Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-29 / 96. szám

r Ara 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 április 29. csütörtök 64. évfolyam 96. szám Ujabb csapás éri a romániai magyarságot (A B. K. tudósitója jelenti.) A romén kereskedelmi miniszter nyilvánosságra hozta ez uj „munkavédelmi" törvény tervezetét, amely kifejezetten ugy rendelkezik, hogy egészben vagy nagyrészt belföldi tőkével dolgozó véllalatoknél legföljebb huszonöt százalék kisebbségi tisztviselő és munkás maradion. Kisebbségi körök megállapítása szerint ez a megkülönböztetés ellentétben áll a román alkotmánynyal. Figyelemreméltó, hogy még román körökben is élénken tiltakoznak ellene. Manolescu Strunga, volt kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy ez a törvény képtelenség, mert minden kertelesnélkül az államra ruházza a vállalatok vezetését. Ennél súlyosabb következményű és a létfeltételekbe mélyebben belevágó jogi alkotás még soha Európában nem látott napvilágot, Marószódát ivott egy békési Jeány (A B. K. tudósítója jelenti.) Durkó Zsuzsanna 18 éves békési leány szerda délután három órakor marószódát ivott szülei békési, Csokonai-ucca 7. szám alatti lakásén. A szódát felhígította s két deci*, teli pohárból hajtotta fel.Tettét észrevették s tejet itattak vele, ..majd orvoshoz vitték, akinek tanácséra beszállították a leányt a csabai kórházba. Öngyilkossági kísérletének oka kijelentése szerint az volt, hogy mostoha anyja szolgálni küldte s ez nem tetszett neki. Eredménytelenül végződtek a magyarszabók és segédeik közötti tárgyalások (A B. K. tudósitója jelenti.) A mult héi folyamőn beszámoltunk arról, hogy a békéscsabai magyarszabók és alkalmazottaik között béregyeztető tárgyalások indultak meg. Ebben az ügyben ujabb megbeszélés volt a munkaadók és munkásaik között az ipartestületben, de ez eredménytelenül végződött, mert a magyarszabók elzárkóztak a béremeléstől, kijelentették, hogy önként nem javítanak, úgyis életbelép nemsokára a legkisebb munkabérekről szóló miniszteri rendelkezés. Ma — mint a szabószakosztály egyik vezetőségi tagja informőlt bennünket — az a helyzet, hogy a magyarszabók munká8ainzk az uriszabókhoz képest lényegesen kisebb a jövedelmük. A magyarssabó munkások még nem döntöttek, hogy az eredménytelen tárgyalások után milyen álláspontra helyezkedjenek. Széli belügyminiszter megindokolta a Házban a NAP betiltását A költségvetési vita első napja (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Az ülés napirendjén mőr az 1937—38. évi költségvetés tőrgysorozata szerepelt és igy a Ház, a házszabályok értelmében délelőtt tiz órától dél utón hat óráig nyolc órás üléseken tanácskozik. A kormány részéről Darányi Kálmán miniszterelnök, Hóman Bálint kultuszminiszter, a Genfben lévő Fabtnyi Tihamér helyettesítésével megbízott miniszter és Széli József belügyminiszter volt jelen. Az elnök az ülés megnyitása után bemutatta Tahy László levelét, amelyben köszönetet mond a Ház bizalmáért. Ezután Zsindely Ferenc, a költ" | ségvetés előadója ismertette a • jövő évi költségvetést és foglalkozott a mult esztendei előirányzathoz képest jelentkező 62.9 millió pengős többletbevétel falhasználásával. Megállapította, hogy majdnem minden államban tapasztalható a költségvetési keretek emelése, aminek a fegyverkezéseken kivül az is az oka, hogy mind több feladatot vonnak be az állami feladatok közé. Az előadói beszéd után gróf Sigray Antal szólalt fel elsőnek. — A mult kormány — mondotta — szimpátiával nézte az idegenből hozott ideókat. Nem mutatott határozott fellépést a diktatórikus törekvésekkel szemben, pedig a diktatúrával szemben áll a magyar nép lelkülete, de szembekerülnek a diktatórikus törekvések azzal az esküvel is, amelyet a kormányzó ur itt a képviselőházban fett le. A mult kormány rokonszenvvel nézte, hogy diktatórikus tanokat hirdessenek. Ezután a külpolitikai kérdésekre tért át Sigray Antal és kifejtette, hogy katonai egyenjogúság tekintetében másodrendű állam vagyunk. Nekünk természetes jogunk van ahhoz, hogy a katonai egyenjogúságot követeljük és kivívjuk, megszerezve azt minden ellenszolgáltatás nélkül. (Nagy taps az egész Házban.) Krúdy Ferenc volt a következő felszólaló. Sigray beszédéhez kapcsolódva rémutatott arra, hogy azok az intézkedések, amelyeket a pénzügyminiszter bejelentett, mind gyökeres szakitőst jelentenek a régi liberalizmussal és szerves újítások az uj magyar nacionalizmus alapján, amelytől függ a magyarság jövő léte és emelkedése. (A kormánypárt vezérszónokának beszédét nagy tapssal fogadták a jobboldalon.) Ernszt Sándor, a kereszténypárt vezérszónoka beszélt ezután általános figyelem közben. — Az expozé — mondotta Ernszt — gazdasági enyhülést emiitett. Kétségtelen, hogy a költségvetés szempontjából ilyen megállapítható, sőt meg lehet találni a sajtó egyik részében is, de a széles rétegekben nincs nyoma. — A régi önkormányzatokról mői szó sem lehet, mert pénzügyileg nem függetlenek. Vegye kezébe a parlament a kérdést, különben a kormány tönkreteszi az önkormányzat fellegvárait. Vannak országok, amelyekben parlament nélkül kormányoznak, amelyekben nem is közlik a költségvetést. A lakosság fizet, a kormány elkölti. Sajnos, ugy látszik, hogy Magyarországon is sokan lelkesednek ezért az őllapotért. Ernszt Sándor: Az országban sokkal nagvobb az izgalom a kelleténél. EB a legrosszabb előkészület a reformokra. Kenyeres János beszélt ezután. Beszéde kezdetén Tahy László, a Ház uj elnöke felváltotta Sztranyavszky Sándort az elnöki székben. Tahy megjelenését taps fogadta. Czirják Anlal független kisgazdapárti : Tönkre kell menni az egyoldalú adózás miatt. Drózdy Győző érdekes bejelentése Drózdy Győző a kormány szociálpolitikai intézkedéseit ismertette beszédében, — A szélsőjobb és a szésőbal az alkotmány kereteit akarja széttörni. Itt van az Összetartás cimü lap. Hátlapján Bátorság, Kitartás és Győzünk szavak állanak. Másik oldalán egy szamár látható, emely két szalmakazal között habozik. Hol készül ez a lap? Kiadója ifjabb Kral Károly, Berlin, itt van az ucca és házszám is. Mégis furcsa, hogy egy magyar politikai párt propaganda iratait külföldi nyomdában állítják elő. Peyer Károly: Vass miniszter sok szociális törvényt hozott a Ház elé, amit mi is megszavaztunk, de azóta ezeket a szociális intézkedéseket visszafejlesztették. Lányi Márton rámutatott a költségvetés szociális szempontjaira. Visszautasította Peyer Károlynak azt az áliitását, hogy a parlamentnek a pénz volt a szülőanyja. Matolcsy Mátyás keveselte az elmúlt évek szociális politikáját. A parlamentre és az alkotmányra szükség van, de nem látja be, hogy a parlament miért nem hoz olyan intézkedéseket, mint Roosevelt hozott: 100 nap alatt 180 fokkal fordította meg a politika irányvonalát. Vojnovich Miklós bőró beszédének elhalasztását kérte, amihez a Hőz hozzájárult, majd Korniss Gyula elnök napirendi indítványt tett, eszerint a Ház csütörtökön délelőtt foH tatja a költségvetési vitét. Ezután az interpellőciók meghallgatására tértek át. Meizler Károly a választójogi törvényjavaslat benyújtását sürgette. Darányi Kálmán kijelentette, hogy ebben a kérdésben már többször nyilatkozott és nyilatkozataihoz nincs hozzátenni valója. A javaslatot ebben a naptári évben feltétlenül benyújtja a kormány. Lázár Imre az OTI hátralékok rendezését kérte, kérését kiadták a belügyminiszternek. Béldi Béla a miniszterelnökhöz intézte interpellációját, amelyben a fiatalság jövőjének intézményes biztosítását kérte. Elismerte, hogy a Hóman-terv dicséretes körvonalakat tartalmaz, de nem jelent szerves megoldást. A fiatalságot arra kell ránevelni, hogy necsak a köztisztviselői pályára törekedjék. Payr Hugó a koronauradalom veszteséges gazdálkodását kifogásolta. Lázár Andor igazságügyminiszter kijelentette, hogy a zárgondnok az uradalmat a kirílyi családdal együtt vezeti és bizalmatlanságról szó sincs. A legutolsó gazdasági év nyerességgel fog zárulni. Csoor Lajos két interpellációt mondott el. Elsősorban a pénzügyminisztertől a földreform során földhöz jutottak fizetéseinek ujabb szabályozását kérte. Második interpellációjában a Nemzeti Akarat Pártiának betiltását tette szóvá. Széli József belügyminiszter azonnal válaszolt, ez volt első felszólalősa a Házban. Hangsúlyozta, hogy a belügyminiszternek első kötelessége a jogrend és a nyugalom feletti őrködés. Minden olyan megmozdulást és szervezkedést megakadályoz, amely az állami és társadalmi rendet veszélyezteti. Az érvényben levő jogszabályok a belügyminiszter hatáskörébe utal-