Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-06 / 102. szám

Ára Ö fillér BEKESMEGYEI IOZLOOT Békéscsaba, 1937 május 6. csütörtök 64. évfolyam 102. szám „Miklas látogatása a Magyarország és Ausztria közötti összetartás megnyilvánulása volt" (A B. K. tudósítója jelenti.) Miklas oszirék szövetségi elnök és felesége, Schuschnigg kancellár és Schmidt küiügyi államtitkár kiséretükkel szerdán délután a keleti pályeudvarról az osztrák vasutak különvonatán elutaztak a magyar fövőrosból. A bucsuztatős ép olyan ünnepélyes keretek között történt, mint a megérkezés. A főváros közönsége a búcsúzásnál is meleg szeretettel ünnepelte BE osztrák államelnököt. A különvonat est 20.38 perckor érkezeti Bécsbe. Miklas elnök és felesége az üdvözlések ütőn a magyar követség tagjai előtt elragadtatással nyilatkoztak a Budapesten töltött felejthetetlen napokról. Budapesten és Bécsben azonos szövegű jelentést adlak ki Miklas szövetségi elnök budapesti látogatásával kapcsolatban. Eszerint Miklas látogatása mind a hivatalos ünnepségek, mind a budapesti közönség magatartása folytán a Magyarország és Ausztria közötti összetartás nagyszabású megnyilvánulása volt. Égö gyertyát tartva kezében felakasztotta magát egy gyulai kőműves, aki Békésen kántori szolgálatot is teljesített (A B. K. tudósilója jelenti.) Pomucz Péter 30 éves gyulai kőmüves8egéd. édesanyja gyulai Gyep-ucca 7. szám alatti lakásón — amikor senki sem volt odahaza. — bezőrkózolt a kamrába és egy kötéllel a mennyezetre felakasztotta magát. Mire rátaláltak, mőr meghalt. Pomucz] búcsúlevelet hagyott hátra testvéreinek. Tettének okát nem jelöli meg, de elbúcsúzik anyjától és testvéreitől, mert a túlvilágon reméli a boldogságát megtalálni. Pomucz égő gyertyát tartolt a kezében, amikor végzetes tettét elkövette s midőn holttestére rátaláltak, megmerevedett kezeiben még mindig égett a gyertya. Pomucz Békésen kántor volt a görög keleti egyhóznól. Ezért évi öiszőz pengőt és kétszobás lakást kapott. Mint kümüves is jól keresett. Békésen volt egy varrólőny ideálja, aki nőül is akart venni, de ezt a házasságot édesanyja ellenezte. Valószínűleg emialti elkeseredése borította fel hirtelen lelki egyensúlyát. Nagy súlyt helyez a kormány a Németországgal való jóviszony zavartalan fenntartására Interpellációk a Ház tegnapi ülésén (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnap folytatta a költségvetés vitáját. Sztranyavszky Sándor elnök 10 órakor nyitotta meg a Ház ülését, majd pedig Rassay Károly mondolia el nagy érdeklődéssel kisért beszédét. — Bevezetőben mecr kell állapítani — mondolta Rassay —, hogy a mostani költségvetés nem alkalmas arra, hogy azt, amint a pénzügyminiszter ur kérte, magasabb szempontok szerint bíráljuk el. Ez a köllségvelés nem mős, mint óriási keret, amelyben egyes cimek alall hatalmas összegek szerepelnek, de nem tudjuk azt, hogy milyen célra, milyen rendeltetésre. — A költségvetésből azt is megtudtuk az idén, hogy az államnak pénztári feleslegei vannak. Kérdés, hogy szabad-e pénztári feleslegeket gyűjteni a mai időkben ezért, hogy azok a mostani költségvetésben, mint bevételi többletek szerepeljenek. A pénzügyminiszter legutóbb több beszédében említette a szociális adóreform szükségességét és sürgősségét, Ezt tizenhét év óla még minden pénzügyminisztertől hallottam. — Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy tegyen javaslatot egy bizottság kiküldésére, amely legsürgősebben revízió alá veszi a költségvetést és megvizsgálja annak realitását. — Lelki pacifikálás kell, hogy az utóbbi éveK ittmaradt lelki vad vizeit levezessük. Azt hiszem, hogy ebben a Ház kilencven százaléka egyetért és nincs különbség ennek a kérdésnek a megítélésénél. A hangzatos jelszavakkal le kell számolni. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) — Ha a miniszterelnök súlyt helyez arra, hogy mindnyájunk által tisztelt intenciói érvényesüljenek, el kell nyomnia a nyomóban járó egyes képviselők agitációját, el kell löknie magától azokat, akik a parlament ellen beszélnek, de képviselők akarnak ienni, a demokrácia és a liberalizmus ellen szavalnak és a legaljasabb indulatokra épitve akarják megnyerni maguknak a néptömegeket és igy akarnak maguknak népszerűséget szerezni. Darányi Kálmón miniszterelnök ekkor szólásra emelkedik és beterjeszti a kormőny 1935. évi működéséről és a közállapotokról szóló jelentést. Ángyán Béla a következő felszólaló- Beszéde elején Rassay Károlynak a jelszavakról és a társadalmi tagozódásokról mondott fejtegetéseivel vitázik, részletesen foglalkozik Európa gazdasági küzdelmeivel, a tengerentúli államok törekvéseivel. A fogyasztás emelésének lehetőségeiről szól, majd hosszasan ismerteti a különböző inflációs elméleteket. Azzal fejezte be beszédéi, hogy a szélsőségekre, amelyek között csak annyi különbség van, hogy az egyik antiszemita, a másik pedig vörös, a törvény legnagyobb szigorőval kell lecsapni. Károlyi Viktor gr. nem tartja helyesnek, hogy a kormőnynak Berlin felé irányuló politikájáról olyan bírálatok hangzottak el, melyek nem válnak hasznára az országnak. Szóváletle Féja Géza Viharsarok c. könyvét és itt élénk szóváltás fejlődött ki közte és a szociáldemokraták között. Az elnök Esztergályos Jánosi és Kéthly Annát rendre is utasította. Vázsonyi János egyetért azzal, amit Károlyi az adóreformról, az ingó nagytőke megadóztatásáról és a mezőgazdasági szeszgyárakról mondott, de beszéde többi részéről mŐB a véleménye. Hangoztatta, hogy a magyar zsidóságot nem lehet nemzeti kisebbségnek minősiteni, mert a zsidósóg évszázadokon ét osztozott a magyar nemzet sorsában. Görgey Istvőn visszautasította Vázsonyi azon állítását, melyet a Nemzeti Egység Pártjáról mondott. A közlisztviselők fizetését és a nyugdijasok nyugdíjét, amelyet hosszú fontolgatás után szállítottak le, nem lehet a jelenlegi őllapotban fenntartani. Toperczel Ákosné rá mutatott arra, hogy a nők száma az orszőg lakossőgőban 200 ezerrel nagyobb, mint a férfiaké, Budapesten 88 ezer nővel van több, mint férfi. Korniss Gyula napirendi indilvőnyt tett, eszerint a Hőz legközelebbi ülését hélfőn délelőtt 10 órakor larlja és folytalja a költségvetés vitáját. Ezután az interpellációk meghallgatására tértek rá. Béldy Béla felvilágosítást kért a pénzügyminisztertől, hogy gondoskodás történik-e a Phőnix biztosító intézet likvidálásáról, babinyi Tihamér pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Phőnix rendezésének részleteit két hónapon belül közzé teszi. Egyesek megnyugtatősa érdekében kijelenlheti, hogy a rendezésnél a biztosítottak vesztessége nem haladja meg átlagban a 22 százalékot. -kérdést megoldani . . nem lehet Mózes Sándor a hadikölcsönkárosullak érdekében interpellált. Fabinyi kijelentette, hogy a kérdést nem lehet megoldani. Nyolc milliárd koroncn felül van az az öszszeg, amit elismertek. 10 szőzalékos valorizőció esetén is ez az összeg 800 millió pengőt tenne ki. Csoor Lajos kérte a tiz holdon aluli gazdák s védett birtokosok adósságának hosszúlejáratúvá való átváltoztatását. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter bejelentette, hogy az erre vonatkozó rendeleiek szövegezése most van folyamaiban és azok rövidesen megjelennek. Második interpellációjában Csoor Lajos kifogásolta, hogy a biztosító intézetek a hat százalékon aluli károkat nem téritik meg. Fabinyi pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a biztosítók a jégkőr biztosítósra ráfizetnek, ezért nem téritik meg a hat százalékon aluli károkat. Festetlch Sándor gróf kifogásolta, hogy egyes egyének és sajtóorgánumok izgatják a közvéleményt a német nemzeti szocialie mussal szemben. Kérdezte, hogy a kormány összeegyeztethetőnek tartja-e ezt a Németorszőg és Magyarország közölt fennálló jóviszonnyal és milyen intézkedést tesz a jelenségek megszüntetésére és csökkentésére. Darányi Kőlmán miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy észrevette: a nemzeti szocializmus ellen és mellett különböző sajtóorgánumok és magánszemélyek részéről különböző nyilatkozatok hangzottak el, de ez nézete szerint nem kívánatos. Más államok belső politikai rendszerének bírálása és ilyen nyilatkozatok megtétele nélkülözi a tapintatosságot, de amig az ilyen nyilatkozatok nem ütköznek tőrvénybe, nem jőrhat el a kormőny azokban az esetekben, amelyekre az interpelláló célzott. Az ilyen nyilatkozatok nem érintik azt a jóviszonyt, amely Magyarorszőg éz Németország között fennáll és amelynek fennállására a magyar kormány igen nagy súlyt helyez. A miniszterelnök válaszát a Hőz és az interpellóló is tudomásul vette. Mojzes János e gyógyszerész alkalmazottak viszonyának rendezése érdekében interpellált. Széli József belügyminiszter kijelentette, hogy a kormőny feladatának tekinti ezt a kérdést és rö-