Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-01 / 98. szám

r Ara 6 fillér BEKESMEGYEI IOZLORY Békéscsaba, 1937 május I. szombat 64. évfolyam 98. szám A Miklas-látogatás rendkívüli jelentőségéről nyilatkozott Darányi Kálmán miniszterelnök (A B. K. tudósitója jelenti) Darányi Kálmán miniszterelnök Miklas szövetségi elnök és fele­sége budapesti látogatásáról nyi latkozatot adott a sajtónak. A mi­niszterelnök ezeket mondotta; — Miklas elnök urnák és hit­vesének, örömmel és nagy meg­becsüléssel vért vendégeinknek, látogatása újra megerősíti a két állam eddigi politikáját a római egyezmények szellemében. Ez a politika világosan kifejezésre jut­tatja a két ország óhaját és ér­dekét. Biztosítani kell a Duna medencében azt a helyet. amely ezeket az államokat föld­rajzi helyzetük és gazdasági je­lentőségük, valamint a két nep rátermettsége és szorgalma alap­ján, nem különben történelmi ha­gyományaik következtében megil­letik. Remélem magas vendégeink ebből a meleg fogadtatásból és ünneplésből ki fogják érezni az egész magyar nép megbecsü­lését és őszinte ragaszkodását ama ba réti állam feje és népe iránt, amely hez a történelem folyamán évszá­zados kapcsolatok fűzték hazán­kat. Belpolitikai csaták a Ház költségvetési vitájában (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház költségvetési vitá­jának tegnap Griger Miklós volt az első szónoka. Hatalmas be­szédben bírálta a két Gömbös kormány politikáját, hangoztatta az általános titkos választójog szük­ségességét és élesen szembefordult minden diktatórikus törekvéssel. Azzal fejezte be beszédét, hogy bármennyire is becsüli a miniszter­elnök személyéi, nem fogadhatja el a költségvetést, amig a titkos választójogot meg nem valósítja. Láng Lénárt a kisgazdák túl­adóztatásáról, Riesz Adám a túl­zásba vitt exportról beszélt, majd gróf Teleky Mihály utasította visz­sza Grigernek Gömbös Gyula em­léke ellen intézett támadását. Ronkai Ferenc hangoztatta, hogy a jelenlegi adóztatási rendszert feltétlenül meg kell változtatni. A költségvetésben a takarékosságra való törekvést látja érvényesülni. Az ipar decentralizálását sürgette. A költségvetést elfogadta. Taucher Gábor szerint az ország gazdasági helyzetének javítását nem lehet egyedül uz iparostérsada­lomtól várni. Tul sok középiskolánk van, a gazdasági szakoktatás azonban hiányos, 10 ezer ifjú kö­zül 3 százalék választ ipari vagy kereskedelmi pályát. A tanítókép­zőket ét kell alakítani gazdasági iskolákra. A titkos választójog be­vezetése szükséges és fontosnak tartja a felsőházi és a kormányzói jogkör kiterjesztését is. A költség­vetést nem fogadta el. Szalay László hangoztatta, hogy a költségvetés előrelátó és reális, mert a gazdasági konjunktúra lehetőségeit kellő óva­tossággal mérlegeli. Örvendetes a mezőgazdasági mun­kások öregségi biztosításának be­vezetése. Igen sok a tennivaló a falu közegészségügyével kapcso latban. A költségvetést elfogadta. Két felszólalás személyes kérdésben Dinnyés Lajos szerint a költség­vetés semmi ujat nem hozott. A kiadások 51 százaléka nyugdiira és személyi járandóságokra megy. A föld aránytalanul jobban meg van adóztatva, mint as ingótőke. A fogyasztási és forgalmi adókat felemelték a költségvetésben. A főispánok ne legyenek vérmegyei pártelnökök és ne legyenek élhar­cos kuvaszok. Korniss Gyula elnök ezért a ki­fejezésért a szónokot rendreuta­sította. Dinnyés Lajos a költségvetést nem fogadta el. Az elr.ök ezután napirendi in­dítványt tett, mely szerint a Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órakor tartja. Végül Griger Miklós személyes megtómadtatás cimén szólalt fel. Visszaulasitotta Teleki Mihály gróf kijelentéseit, amelyeket délelőtti beszédével kapcsolatban lelt meg. Hangsúlyozta, hogy délelőtti be­szédében elismeréssel szólott Gömbös Gyula személyéről, csak politikáját bírálta. Teleki Mihóly gróf is személyes megtómadtatás cimén szólalt fel s kijelentette, hogy Griger beszéde elején nem volt jelen, akkor lépett be, amikor a szónok lantpengető Cézőrt emlegetett. A párt érdeké­ben szükségesnek tartotta megvé­deni Gömbös Gyula emlékét. Az ülés hat órakor ért véget. Kedvezményes fürdő­és strandjegyeket kér a választmány az OTI tagjai részére (A B. K. tudósitója jelenti.) Az OTI választmőnya péntek dél­után rendes "havi ülést tartott Je­litay dr. fogalmazó vezetésével. Az elnöklő fogalmazó bejelentette, hogy Fábry Ferenc dr. ügyvezető akadályoztatása miatt maradt tá­vol, mig Lőrinczy Aladár dr. főor­vos az utolsó pillanatban rosszul­létet jelentett. A választmányi ta­gok reflektáltak a bejelentésre és szóvétették, hogy csattal megfelelő képviselet nélkül maradt aa intézni. Sérelmesnek vélték a helyzet ilyen alakulását, mert igy nincs alkal­ma az egyszer havonta összeülő választmánynak a fontosabb kérdé­sek megfelelő letárgyalására. A tárgysorozattal kapcsolatban olyan indítvány hangzott el, mely szerint járjon el az OTI, hogy a kerületi pénstőr területén levő gőz­és strandfürdők a fiatalkorú pénz­tári tagok részére csoportos für­désnél, a többi tagok részére egyéb­ként is olctóbb jegyeket adjanak ki. As Indítványt széleskörű vita követte, melynek végeztével ugy döntöttek, hogy felírnak az igazgatósághoz s hozzájárulást, illetve utasítást kér­nek az indítvány értelmében teen­dő lépésekre vonatkozólag. Segélyezési ügyeket tárgyaltak, majd dologi beszerzésekkel foglal­koztak még, melyek során a vá­lasztmányi tagok kifogóst emeltek az ellen, hogy nagyobb használati tőrgyak vételénél csak egyes vől lalatokat hívnak fel ajánlattételre, mig más, a szakmában neves és mőrkőzott cégeket érthetetlenül mellőznek. Nyilvánosságra hozták a nép­szövetség pénzügyi bizottságának Magyarországról szóló jelentését (A B. K. tudósitója jelenti) A nemzetek szövetségének titkársága közzétette a pénzügyi bizottság által Magyarországra vonatkozólag a tanács száméra készült jelen­tését. A jelentés ezeket tartalmaz­za: A bhottság foglalkozott ma­gyarországi képviselőjének, Tyler népszövetségi biztosnak 22. ne­gyedévi jelentésével. Alkalma volt a bizottságnak meghallgatni Fabi­nyi Tihamér dr. pénzügyminiszter­nek és Baranyai Lipótnak, a ma­gyar Nemzeti Bank vezérigazga­tóinak expozéit is. A magyarországi helyzet to­vábbra is, főkép a mult évi jó ter­més és az árak emelkedése, va­lamint az exportra került kellő mennyiség következtében javult. Az állami bevételek emel­kedtek. A bevételi többlet a forgalmi és fogyasztási adónál mutatkozik s az árak emelkedésével függ össze. Az árak emelkedését a kormány figyelemmel kiséri. A jövő évre vonatkozó kilátások bizonytalanab­bak, a nagy esőzés késleltette a mező­gazdaságú munkákat és egyes vi­dékeken áradásokat okozott. Le­hetséges, hogy 1937-ben kisebb lesz a külföldi piacokon eladható felesleg. A javulás pénzügyi vo­natkozásaiban nem tér el a mult évitől. A pénzintézetek tevékeny­ségüket lényegesen nem terjesz­tették ki. A jelentés foglalkozik az 1937/38. évi költségvetéssel is s ennek kap­csán megállapítja, hogy a Nemzeti Bank helyzete az elmúlt évben to­vább erősödött. A pénzügyi bizottság üléseinek befejeztével Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter pénteken délutőn el­utazott Genfből. A szegedi talajtani intézet kisérletei a csabai öntözött réten (A B. K tudósitója jelenti.) A szegedi talajtani kisérleli intézet igazgatója: Herke Sándor és a földmüvelésügyi minisztérium víz­rajzi osztályénak képviseletében Németh Endre kir. főmérnök csü­törtök délután Békéscsabán jártak, hogy helyszíni vizsgálatot tarthas­sanak az öntözött réten. A sze­gedi intézet 1935 ben már meg­vizsgálta a rétet, most a talaj víz­gazdálkodásának tanulmőnyoző­sára további vizsgálatokat, öntö­zési kísérleteket akarnak végezni. Az öntözött rét üzemtervét nem érinti ez és kiadásokat sem jelent. A vizsgálat eredménye szerint junius folyamán elvégzik a terve­zett kísérleteket, amelyek sorón vízmérők felállítása utón megálla­pítják, hogy mennyi az a víz­mennyiség amely a legmegfele­lőbb. Annál is inkább fontos kér­dés ez, mert nem közömbös, hogy ugyanezt az eredményt el lehet érni esetleg feleannyi őram fo­gyasztásával mint eddig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom