Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-04-01 / 72. szám
Ára 6 fillér BÉKÉSMEEYEI lÖZLÖNY iékésesaba f 1137 április I. csütörtök 64. évfolyam 72. mxám APIREND ELŐTT A ma rohanó, kavargó eseményeinek robofos krórikósát ugyancsak elfáíitotta az idő. Az irógép gyors tempóban forgó hengeréről napról-napra olyan anyag pereg le. hogy ha irója mindennél megdöbbenne, ami döbbenetes, mindenen elszörnyülködne, ami szörnyülködtető, nem maradna ideje a munkára. Mégis, minden mesterségbe-fásultság, minden védekező tarfózkodás melleit is vannek események, amelyeknek az ember nem csak névtelen-szenvtelen lejegyzője, hanem szenvedő veleérzője. Vannak ügyek, amelyek felkavarják a máskor hűvös krónikás nyugalmát is, megreszkettetik kezét, amikor beszámolójót irja róluk, szeretné letagadni, elkenni őket, mert fájnak neki, szégyeli őket, hogy vennak, hogy olyan égelően, kinzóan és letagadhatallanul vannak. Huszonnégy órája — amióta tudomást szereztem róla — gyötör a szörnyűség, ami az állástalan diplomások ügye körül kavarog. Nem lulozunk, ha szörnyűségnek mondjuk. Hosszú hónapok, mondhatnánk évek óta visszhangzik az ország az állástalan diplomások ügyélől. Da olyan hangosan, hogy az eléggé ki nem finomult fül azt hihette, ennek a szerencsétlen országnak ez az egyetlen komoly, megoldásra váró problémája. (A kérdés jelentőségét nem akarjuk, nem is tudnók kisebbiteni. Ez is olyan probléma, amelyet meg kell sürgősen oldani, mert rendezése nélkül nincs remény nyugodalmasabb jövő kialakulására.) Es ez az egetverő, politikai beavatkozást kitermelt, szélsőséges hullámokat is felkavaró kérdés odóig laposodott, hogy amikor első próbaképen 500 állást bocsátott az ifjúság rendelkezésére két érdekcsoport, ezeket az állásokat nem lehet betölteni. Részben azért, meri — állítólag — nincs elég diplomás a listán, részben, mert a jelentkezők képzettsége nem felel meg a kívánalmaknak, részben cedig, mert olyanok is akadtak, akik nem voltak hajlandók magukat előzetes képesség vizsgálatnak alávetni és inkább eltekintettek az állás elfoglalásától. Azt, hogy nincs annyi állástalan diplomős, amennyi a felkínált állások betöltésére elegendő volna, nem hisszük. Egészen bizonyos, hogy a névsor összeállítása körül voltak hiányosságok, de az is bizonyos, hogy akik ezt az akciót szervezik és lebonyolítják, sürgősen pótolni fogják ezeket a hiányokat. Sokkal szomorúbb jelenség, hogy az elhelyezkedni kívánó fiatalság tudós tekintetében nem üti meg a mértéket. Pedig azok a követelmények, amelyeket velük szemben tőmasztanak, nem lehelnek túlzottak, hiszen a magángazdaság csak alapitmereteket kivón, meg rátermettséget és maga neveli ki kitűnő szakembereit. Annál vigasztalanabb s az ország jövő sorsa szempontjából is módfelelt aggasztó, ha a magyar ifjúság elitje nem áll azon a szellemi s tudásbeli magaslaton, amelyet a mai élet megkövetel. De legsúlyosabb lünelnek azt a jelenséget tartjuk, hogy az elhelyezkedésre váró diplomás ifjúság egy résje nem volt hajlandó alávetni magát annak a minősítő vizsgának, amelyet az állást nyújtó cégek megkívántak. Teljesen érthetetlennek tartjuk ezt az élet realitásával való szembehelyezkedést és nem ludunk másként vélekedni, mint hogy azok az ifjak, akiknek ez az álláspontjuk, vagy tudják magukról, hogy használhatatlanok, vagy egyszerűen nem akarnak dolgozni. Csak lármáznak munkáért, mindaddig, amig komoly alkalom nem kínálkozik a dologra. Azután félreállnak, valamilyen ürüggyel, mert ugy látszik, mégis csak jobb lármázni, mint — dolgozni. Nagyban készül Budapest a királyi vendégek fogadására (A B. K. tudósitója jelenti.) A magyar főváros nagy ünnepséggel készül az olasz uralkodó fogadására, annál is inkább, mert a háború óta ez az első eset, hogy királyi látogatással tisztelik meg. Az uralkodópóri a pályaudvaron Horthy Miklós kormányzó és felesége fogadja. A fogadóson teljes számban megjelennek a kormány tagjai, a képviselőház és a felsőhőz elnöksége, a hadseregparancsnokság, azegyhőzi méltósógok, továbbá Németország, Ausztria és Jugoszlávia diplomáciai képviselői. III. Viftorio Emánuel király és a császárt és feleségét magyarországi u'jára elkíséri Mária hercegnő is, ugyancsak Magyarországra jön Ciano külügyminiszter is. Az olasz uralkodó, amikor magyar területre lép, magyar gyalogsági ezredegi egyenruhát fog viselni, tekintve, hogy 1931 óta tulajdonosa a Kaposvárott székelő 6. gyalogezrednek. Az előkészületek máris lázas tempóban folynak a baráti nemzet uralkodójának ünnepélyes fogadására. Gumibotos csendélet után általános verekedés és lövöldözés Konstantinápolyban (A B. K. tudósitója jelenti) Konstantinápolyban, a belső város negyedében letartóztattak egy kereskedőt. A kereskedőt rendőrállomásra kisérték, ahol a rendőrök gumibotjukkal agybafőbe verték. A felháborodott tömeg megtörne dta a rendőrállomást, a rendőrök rálőttek a tömegre. Általőnos lövöldözés támadt, melynek során több polgári személy és rendőr életét vesztette. A rendőrség a tömeget szétkergette. 3 A keresztkifüggesztés vitája a kecskeméti kisgyülésen (A B. K. tudósítója jelenti.) A kecskeméti városi iskolák tantermeiben történt keresztkifüggesztés ügye tegnap délután a „hirös város" törvényhatósági bizottságának kisgyülése elé került. Joó Gyula dr. református főgor.dnok deklarációt olvasott fel, amely szerint a református egyetemes zsinat 1929 április havi ülésén kimondotta, hogy történelmi és az ebből származó lélektani okoknál fogva a református egyház nem használja a keresztet, mint szimbólumot, ezért a reformólus egyházközség iiliakozik olyan jelvényeknek a községi iskolákban való elhelyezése ellen, amelyeket nem minden keresztény vallásfelekezet fogad el szimbó'umnak. A bejelentést mély csend foaedla. Kiss Endre dr. polgármester válaszolt a deklarációra: — Intézkedésemet fenntartom, magas nemzeti és krisztusi gondolatok esendő emberi eszközeként cselekedtem. Meggyőződésem az, hogy állásfoglalásom előbb utóbb igazolódni fog. A polgármester szavait nagy tapssal fogadtők a kisgyülési tagok. Illetékes körök szerint a keresztügy ezzel remélhetőleg nyugvó' pontra jutóit. Sziklay Jenő színtársulata a jövő szezonban még nem jöhet Békéscsabára (A B. K. tudósitója jelenti) A békéscsabai Városi Színház jövő téli szezonjának sorsa egyelőre teljességgel bizonytalannak látszik. A szinügyi bizottság legutóbb ugy határozott — mint megírtuk —, hogy addig, ameddig Sziklay Jenő nem válaszol a hozaó intézeti kér désre, további lépéseket nem tesz. Most Sziklay Jenő elküldötte levelét a város átiratára és közölte, hogy eddigi érvényes kötelezettségei miatt nem lehetséges a most kővetkező szezonban társulatának Békéscsabára való jövetele. Egy év múlva azonban mór más ként alakul a helyzet és akkor készséggel vállalkozik arra, hogy Békéscsabát is felvegye állandó városai sorába. Ideiglenes megoldásként pedig ajánlja, hogy engedje be a város a következő szezonban ismét Károlyi János színigazgató*, akinek társulata két éven keresztül volt Békéscsabán. Sziklay Jenő nem tér ki arra, hogy iársuiata Békéscsabára jövetelének miért kel! elhalasztódnia, ho'ott amikor Korniss Géza dr. kulsurtanéc8nokkal személyesen tárgyalt, kijelentette : szívesen játszik társulatával Békéscsabán abban az esetben, ha a Budai Színkör bérletét nem kapná meg nyáróra. Ebben a vonatkozásban tehát az ügy még tisztázásra szorul. Sziklay Jenő levele a szinügyi bizottság elé kerül s az ülésen határozzák meg a további lépéseket. Lshet hogy addigra tisztázódik a helyzet, mert Horváth Árpád debreceni szinig6zgató érdeklődésével is komolyan kell számolni, amint azt legutóbb ismertetett telefonbeszélgetése alkalmával leszögezte.
