Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-01-03 / 2. szám
4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 január 10 A tatárjárás egyetlen megmaradt emlékénél Ami a tatárjárás idejéből a „Lapis refugii"-n megmar dt A Magas Tátra hóval borított paradicsomából indulok útra autón Hefty Andor tanárral, a Kárpátegyesület tudós főtitkárával, hogy a Hernád völgyének nehezen megközelíthető szorosában felkeressem azt a sziklát, amelyet Lapis re fugii-nek ismer a história. Évsző zadokkel ezelőtt letonkő volt e szikla neve, a régi magyar nyelvben ez látókő-t jelentelt, ma nienedékkő-nek hivják, emlékezésül azokra s szomorú napokra, amikor a világot pusztító tatárok elől ezrével menekült ide a Szepasség népe... Negyedik Béla is járt ezen a helyen, amikor hozzáfogott az elpusztult ország újjáépítéséhez. Magunk mögött hagyjuk a Magas Tátrát égbenyúló csúcsaival és keskeny siléceken tovasikló, kipirult arcú, mosolygó vendégeível. Nagyszalókon át Poprádra visz az ut, itt jobbra fordulunk Kóposztafalva felé, elhagyjuk a szepesi püspök kastélyát, majd a szavniki szoroson át haltól tartunk Bsthlenfalvőnál. Az ut, amely tovább vezet sz erdők sűrűjébe, mór nem sebesen száguldó au'ók számára kéazült. Csilingelő szán szalad tovább az erdőkerülő házáig, ahol el kell hagynunk ezt az alkalmatosságot is, mert a Lspia refus?ii-hoz nem lehet eljutni másként, csak gyalogszerrel, vagy télen sítalpakon. Vadregényes és páratlanul szép az ut. Fenyők minden fajtája a Tátra vidékének, borilják a hegyek erdeit, ez a vidék valóban : őserdő és az volt mór akkor is, amikor az első ember orozva elejtett medve bőréből kőszerszámaival készített toilettet a szomszédasszonyra irigy ősanyánk számára. Hegyi patakok sebes árját csillogóra fagyasztotta a tél hidege, a hó fehérsége vakító mindenfelé, mátyásmadarak szállnak a karácsonyfák ágai között és messziről ide hallatszik bőgése a szarvasbikának... Keskeny szoroson ót, keserves kapBszkodős ütőn elérjük végre ulunk célját: fenn vagyunk a menedék-kőn. A sziklán, ahol Lőcse megszületett Az első benyomős: falán nincsen a vilőgnak olyan pazar panorámája, mint amilyen itt bennünket köszönt. Alattunk kanyarog a Hernád, nem kapott még ajándékba páncélt a téltől, távolabb, a poprődi fensikon szertesiórva havernek a Szepessés? ősi városai, hírlelsnében tizenhatot ssámoSíarn öi»za körülük, látom a Branyisakot, a horizontot észak felől a Magas Tátra fenséges paMÁVAUT AUTÚBUSZMENETREND Érvényes 1936 november 9-től 1937 méjus 21-ig Békéscsaba—Gyula 825 1245 ind. Békéscsaba „Oaba"-8zélló érk. 1035 1310 855 1310 érk. Gyula városháza ind. 1000 12® Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 * Békéscsaba—Szarvas— Öcsöd * 1320 1414 1455 1535 ind. érk. érk. érk. • Menetjegy . Menettértijegy Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 820 Kondoros ind. 729 Szarvas ind. 645 Öcsöd ind. 605 Csak hétköznap közlekedik. Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40, Öcsödre P 3.80, „ P 5.50 4.40 7.Szarvas—Knnssentmárton—Tiszakürt—Lakytelek 1235 _ 515 — 1313 1310 1500 1810 ind. 1344 1535 1845 ind. 445 540 715 1335 1410 — _ i r id. | 608*745 | 1440 _ _ érk. 600 1455 _ _ _ érk. Szarvas Öcsöd Kunszentmárton Tiszakürt Lakytelek p. u. * Csak hétköznap, t csak vasárnap és ünnepnap közlekedik. Menetjegy Öcsödre P 1.30, Kszmártonra P 2.—, Tiszakürtre P 3.30, Lakytelekre P 3 70 Téitijegy . P2.30, „ P 3.20, „ P 5.20. „ P 6 érk. 640 740 850 _ 1620 érk. 605 707 815 _ 1545 érk. — 640 750 830 1520 ind. - 610 I 800 1 445 ind. 6'5 - — 1620 I 1505 Békéscsaba—Mezöberény—Szeghalom—Fűzesgyarmat— Berettyóújfalu—Debrecen 600 1320 ind. Békéscsaba .Csaba"-szálló 6 1 6 1336 érk. Békés 634 1355 éik. Mezőberény 729 1 444 érk. Szeghalom | 15°5 érk. Füzesgyarmat 850 _ érk. Berettyóújfalu p. u. ind. — 1405 1010 — érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 1245 érk. 815 1705 ind. 758 1 649 ind. 740 1631 ind. 647 1530 ind. 625 Berettyóújfalu p. u. és Debrecen között a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3 20 Menettértijegy P —, „ P 2.50, „ P 5.50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.-ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettértijegy . „ P 6.70, „ P 10.—. „ P13.Békéscsaba—Gyula—Kétegybáza—Elek 1245 i nd. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1035 1320 ind. Gyula városháza érk. 745 1355 érk. Kétegyháza p. u. ind. 710 1425 érk. Elek ind. 640 Mezfitnr—Turke ve— Kisújszállás — 905 1 705 ind. Mezőtúr piactér érk. 745 1702 545 935 1750 érk. Turkeve ind. 715 1625 615 1010 _ érk. Kisújszállás ind. 640 1555 Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltségénél s Békéscsaba, II,, Ferenc J6zsel-tér 2. s—s Telefon s 2—33. norámója zárja be és azontúl felénk integet a lőcsei Máriahegy. Hefty professzor ur magyarázza: — Eten a sziklőn születelt meg Lőcse. — Amikor a tatárok kitakarodlak innen és a Szepesság népe visszatért otthonába, a régi faházak helyett ciak felperzselt, kormos és szétdúlt romokat talált. Eleinte a ssebad ég alatt, sátrakban tanyőzott, mBjd öt évvel a tatárjárás ulón, 1246-ban felépítene Lőcjét, előre elkészített tervek szerint. E (őbb a S«en! Jakab templom alapjait rakták le és csak amikor hozzőkezdlek Isten házőnak megépítéséhez, fogtek hozzá a maguk házainak megépítéséhez ezon a kerek dombon, amelyen Lőcse ma is szakasztolt ugy áll rési híjaival, mint ahogyan az Ur 1246 ik esztendejében felépült. Nsgyedik Bé'a kétszer jőrt itt, egyszer m<=g halottan imődkozolt a menedékkő tetejére épült kápolnőban, másodszor padig Podolinba igyekezett, hogy tanácskozzon Kazimirral, a lengyelek kirá'yával. A karthauziak klastroma a rejtelmes fensikon A szikla, fenségesen és remete módjára, mintha az égből hullott volna alá, meredeken áll a Hernád völgyében. A teteje hatalmas fensikkő szélesül, ez a fensik lehet vagv két kilóméter hosszú és legalább ötszáz méter széles. Északról a Hernőd járhatatlan szorosa zárja el a megközelítését, délről a Kiszel patak — savanyu a vize — sziklák ölében kanyarsó szük szorosa határolja, kelet felől a Béla patak zárja el a hozző vezető utat. Mind a két patak itt ömlik a Hernádba. Egyedül az egyik oldalon lehet csak feljutni rő annak, aki ismeri az utak labirinthusail. Köröskörül, fenn a fensikon hatalmas sziklák . . . Hogyan kerültek ida? Ki tudná megmondani . . . Talán a vizöiön, talán a glecscserek vilőera, amely végigszántotta a Tátrát, talán a köröskörül tüzet okádó krőterek torka hajította őket még olyan időben, amikor a barlangi medve is biztonságban volt a teremtés büszke koronójónak, az embernek kőballá jótól. Különös anyagból készült fal alepjainek maradványai szaladnak végig a fensikon, hogy aztán lekerüljenek a szikla meredekének alsó részére. Hihetetlen munka és energia és sok sok esztendő kelleti hozző, hogy ez a fal itt megépüljön. Teljesen épsépben van meg az alapja, pedig azóta, hogy ide került, eltelt vagy — háromezer -esztendő. Hefty tanér ur magyarázza : — A keliák, akik nem ismer ték még a meszet, valamilyen ce men fszerü anyagból és ismerellen eljárással, ezer esztendővel a Megváltó születése előtt építették ezt a védőfalat,amelynek anyaga olyan erős, hogy még három évezred sn ludta tönkretenni, A Lapis refugii először talán a keltőknek nyújtott védelmet, de megfordullak itt a hunok is, nyomaikra sok felé akadunk és rengeteg monda él a vidéken Altilóről, Isten ostoréról. A fensik legmagasabb helyén négyszögalaku régi épület romjai mesélnek a középkor építészetéről és históriájáról. — Amikor a tatárok kitakarodtak innen és a nép visszatérhetett az eke szarvához, Isten dicsőségére és hálából szerencsés megmeneküléséért fcJőbb kápolnát építettek itt, pontosan Lőcse alapításának esztendejében, majd öt évvel későbben diszes templomot a kőpolnB helyén. A templomból maradlak meg ezek a romok, amelyek mulatják, hogy a templomnak tizenöt méter volt a hossza és nyo'c méter a szélesnéee. A szentély faragott kövekből épült és mej lehet még a romokon látnia gyönyörű gótstilü eblakokat. Észak felé falón szőz méternyire vannak romjai 8nnak a klastromnak, amelyet 1286 ban építettek a Franciaországból bevándorolt néma bárótok, a karthauziak. A romokból egé«3en jól ki lehet venni a nagyobb termek és kisebb cellák alaprajzait. Hatalmas klastrom lehetett egykoron ez a aőrda, amely a szikla tetején épült. A hossza meghaladta a szőzötven métert és három méteres falak védték az ellenségtől. — Srézötven esztendeig imádták a karthauzi bárótok a Szent Szüzet itt, pontosan ötszáz évvel ezelőtt akkor pusztult el a templom és a kolostor, amikora husziták törtek a Szepességre. A Görgey-ek őse, Jordán, a szepesi gróf vezeti el a menedékkőhöz a népet... vényekel készítettek, sátrakat vertek és itt várták a veszedelem elmúlását. Minthogy pedig a Lapis refugii tetejéről állandóan lőttók elhagyóit falvaikat, látták azt is, amikor a tatórok ulra keltek. Ilyenkor hazamentek, néha bevetették földjeiket, némelyeknek sikerült a gabonái le is aratni, gondoskodhattak élelemről és ha a tatórok újra megjelentek, akkor szépan visszaHócipők Hócsizmák óriási választékban gyári árban A Szepesség ősi vőrosainak annalesei részletesen beszámolnak a menedékkő történetéről. — A Hernőd völgyén negyvenhárom lőndzsás-faluban élt a magyarság, amely a honfoglalói idejében került ide és amelynek kötelessége volt lándzsával védeni a határokat, ha azokon ellenség töri be. A Szepasség németjei száz évvel a tatárjárás előtt, 1130-ban vándoroltak be a Rajna vidékéről, fából készítették házaikat első vőrosöikban és nagyon meg voltak rémülve, amikor feltűntek a tatárok hordái. — A Szepjsség grófjának, Jordőnnak — ő a Görgeyek őse — támadt az az ötlete, hogy a menedékkő szikláján — ezt még akkor látó kőnek nevezték — kell menedéket keresni a tatórok elől. így ii történt. A n^p a fensikra menekült, órkokat ástak itt és söcipőház Kocziszky-palota .Bizalom" hiteliroda bevasárláii helye I
