Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-20 / 112. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZLONV 1937 május 20 ben a főméltóságu pár, a királyi pár társaságában, József kir. her m ceggel és Auguszta hercegasszony­nyal. Ezután átvonultak a nagy márványterembe, ahol a virág­díszben pompázó hosszú asztalok álltak. A vacsora alatt Magyari Imre és cigányzenekara és az I. honvéd gyalogezred zenekara fel­váltva játszott. „Felséged látogatása a magyar szív ünnepe u A kormányzó az ebéden pohár­köszöntővel üdvözölte magas ven­dégeit. — Sire 1 Amidőn szerencsém van Felséged személyében — mon­dotta — a baráti olasz nemzet uralkodójót Magyarország főváro­sában üdvözölhetni, mélyen meg­hatva tolmácsolom Felséged előtt az egész magyar nemzetnek e magas látogatás felett érzett örö­mét és azt az őszinte tiszteletet és szeretetet, amely Felségedet, a ki­rályné és császárné őfelségét, va­lamint Mária hercegnő őfenségét Magyarországon körül veszi. Fel­séged látogatása valóban a magyar sziv ünnepe és boldog vagyok, hogy alkalom adatott nekem és hazám minden lakosának arra, hogy ismételten tanújelét adhassuk a nagy olasz nemzet iránt érzett és táplált hagyományos és évszá­zadokra visszanyúló barátságnak. A mi kapcsolataink mélyen a múltba nyúlnak vissza, a szálak a történelem során a két nemzetet egymáshoz fűzik. Amidőn a ma­gyarság az egykor római kultura körébe tartozó Pannoniéban meg­állott és a Dunamedencében vég­legesen elhelyezkedett, a nyugati civilizáció és életfelfogás bölcsője: Róma felé fordult. Ezzen megve­tette alapját évszézedok hosszú során a kölcsönös érintkezésnek, amelynek folyamán Magyarország bőségesen merített Italia .gazdag Az olasz III. Viktor Emánuel, Olaszország királya és Etiópia császára a kö­vetkezőképen válaszolt: — Főméltósőgu Kormányzó Ürl Az Istenhozott szívélyes szavai, amelyeket Főméltósőgod a király­né és császárné, hozzám és Mária hercegnőhöz intézni szíves volt, a legőszintébb visszhangra találnak leikeinkben. Mélységes meghatott­ságot éreztünk attól a pillanattól kezdve, ahogy magyar földre lép­hettünk, körüllengett bennünket a magyar nemzet szerete, éreztük loyalis, lovagias szivének dobba­nását. A meleg fogadtatás, mely­ben bennünket részesítettek, az a szivélyesség, melyei látogatásunk­ban résztvesz az egész magyar nemzet,megpscsételi az országaink tárházában és a civilizációnak nemcsak hordozója, de áldozat­kész védelmezője lett. A közelmúltban, Magyar­ország legszomorúbb korszakában az olasz nemzet volt az, mely először nyújtotta felé ba­ráti kezét és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország nemzetközi politi­kája rövidesen ismét számottevő tényezővé vélt. Az olasz nemzet­nek ezt a tettét soha nem fogjuk elfelejteni. Az utóbbi évek folyamán a két ország a nemzetközi politika terén szoros együttműködést fejt ki. Célkitűzésűnket és érdekközös­ségünket, az építő politika alap­elveit közös barátunkkal: Ausztriá­val együtt a római jegyzőköny­vekben fektettük le, ami eddig is eredményesnek bizonyult. Hiszem, hogy az nemcsak a jólétet fogja fokozatosan emelni, hanem a ha­talmas Németország közreműködé­sével szilérd pillére lesz az igazi és állandó béke megteremtésének és a népek hermónikus együttmű­ködésének is. Felséged magas lá­togatása a két nemzet barátságá­nak ujabb bizonysága lesz és sza­badjon reménylenem, hogy Felsé­ged itt tartózkodása alatt megérzi a magyar nemzetnek a nagy olasz nemzet iránt érzett őszinte szere­tetét. válasza között fennálló mély és szilárd ba­rátságot. A római jegyzőkönyvek olyan szilárd politikai egységet hoz­tak létre, mely a kölcsönös védel­met szerencsés összhangba ol­vasztja. Ez a politika, amelyre a két ország és Ausztria alapjait fektette le, jótékony eredményeket akar a működése körébe tartozó egész területen és Németország szívélyes együttműködésével nap­ról-napra jobban bebizonyul, hogy eredményes propagandát fejt ki az európai stabilizáció s békés együtt­élés érdekében. A fasizmus és Italia teljesen visszahódította a maga számára a nagyságónak tu­datát és tudja, hogy Európában olyan baráttal rendelkezik, melyre biztosan számiihat. Tervrajzot és műszaki leirást kér a város az Apolló-mozgó engedélyesétől (A B. K. tudósitója jelenti.) A mult hét pénteki helyszíni szemle utón az Apolló mozgó játszási en­gedélyének ügye nem került le a napirendről. A közigazgatási ügy­osztály most felszólította Miskolczy László engedélyest, hogy nyújtsa be felülvizsgálás végeit a tervrajzot és műszaki leirást az átalakításokra vonatkozólag, mert a gépház tűz­biztossá tétele enélkül nem bírál­ható el. Ha a benyújtásra kerülő tervrajzott és műszaki leirást a vá­rosnál helyesnek fogadják el, akkor megkezdődhet gyakorlatilag is az őtalakitás munkája. A lengyel kulfusz­miniszterBudapesten (A B. K. tudósitója jelenti) Svieniovlaviski lengyel közoktatás­ügyi miniszter, mint hivatalosan jelentik, junius elején a magyar kormány meghívására Budapestre jön, hogy viszonozza Hóman Bá­lint vallás és közoktatásügyi mi niszler 1935-ben Varsóban telt lá­togatását. A látogatás során a kát miniszternek alkalma lesz tanács­kozni a lengyel—msgyai kultur­egyezmény végrehajtásának módo­zatairól. fílinket támogat, ha hirdetőinknél uásárol Száz pengő pénzbüntetésre ítélték Pécsett ifj. Kraszkó Jánost (A B. K. tudósitója jelenti.) Megírtuk, hogy a szegedi törvény­szék május 19 Te, tegnapra tárgya­lásra tűzte ki ifj. Kraszkó János békésciabai orvostanhallgató Hün­ügyét, akit az ügyészség az Ököl­ben megjelent cikke miatt állam­ellenes izgatás bűntettével vádol. A tárgyalás azonban elmaradt, mert Kraszkó előre közölte, hogy tegnapra megidézte a pécsi tör­vényszék is és ezúttal az előtt kell megjelennie. A pécsi törvényszék Szűcs-ta­nácsa sajtó utján elkövetett, az állami és társadalmi rend felfor­galáséra irányuló bűncselekmény miatt vonta felelősségre ifj. Kraszkó János 27 éves orvostanhallgatót, mint szerkesztőt valamint ifj. Gyu­lai József szerelősegéd és Schöpfer Henrik bányász röpiratterjesztőket. A törvényszék ifj. Kraszkó Jánost 100 pengő pénzbünte­tésre, mig társait 20 pen­gő pénzbüntetésre ítélte. Kraszkó János, a Turul bajtársi szövetség tagja a vasasi bányász­sztrájk idején röpcédulákat készí­tett és azokat a munkások között szétosztotta. Az ügyészség a röp­cédulákat elkoboztatta és megin­dította az eljárást Kraszkó és társai ellen. A tegnapi főtárgyaláson Kraszkó kijülentelte, hogy sajtó­vétségben érzi magát bűnösnek, izgatás nem forog fenn. Az itélet végrehajtását a bíróság három évre felfüggesztette. Az ügyész és Krasz­kó fellebbezést jelentettek be az itélet ellen. Falbontásos betörés a fürjesi tanyákon (A B. K. tudósítója jelenti.) Vakmerő falbontásos betörés tör­tént Belanka János fürjesi gazdál­kodó tanyáján. A tanyában alvók az éjszaka folyamán semmi külö­nöset nem észleltek, azonban mi­kor reggel élelmiszerért bementek az éléskamrába, megdöbbenve lát­ták, hogy a kamra hátsó vályog falán hatalmas ür tátong, amelyen könnyűszerrel bebújhatott egy ember. Nyomban tisztában voltak azzal, hogy hívatlan éjszakai látogató garázdálkodott az éléstárban. A házbeliek azt is látták, hogy a lettes több szól kolbászt, sonkát, nagyobb mennyiségű szalonát és egyéb élelmiszert zsákmányolt, majd a lopott holmival együtt odébbállt. A csendőrség erélyes nyomozást indított a falbontó betörő kézre­kerítésére. A kár mintegy száz pengőt tesz ki. A kúria is életfogytiglani fegyházra ítélte el a zuglói gyilkosság békéscsabai tettesét (A B. K tudósitója jelenti.) Emlékezetes még az a kegyetlen rablógyilkosság, amelynek óldozata Fried Margit budapesti fa- és szén­kereskedő volt, akit a Zuglóban Vídovenyecz János csabai szárma­zású napszámos mult év február­jában megölt. A gyilkos aztán ma­gához vette a nő retiküljében talált pénztárcát, amelyben 90 pengő volt. A büntetőtörvényszék annak­idején szándékos emberöléssel pá­rosult rablás bűntettéért 15 évi fegyházra Ítélte Vidovenyeczet. A királyi ítélőtábla ezt a büntetést életfogytiglan tartó fegyházra sú­lyosbította, figyelembe véve, hogy a vádlott vadállatia8 kegyetlenség­gel végzett áldozatával. Néhány héttel ezelőtt a királyi kűriét is foglalkoztatta az ügy és ott a tábla ítéletét helybenhagyták. Szerda reg­gel fegyőr vezette a büntetőlör­vényszék Lengyeltanácsa elé Vi­dovenyecz Jánost. Az elnök kihir­dette előtte a kúria jogerős Ítéletét, mely utón visszakísérték cellájába. Valószínűleg a sopronkőhidai fegy­házba szállítják, hogy büntetését megkezdje. Elitélt nyilaskritikus (A B. K. tudósitója jelenti.) Az egyik debreceni nyilaskeresztes röpiratban közlemény jelent meg, amely N. Schultz József mezőbe rényi nemzeti szocialista vezér ak­koriban megjelent könyvével fog­lalkozott. A cikk idézett is a könyv­ből. Az idézett miatt a Független Kisgazdapórt sajtó utján elkövetett rá­galmazás miatt feljelen­tést tett a szerző ellen, aki Kedden került | a büntetőtörvénvszék Tofeap-taná­csa elé. A cikkért, amely N. Schultz József könyvét dicBérle, egy Trostel Dazső nevű 23 éves fiatalember vállalta a felelősséget. Azzal vé­kezett, hogy a cikk nem sértette a Független Kisgazdapártot, vala­mint, hocy az idézetet nem ő irta, hanem N. Schultz József könyvé­ből vette. A bíróság megállapította Trostel Dezső bűnösségét és sajtó utján elkövetett becsületsértés miatt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. A büntetés ellen a főmagánvédló su­lyosbbitásért, az elitélt felmentésért fellebbezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom