Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-27 / 94. szám

448 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 április 30 a legszebb tavaszi újdonságok VÁRADI BÉLA FÉRFIRUHA ÁRUHÁZÁBA OLCSÓ ÁRAK, SZOLID KISZOLGÁLÁSI I Hrabovszky Mihály hangoztatta, togy a csabaiak nem veszik an­lak az útnak lulnagy használ. Az isazeg, amit erre szán a város, icsii sok. Idegen érdekekért haj andó a képviselőteslülel 30.000 tengőt is áldozni. Nincs ellene ax ilépitésnek, mert munkaalkalmat elent, de másutt nagyobb szükség enne rá, évszázados csabai utak annak teljesen elhanyagolva. Aradszky György tudja mi a régeredmény gazdaszempontból: i nagy ketrecesek, a teherautók írókba fogják borítani a szekere­cet. {Zaj, élénk közbeszólások.) térdéé, hogy fedezik majd az öt néter uzéles ut költségeit, ha a íárom méteres ellenértékét is ne­íéz volt összehozni. Hrabovszky Minály : Mit fizet a Schneider- cég ? Egy hang: Semmit. Bohus M. János szerint szüksé­ges az útépítés (helyeslés), Hra­bovszky Mihály téved, mert azon 9 környéken sok gazda lakik. Nem :supán Kétegyházának kell a kö íresut. Gyöngyösi János dr.: Az eddigi felszólalások partikuláris szem­pontból nézték a javaslatot. Ha lisztára csak arról volna szó, hogy a békéscsabai földmives lakosság földjét hogyan lehet megközelíteni yagy meg nem közelíteni, akkor indokolt lenne a vitani. Azonban itt gazdasági érdekeket lehet csak elsősorban tekintetbevenni. Eddii a vármegye tervszerűen nem en­gedte a kétegyházi ut továbbépíté­sét, mert az Gyula érdekeit veszé­lyeztetné. Százezer lélekszám be­kapcsolódása válnék lehetővé Bé­késcsaba érdekkörébe az ut teljes kiépítésével. Hogy ezek a közsé­gek Békéscsaba érdekkörébe tar­toznak, az mutatja: az ottani la­kosság itt adósodott el, a helybeli pénzintézeteknél. A MÁV Batto­nyát, Eleket már Szeged felé igyek­szik irányitani. Meg kell tehát ra­gadni a jelenlegi kedvező alkal­mat. Békéscsaba ma mér egész sajátságosan agrár-ipari város, a mezőgazdaság a népszaporulatot eltartani nem tudja, a fölösleg az iparra és kereskedelemre hárul. A mostani lélekszámot megtartani és növelni csak ugy tudjuk, ha min­den alkalmat felhaszná­lunk gazdasági életünk területeinek kiterjeszté­sére. Ki kell tartanunk az ut öt méteres szélessége mellett, mert a későbbi kiszélesítés nehezen menne. Igaz, hogy a helyi úthálózat kiépítése még sok kívánnivalót hagy maga utón, de elsősorban mindent el kell követnünk, hogy a város la­kosságát gazdaggá, fizetőképessé tegyük. „Az előkészítés egyedüli helyes módja ez" Szobek András tisztában van áz­nál, hogy nem lesz első évben az a nagy bevétel, ami a kiadásoknak megfelelne, de a jövő szempont­jából meg kell szavazni a javas­latot. Aradszky György az előkészítést hiányolja. Hátha 30 évig nem fe­jezik be az építést Kétegyházáig? Ha az egész útépítésről lenne sző, azonnal megszavazná. Jánossy Gyula polgármester: Az előkészítésnek ez az egyedüli he­lyes módja. Rövidesen el kell kö­vetkeznie az ut befejezésének. Hrabovszky Mihály utón Baukó András főmérnök szólalt még fel és kijelentette, hogy részletekben megépitetni egy 17 km-es utat könnyebb és célravezetőbb, mint egyszer nekikezdeni a<E egétzhez. A polgármester ezek után elren­delte a névszerinti szavazást, mely szerint a képviselőtestület 93.2 arányban megszavazta az állandó választmány javaslatéi. (Nemmel Aradszky György és Vandlik Má­tyás szavazott.) Szünet után a halomi, sikonyi, vandháti és sopronyi keresztdülő­utat felvették a közdülőutak sorába. A Tompa-uccai kut furrésát Ke­néz Tamásra (Hódmezővásárhely) bizték 12 200 pengőért. A kuí he­lye a Tompa és Pozsonyi-ucca sa­rok. Pesti Béla hozzászóláséra Baukó András főmérnök itt kije­lentette, hogy legközelebb a III. kerü­let, a Bakucz-telep és harmadszor az erzsé­belhelyi Máthé porták kapnak ártézi kutat. A Vörös Kereszt iskolafogászala arészére állandósították az évi 400 pengő segélyt, azonkívül a folyó­évben e célra még kiutal 200 pen­gőt a város. A piaci árusok elhelyezése körül volt még vita. Hrabovszky Mihály egészségügyi szempontból kívánta, hogy a tollpiacot a Luthei-uccából helyezzék ki o vásártérre. A tejes­asszonyok részére fenntartott asz­talok is szűknek bizonyulnak ma már. Szobek András, Meliskó János felszólalása utón Donner László dr. m. kir. tisztiorvos hangoztatta, hogy a henteseket azért kellett a Gyulai-utról elhelyezni, mert köz­egészségügyi szempontból a hely nem megfelelő. Az ut ugyanis át­kelési szakasz, nem lehet lezárni, sok por 8 egyéb tisztá­talan dolog szennyezheti a takaratlan ételt. Korniss Géza dr. kulturtanács­nok felszólalása után Jánossy Gyula £ polgármester kijelentelte, hogy a Kossuth-téri vak uc­cát, ahová a hentesek kerülnek, hulladék kővel kikövezteti. A tollpiacot tényleg el kell helyezni. A tejárusok elegendő asztalt kapnak. Végül Nyilas András inditvá nyával foglalkoztak, aki kérte, hogy arányosítsák a községi vá­lasztókerületeket. Nyilas András élőszóval is megindokolta indítvá­nyát és hangoztatta, hogy mig a harmadik körzet 800 téiekkel 8, addig a negyedik 2400 választóval 6 városatyát választ. Jánossy Gyula polgármester kö­zölte, hogy juniusban vagy legké sőbb szeptemberben etekintetben javaslatot terjeszt a képviselőtes tület elé. Az ülés ezzel fél hét órakor vé­gétért. fl tisztviselői fizetések rende­zésének szükségességét han­goztatták a — szabógyülésen Ne küldjük let A külföldi iskolá BAAF reformálna | Alapos nyelvi k gimnázium. Intet (Gyors-, gépíró-, Buda legszebb és Ltráolir Teljesen modern árak. Kívánatra Ib (A B. K tudósitója jelenti.) A női és férfi p?,abók szakosztó lya Németh Árpád elnökletével tegnap este fontos ülést tartolt, amelyen a közeljövőben beveze­tésre kerülő minimális munkabé­rekkel kapcsolatban, az előállott helyzettel és felmerült problémák­kal foglalkoztak a szépszámmal egybegyűlt »agok. Németh Árpád elnök üdvözölte a tagokat, majd bejelentette, hogy az ipartestület elöljárósága meg­semmisítette a szakosztály leg­utolsó választását, amellyel szem­ben ő fellebbezéssel élt. A szakosztály-gyűlés az elnöki bejelentést ludomásulvette, majd rátértek a minimális munkabérek bevezetésével kepciolatos teendők megvitatáséra. Érdekes vita fejlő­dött ki hamarosan a minimális munkabérek bevezetése körül és a szakosztály egyöntetűen amel­lett foglalt állást, hogy a munkabérek rendezé­sét magáévá teszi, de a megrendelőket illetőleg komoly aggályai vannak, mert a minimális munkabérek életbelépésekor lényegesen fel kell, hogy emeljék a szabóiparosok a fazondijakat és egyéb munkákat, ami előreláthatólag erőien apasz­tani fogja a megrendelők számát és a szakosztály ennek a felme­rült nehézségnek a leküzdésére nem lát más kivezető utat, mint­hogy a köztisztviselők,magán­tisztviselők fizetését is rendezzék törvényes uton, mert ezekután előáll majd az a helyzet, hogy egy szabósegéd havi 120 pengőt is meg tud keresni, mig a mesén és egyéb tisztviselők jó része 60 — 100 pengős fizetést kap, amiből nehezen tudnak egy drága ruhavarrást kifizetni. A szakosztály végül ugy határozott, bogy ebben a kérdésben fel­iratban fordul ez illeté­kes minisztériumhoz. Ezután ismertette az elnök, hogy május 2 án az országos szövetség nagyfontosságú dolgot tárgyal bu dspesti ülésén, amelyen foglalkoz­nak majd Németh Árpádnak az ipartestület u'ján telt azon indít ványával, hogy az állami mun kákra a pályázatokat kalkuléciós alapon írják ki, mert mi sem ter mészetesebb, hogy az uj munka­bérrendszer mellett a régi, előirt érakon nem lehet elvállalni a köz munkát. Értesülésünk szerint Bé késcsabáról NémethÁrpód is részt vesz az ülésen. Az ülés az elnök zárószavaivBl ért végét. Giulia Bustabo hangversenye az Aurorában Az Aurora tegnap esti hang­versenyének hegedűse, akinek művészetével a hirdetett Piati• gorszky balesete folytán ismerked­hettünk meg, egészen fiatal mü vész. Es leány. Ez ulóbbi tényt a hangverseny folyamán többször ismételgettük magunkban, annyira hajlandók voltunk nem elhinni, amikor a szinte férfias erővel és határozottsággal falhangzó hege­dűszó bűvöletében lehunytuk a szemünket, hogy minden zavaró benyomástól mentesítsük hallá­sunkat. E».zel — ugy hisszük — Bustabo hegedüjétékának lényegét ragadtuk meg, hiszen a hegedű az a hangszer, amely olyan félre­ismerhetetlenül másként, nem job­ban, vagy roascabbul: másként, szól a férfi ke«e alatt. Giulia Bustabo, ez a fiatal leány, egyike a legjobb hegedűsödnek, akiket mostanában hallottunk. Jól lehet műsorát majdnem teljesen virtuozitása szolgálatába állította, (bátran tehette, nert technikailag is tökéletesen kiforrott, kész mes­ter) Beethoven G dur szonátájának lassú tétele bevilágított annak a léleknek minden fiatalsága és szenvedélyessége ellenére kiegyen­súlyozott és az akarat tudatos uralmába fogott mélységeibe, amely az ördöngösen röpködő ujjakat egyetlen pillanatra sem engedi ki a szellem szabta hatá rok közül. Chopin Noclurne-je és az utolsó ráadásul adott Castel nuovo-Tedesco pedig feltárta e lélek gazdag lytájának hatalmas skáláját, olyan kiegyensúlyozottan, annyi nemes páthoiszal és a nyu­galmon is átérződő őszinte szen vedéllyel, hogy az már már sok volt egy művésznőtől, aki ilyen fiatal még és ilyen — leány. A?.t hisszük nem csalódunk, ha Giulia Bustabobán a közeljövő legjobb hegedűsét látjuk. A hangverseny hegedűszámait Herz Olló dr. kisérte a tőle meg szokott tökéletességgel, a Beetho ven szonátában Bustabo kivételes tudásának méltó társává szegődve. (egy) A színházat zsúfolásig megtöltött elő­kelő közönség hálás elragedlatással fo­gadta a ritka élményt, amelyben" Giulia Bustabo hegedű játéka részesítette és szűnni nem akaró tapssal erőszakolta ki egymásután a ráadásokat. Tiszta, mosott géptörlö­rongyért hulladék­papirt a CORVINA-NYOMDA Meghalt ! a csabai rendőri (A B. K. A magyar iro nak, amely n méri az embe gvésza van * pár nappal Ji tése után, '*n temetni. Röv maghalt Szah tollú elbeszél lek egyik leg már-már felei nek, a szél sen pondolkc pompás képv külön is gyét bai szármáz nagyszámú r közöttünk. Szölay Józse! ben született és tásnál kezdette vármegye főispé a vármegye kös és egy év mulv majd ujaV>b egy lasztotta meg. gélt 1901. augu szásgvülési kép 8ár<*>l lemondott 1902-ben ujr amikor a hódm zati rendőrség < zetfe a város re pességel ráterel főkapitányi tisz 12 évig vezette nagyobb városé korszerű szinvc készségének ez számtalan bizo Amidőn az ö államosítása bi ber 4-én a szei pitányi tisztséi belügvminisztéi tői fogva tevék kerület szerve annak 1931. de szünéséig vezet 30 évig mük hosszú idő ala tudásra és kite tokra tett szert szakirodalom t kesitette. A sz neve volt. 20 é gedi Dugonics nak 8 őt orszá Ieman-t emlegt barátja volt és sportélet és e: sportélet soka zntkészségének Kiváló hivate a m. kir. álle sében, kiépítés szolgálat terén odaadással tel. ért több maga Értékes irot magyar irodalí m. kir. Ferenc bölcseszetti avatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom