több fontos ügyet tárgyal nak, mint az alábbi tárgysorozat­ból kitűnik : 1. Elnöki bejelenté­sek. 2. Földmivelé8Ügyi miniszteri rendeletek bemutatása. 3. Társ­egyesületek megkereséseinek elő terjesztése és tárgyalátia. 4. Az el­halálozás folytén megüresedett ügyészi állás betöltése. 5. Az egye­sület 1936. évi zárszámadásai­nak bemutatása és a közgyűlés­nek elfogadásra leendő előkészí­tése. 6. A körösi öntözéssel kap­csolatos kérdések tárgyalására és előkészítésére szakbizottság kikül­dése. 7. A gróf Károlyi Imre által javasolt alsótiszavidéki baromfiér­tékesitő szövetkezet megalapítá­sán javaslattétel. 8. Folyóügyek. 6. Esetleges indítványok. E evíilést követőleg tartják meg az 1937. évi rendes tavaszi köz­gyűlést az alábbi tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. Az egyesü­letek 1936. évi pénztári számadá­sának bemutatása. 3. indítványok. £gy délután a középkorban Paáí Jób riportjai a népek országútidról ábrándos tekintetű öreg paloták. Széles lépcsők felett a bekötött *zemü Justitia szól az időről, ami­kor itt mondtak Ítéletet bűnösök felett. Alig van művésze a rene­szánsz idejének, akinek vésőjét ne hirdetnék ábrándokba merülő, félhomályba burkolt kastélyudva rok . . . És légió a száma a népnek, amely megfordűlt erre . . . Kezdték a sort a dórok, akik Syrakusából jöttenek el ide várost alapítani. Következett utánuk Bi­zánc uralma. Azután öreg táblák hirdetik a magyar királyok hatal­mát. Közben lovas avarok és északról jött gótok égették fel a görög kultura nyomait és megkop­pantak a szaracénok nyilai is a trogiri házak vastag falán. Kelet­ről érkeztek meg a szlávok, hogy folytassák itt azt az életet, amely nek alapjait Hellas vetette meg. A kikötőben horgonyt vetettek G§nua hajói is és hőromszőzötven esztendeig Velence oroszlánja trónolt az egykori fejedelmek pa­lotája fölött. A város falában széles lyukak mutatják a török ágyuk dörgésének nyomait. ... A romokban heverő régi vőr előtt fehér mórvőnyból szomorko­dik egy szobor talapzata, kevesen tudják, hogy erre az őlvőnyra Marmont marsallnak, Illyria alki­rályának szobrát akarták elhe­lyezni. Istenem: mit is tud ma a világ Napóleon rövid életű dicső­séges orszőgáról: az illyr király­ságról. A mult század elején szü­letett meg éa öt évi fennállása után meghalt. Magában foglalta az egész dalmát tengerpartot, Horvátországot, Krajnát, Karint­hiát, Ljubjána volt a székhelye és nem maradlak meg, csak az emlékei. Még az iskolában se tanítanak róla. Pedig: ahány jó uton szalad erre felé az autónk, azt valamennyit Napoleon építette. ... Az utókor hálátlan . . . Marechal Marmont szobrának is csak a talapzata készült el. .. Láttam mér várost, amelyet magas fal vesz körül ma is és visszhangoztak lépteim széles és keskeny tereken, ahol sok száz esztendővel ezelőtt rakták le az uccaköveVet. Megbámultam már sokszor ittmaradt emlékeit a kö­zépkornak, amelynek levegője árad napsugár nélküli keskeny sikátorokból. De ez a szigetre épült város: Trogir önmagában | az ittfelejtett középkor. A keresz- | tes háborúk idejének épségben j maradt esztendeje. Ebben a vá­rosban nincsen egyetlen ház, amelyik négyszáz esztendősnél fiatalabb volna. Ide kell jönni, hogy az ember a halántékén érezze a lovagok idejének ájta­tos lüktetését. Trogir, 1937 máusában. A benedekrendi kedves nővérek kolostorának főnökasszonya, Bu­danko Ida ötvenhét esztendő óta szolgálja itt az Urat. A klastrom mőr állt ebbtn az időben, amikor őseink a Pruth és a Szeret között álmodtak egy uj hazáról. Fekete köntösben, fehér fityulával járnak szótlanul a kedves nővérek és a parlatórium fölött kőbe vésve gö­rög szavak emlékeznek az időre, amikor Tragurium még Bizánc hatalma alatt állott. Vastag, ko vácsolt otromba vasdorongokból ablakok terpeszkednek köröskö­rül a parletóriumban, mögöttük : sötétség. Kietlen éa komor. Ha messze vidékről vendég érkezik az apácákhoz, legyen az apa, anya, vagy testvér, akkor az Ur leőnya ezen a rácson keresztül hallgathatja csak a kedves sza­vakat, amelyek hozzája szólnak... Széles kapun juthatunk ba a városba, amely egy szigeten épült. Valamikor este zárták és reggel nyitották a karút és mellette, fe­hér márványból áll még, épen és érintetlenül az a csarnok, amely­ben idegen hajósok várták türel­mesen a kapu nyitását. A közép­kornak minden korszaka tombol a házakon : ősrégi gót ablakok mellett románstilben épült kerek nyílások, florencei reneszánsz és kacskaringókkal ékes bizánci. Az Anjouk liliomai integetnek felénk és a késői barokkról mesélnek A középkorban járok. Még csak fantázia és illúzió se kell hozaá, hogy Oroszlánszívű Richárd esztendeibe képzeljem el magamat. Akaratlanul is elvisznek ide az öreg házak. Az emberek, akik ingujjra vet­kőzve hordót készítenek régi, vi­rágzó fák lombjaiba burkolt udva­rokon, nótákat dúdolnak, amelye­ken keresztes vitézek melódiája érzik. Harminchárom templom ku­poláján csillog a megváltó marti­riumának szimbóluma: a kereszt. Haragos levelű fák bogyóiból kézi préseken olajat sajtolnak szűk csa­tornákban. Az asszonyok és leá­nyok szépek, mint Rubens képein. A szemük cBillog és a bőrük bar­na, mint a bogyókból sajtolt olaj. Reneszánsz ablakú házak kapuja fölött zöld ágak, de nincsenek ru­dakra kötve, mint Pozsonyban, vagy Badenben, a heurigeknél. Itt mérik a tüzes dalmát bort. Tarka szalagokon mandolin függ a csip­kés függönnyel borilott ablakok mögött és esténkint ez a másutt alig hallott hangszer kiséri a nótá­kat, amelyek öregek voltak már abban az esztendőben, amikor Gu­tenberg Mainzban először nyom­tatott mondatokat a fehér papirosra. (Folyt, köv.) Vizfestékkel hamis tizpengősöket gyártott egy falusi földmives (A B. K. tudósítója jelenti.) Érdekes bünügyet tárgyalt le a szegedi kir. törvényszék. Dunai Sándor 22 éves szentetornyai föld­műves került a vádlottak padjára, aki pénzhamisitőssal volt vádolva. Dunai közönséges gombfesték­kel, ecsettel 11 darab tizpengös bankjegyet készített, amelyből hár­mat Ravasz János nevü barátjá­nak adott ét azzal, hogy értéke* sitse. Először az egyik fűszeres­hez állított be Ravasz s egy do­boz gyufát s egy pakli dohányt kért. A kereskedő a rosszul vilé" gitott üzletben nem vette észre, hogy a pénz hamis és 9 pengő néhány fillért visszaadott a hamis tizpengősből. A két legény bátor­ságot kapott, ellátogatlak Hódme­zővásárhelyre, Kutasra, sőt Oros­házára is, ahol a tizenegy darab hamis tizpengősből kilencet elsü­töttek. A jó világ nem sokáig tar­tott, mert hamarosan leleplezték őket. Igy kerültek mind a ketten a vádlottak padjára. A két vádlott azzal védekezett: a nyomor késztette őket rá, hogy pénzt hamisítsanak. Nős, családos emberek, munkájuk nem volt a télen s ezért elhatározták, hogy — pénzt csinálnak. A törvényszék ugy Dunai Sán­dort, mint a társát, Ravasz Jánost 6—6 hónapi börtönre itélte. Tiszta, mosott géptörlő­rongyért ad hulladék­papirt a CORVINA-NVOMDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom