Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-21 / 16. szám

4 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 január 19 Újból megyegyülés elé kerül az ebtartási szabályrendelet (A B. K. tudósítója jelenti.) Bákésvőrmegye törvényhatóságá­nak december havi közgyűlése a vármegyei ebtartási szabályrende­letet oly értelemben módosította, hogy a törzskönyvezett vizslák u'án fizetendő évi adót négy pen­gőben állapította meg. A minisz­ter a törvényhatóság határozatát azzal adta vissza, hogy az állat­egészségügyi törvény értelmében a házőrző és pásztorebeken ki­vül, minden más ebnek évi adója öt pengőnél alacsonyabb nem le­hel. Felhívta ennélfogva a minisz­ter a vármegye törvényhatóságát, hogy a törzskönyvezett vizslák után fizetendő adót ennek a fi­gyelembevételével újból állapítsa meg. flz ügyuéöi jauaslat a felsőház igazságügyi bizottsága előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) A felsőház közoktatásügyi és kül­ügyi bizottsága tegnap délelőtt Se rédi Jusztinián bíboros-hercegprí­más elnöklésével a magyar német kulturális egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot tár­gyalta. Sebes Ferenc előadó ismertette a törvényjavaslatot, amelyet a bi­zottság Balogh Jenő, Sontagh Je­nő, Papp Kálmán, Keresztes-Fi­scher Ferenc felszólalása után és Hóman Bálint vallás- és közokta­tási miniszter válasza után elfo­gadott. Majd a felsőház igazságügyi bi­zottsága tartott ülést Osvald István elnöklésével és az ügyvédi rend­tartásról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Papp József a szabad ügyvédség mellett foglalt állást, mert a jog­szolgáltatási, ügyvédi és politikai érdekek egyaránt a szabad ügyvédség fen­Tory Pál törvényhatósági m. kir. főállatorvost a földmivelésügyi mi niszter szolgálati érdekből Gyulá­ról Szolnokra helyezte ót és Jász­Nagykun-Szolnok vármegye tör­vényhatósági főállatorvosi teendői­nek ellátásával buta meg. Helyébe Bujdosó Lajos, orosházi járási m. Olaszország nem vesz részt a népszövetségi tanácsülésen (A B. K. tudósítója jelenti.) ' Rómában hivatalos közlést adlak ki, amely szerint Olaszország nem vesz részt a népszövetség tanács­ülésének ma, csütörtökön kezdődő ülésszakán. A népszövetség lo vábbra is elismeri a volt négust éa genfi képviseletét, holott Abesszínia önálló álla­mi élete hosszabb idő óta megszűnt. Olaszország mindaddig távol ma rad az ülésekről, mig ezt a kér­dést kielégítő módon nem rende zik. Bepillantás a helyi Stefánia intézetek mult évi Szép az eredmény, de igy is nagyon sok a megoldásra váró probléma tartását kívánják. Indítványozta a parciális numerus clausus elejtését. Ha pedig ez nem menne keresztül, arra kérte az igazságügyminisztert, hogy egye­lőre ne léptesse életbe a numerus claususra vonatkozó szakaszok minden oldalról sürgetett reformiát. Töreky Géza a javaslat szá­mos rendelkezését tette bírálat tárgyává. Állást foglalt a numerus clausus mellett, amelynek elren­delését az igazságügyminiszter be­látására biznó. Kívánatosnak tar­taná az ügyvédi oklevél megszer­zése után gyakorlati idő beiktatá­sát néhány évre. Elvileg helyesli az ügyvédi kau­ció és a megfelelő lakás megköve­telését, de gyakorlatilag aggályos­nak tartja azért, mert épen azokat sújtja, akiknek az ügyvédi karba való bejutása és nagyobb térfog­lalása kívánatos. A tegnap tárgyalt két törvény­javaslat január 28 én, csütörtökön kerül a felsőház plénuma elé. Állatorvosok áthelyezése a megyében kir. főállatorvost, a Bujdosó Lajos távozása folytán megüresedett orosházi járási m. kir. főállatorvosi állásra Komár Gyula gyomai já­rási m. kir. óllatorvost, Gyomára pedig Horváth Imre m. kir. állat­orvosgyakornokot nevezte ki a földmivelésügyi miniszter. Hivatalos magyarázat a Csaba mozgó előcsar­nokára vonatkozó dohányzási tilalom ügyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnapi saárnunkban panaszos le­velet közöltünk, amelynek irója szóvátelte, hogy furcsának tartja azt az intézkedést, melynek értei­ben a Csaba mozgó földszinti elő­csarnokában tilos a dohányzás, az emeleti vesztibülben viszont szabad. Ezzel kapcsolatban hiva­talos helyről azt a felvilágosítást nyertük, hogy az e kérdésben helyszíni szemlét tartó bizottság azért halározolt igy, mert sz eme­leten ventilátor működik, amely kiszívja a füstöt, a földszinten vi szont ilyen berendezés nem áll rendelkezésre s emellett a szabad dohányzás lehetőségét kihasználva, sokan ott tartózkodtak ezeiőtt a mozilőtogatókon kivül is, amii ilyenformán eredményesen meg lehet akadályozni. (A B. K tudósítója jelenti.) A magyar élet egyik legjelentő­sebb, legkomolyabb egészségügyi szerve a Stefőnia anya-és csec*e­mővédő szövetség, amelynek Bé­kése lábán ezidőszerint két fiókin­tézete működik. Az es>yik a vá­rosban, a Baross uccában, a má­sik Erzsébethelyen, az Orosházi­uton. Mindkettő mögött korr.olv mult áll. a vóroai fiókintézet 19, az erzsébethelyi éppen ebben az évben 10 éves. A munka, amit egyik is, másik is végez, nagy, nemzeti szempont­ból jelentőségteljes. Lankadatlan szorgalommá', szívós kitartőssal, elpu3zti'hatatlan ambícióval dol­goznak a védőnők, hogv Széché­nyi ideái szerint az apró gyer­mekpalőnta emberebb emberré le­gyen. A f-ladat nem könnyű. Az anyakönyvi hivatal, sőt a bőba­esszony első dolga, hogy a Stefő­niát értesítse az uj élet viiágrajölté­ről s e pillanattól kezdve nemcsak a szülő magőnügye a kisded egész­ségi állapota, hanem közérdek is, siemmel tartására az illetékes vé­dőnő is ügyel az anyőn kivül. Ü26 gyermek A munka mérvét igazolják a 8zőmok. A vátoai S'efánia terüle­tén 193G ban 881 gyermek ezüle­tett élvp. Ide tartozik Mezőmsgyer is, mely azonban nem számottevő adatokkal vnnult fel: a 881 gyer­mek közül 32 született ebben a kis faluban. Erzsébetheiyen az él­veszületések száma ugyanekkor 245 volt. Az 1126 gyermek közül 77 született házasságon kivül, az 1126 on felül 31 jött holtan a vi­lőgra, ebből 4 volt törvénytelen, az J 126-bó! egy éven alul meg­halt 208 három éven alul 46. A megfigyelés egyik lényeges kelléke a Stefániánál is a rend­kívül pontos statisztikai adatgyüj lés. Például neponta kimutatóit • vezetnek a nyilvántartott csecse­mők és gyermekek létszámáról. Eszerint a városi intézetnél jú­nius végén tartották nyilván a legfőbb csecsemőt (444), novem­ber végén a legtöbb gyermeket (804). Erzsébethelyen viszont ja­nuár elsején volt legtöbb a cse­csemő (277) és október végén a gyermek (485). Az év folyamén a vároai kör­zetben 727 csecsemőt éa 150 gyer­meket, Erzsébethelyen 307 csecse­mőt és 21 gyermeket vettek telje­sen újonnan gondozásba. Az orvosi tanácsadáson a Ba­ross* uccán 2461-8zer mutatták bei a csecsemőket, az Orosházi uton a csecsemőmegvizsgálások 2335, a Ryermekek orvosi felülvizsgálata 786 os számot ért el. Az angolkór hazája Erzsébethely ... A betegségek kimutatása sok mindent érzékeltet. Itt Erzsébethely vezeS de nem sok öröme telik benne. Hevenyfeitőző betegségben szenvedeti 60 csecsemő, a város­ban csak 27, veleszületett gyenge­ségben 128 erzsébethelyi és hat­van városi csecsemő, viszont a légső- éa emésztőszervek megbe­tegedései mér egyenes arányban állanak a* összléleíámmal, is?y például 304 csecsemő szenvedett az elmúlt évben bélhurutban a városban, Erzsébetheiyen pedig ugyanezt a betegséget 173 an sínylették. Feltűnően nagy még a csecsemők bőrmegbetegedési haj­landósága is. A városi intézetben az elmúlt évben újonnan gondozóéba vet­tek 184 terhes, 617 gyermekápvas anyát, mig Erzsébetheiyen 212 terhes, 290 gyermekágya® anya jelentett a védőnők számára el­foglaltságot azokon kivül, ekik már 1935-ben is gondozásaiéit voliak. A védőnők munkája A védőnők? Négyen dolgoznak a vőrosban egy jelölttel, Erzsébet­helyre viszont csak kettő jutott, pedig ezelőtt itt is volt jelölt. A városiak 392-szer látogatlak ter­hest, 594 szer gyermekőgyast, 4997­szer csecsemőt, 5019-szer egy év­nél idősebb, hőrom évnél fiata­labb eyermeket, a vezető védő­nő 400 ellenőrző látogatást vég­zett. Látogatásaik során osztogat­tak szülészeti vándorlódét, cse­csemőkelengyét, mérleget, kevés fát, hintőport, szappant, gyógy­szert. Erzsébetheiyen is nagyon szorgalmasak voltak a védőnők, 562-szer látogatták a terhes anyá­kat, 262 szer a gyermekégyasakat, 3094-szer a csecsemőket, 2742­szer a gyermekeket, 255 ször vég­zett ellenőrzést a vezető védőnő. Ami hiányzik • — adni kellene A számok sok mindent el tud­nak mondani, hiszen maga az a tény is, hogy a veleszületett gyen­geség (angolkór) mennyire domi­nói Erzsébetheiyen, nagy mélysé­gekbe enged bepillantást, de ez — ahogy a védőnők mondják — még nem minden. Látni kell azt a nyomorusőgot, azt az eléggé le nem feslhe'ő, rémületes nélkülö­zést, amely a jövő generáció ki­fejlődését, erőssé válását csirájá­ban megakadályozza. Hiábavaló ezeken a helyeken minden beszéd, minden szép szó s oktatás, egyet­len lehetőség voina: ha a társa­dalom felkarolná az ügyet éa a Stefánia utján juttatna el valamit a szegény, nyomorgó, gyermekál­dás előtt vagy utón álló családok­nak. Pénz kellene, vagy termé­szetbeni segély, mert higiéniát kö­vetelni ott, ahol a falat kenyér is alig van meg, szinte utópisztikus gondolat. Hogy mennyire ez a helyzet, mutatja a tejügy is. A két intézet havonta ezer félliteres tejblokkot kap a várostól, amelyet a gyer­mekőgyas anya hozzátartozója bárhol, bétmelyik gazdánál bevált­hat s a termelők a hatóságnál kapják meg pénzüket. Nagyon sok helyen előfordul mármost, hogy a félliter tej felforralásához nem fud" nak tüzet gyújtani — nincs mivel — s a gyermekágyas, egyébként is gyenge testalkatú, gyári mun­kában felőrlődöit anya nyersen fo­gyasztja el legfontosabb táplálékét, aminek egyszersmind gyermekét is erősíteni kellene. Ezen az általános jelenségen a Stefánia két intézete ugy próbál évek óta aegitani, hogy tejkonyhá­kat állit fel a városban is, Erzsé­bethe'yen is, kizárólag a forralás céljaira. Viszont ezek a tejkonyhák csak nyáron működnek, mert rész­ben télen nincs hely sem rájuk (Erzsébetheiyen), részben egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom