Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-17 / 13. szám

6 DtKtbMtüYEI KÖZLÖNY 1937 január 17 KÖZGAZDASÁG Mennyi földet öntöznek Békésmegyében ? Részletek Kienitz Vilmos igazgatót főmérnök tanulmányából Az 1934. évi, de különösen az BZ 1935. évi szárazság, a nyoméban fellépett aszálykár, az öntözéssel való gazdálkodás felé teielte a gazdák figyelmét. Ez az Alsó-fehérliörÖ8Í Armentesilő, Belvizszabólyozó és Vízhesznositó Tőisulat területén részben abban nyilvónult meg, hogy igen sokan rendezkedtek be öntözésre, rétzben pedig abban, hogy sokan kisérték figyelemmel az öntöző gazdák munkáját és sikerét ezért, hegy előbb-utóbb ők is berendezkedjenek öntözésre. Gezdáirk mindinkább felisrr erik az c n'özés előr yeit, mirdinkább szaporodnak az öntözött gazdaságok és nagyobbodik az öntözött terület. Erről felvilágosítási nyújt ez alábbi kimutatás, amelyen feltüntettem a társulat területén 1930, 1931, 1935, és 1936. évben ködő öntözéseket: muÉv Öntöző gazdaságok száma Öntözőit terület kat. hold 1930 65 418 1931 96 490 1935 147 771 1936 240 « 954 Az önlczött terület tehát 1930 j igezgezgetási hetérok és müveóta 127%-al negyobbodott meg. I lési égek szerint szétkülönitve az Az 1936. évi öntözésektől köz- I alábbi kimúlás nyújt tájékoztatást: Bolgárkertészet Mürét Szántó Gyümölcsös Kisér'eti öntözés Összesen Város község O oc -g -2 E -TD .(0 N N "E a fa. ~ o •OJS s . S-5 je o 00 03 C ® £ « N « a S-a — o N S-5 gazdaságok széma "3 :3 fa. £-D — o i « o 00 • s <0 G -o -S N N itözött terület at. hold o 00 •<0 cn CD o c s itözött terület at. hold o oo "8 O (D E ~G .cd N N 5 — O io-C N . _ <D CD tfí 00 © » 00 gazdaságok széma <D cfí 00 00 0

5 fa. -M :0 <0 ér. 00 c _x :0 Békés Bcsaba Doboz t Gyula Gyulavári 20 87 21 76 4 53 162 34 100 30 1 3 2 6 204 92 13 bl 1 1 1 2 2 4 15 16 9 2 2 7 110 15 1 1 7 9 21 100 27 83 11 55 377 251 i51 120 Űssxesen 208 1379 14 390 5 1 37 13 |132 | 2| 16 242 954 Az előző évihez kepefel a kertészetek száma 61-gyel, a müretek szama 11-gyel szaporodott. Mezőgazdasági öntözés es gyümölcsös öntözés az eiőzó évben csak kísérleti telepeken folyt, míg az idén mar végleges berendezetekkel 13 gyümölcsöst öntöztek 132 kai. ho.don es 5 mezőgazdasági öntözés működött 37 kat. holdon. A lőrsuiat területen lévő öntözések működését őllandóan figyelemmel kísértük, az azokon szerzett tapasztalatokat összegyűjtöttük. De tapasztalatokul szereltünk a tarsuiat kiserlett öntöző teiepén is, amelyei e celboi tovább fejlesztünk. Tapasztalataink műszaki es gazdasági termeszetüek. Műszaki tapasztalatok A társulat által teivezeti mezőgazdasági öntözéseknél az öntözendő területeket csatornákkal 80-100 m. szeles láblakra osztottuk, e táblákon egymástól 30 40m. távolságban bajuszokat huztunk, amelyekbe a csatornákból a vizet SMvornyákkaí eresztettük. A bajuszokból kapják a vizel az 1.202.80 m. sűrűségű barázdök. A bajuszokban ezek szeiint a vianek 80-100 m., a barázdákban 25-30 m. utat kell megtennie. Tapasztalataink szerint, ha a lalajszin lejtése folytán a bajusz esése 100 mként eléri vagy meghaladja a 20 cm-t. etkker a táblák 120 140 m. azélesre is vehetők. Est, lehetővé teszi kevesebb csatornának megépítései, Bajuszok és barázdák létesitéBere az elmúlt évben szőlő töltögető ekeket használtunk, oly módon, hogy a bajuszokon, ho^y bővebbek éa melyebbek legyenek, kétszer ment végig az eke. Ezen ' ekék használatával a földnek önlözesre váló előkészítése kat. holdanként 1.60 P-re szállóit le. A föld feiszinet a mezőgazdasági öntözésnél seholsem árasztottuk el, csupán a barázdákban levő viz áztatta meg a talajt. Ennél az eljárásnál a föld felszíne száraz maradt, s igy nem cserepeseden meg es nem fejlődött több gyomnövény, mint az öntözetlen területen. Kapálni sem kellett tehát többet. Ezen u. n. áztató öntözésnél jóval kevesebb vizet is használtunk fel, mint amennyi az árasztó öntözésnél szükséges lőtt volna. Különösen kötött vályogtalajainknál vált be ezen öntözési mód, mert e talaj nemcsak tokozottén hajlamos a cserepesedésre, hanem áziatás eseten erősen öszszeul és nagyon nehéz a további munkáiása. Bolgárkertészeink, kik azelőtt csak könnyű, homokos iszapon kertészkedtek, csatorna hálózatunk kibővítése óta a vályog talajokon is rendeztek be öntözéseket, amelyeken csak áztátással tudnak etedményesen gazdálkodni. A gyümölcsösöket ugy öntöz* lük meg. hogy a fák caorgója alő egy köralaku barázdát huztunk, amelyet vízzel töltöttünk meg. Az öntöző berendezések, amelyeket az elmúlt években létesítenünk, mind jól működtek, minden területet gyorsan, egyenletesen tudtunk annyi vizzel rre^ön tözni, amennyire a növénj seinek szüksége volt. Bizonyos nehézségek néhány öntözésnél abból állottak elő, hos^y a csatornák töltései áteresztették a viaet, s a ciatornék köz lében lulöntösés következett be. Ennek többfrle oka volt. Az egyik ok az volt, hogy az uj töltések anyaga nem őllott még eléggé össze. Eleknél remijük, hogy a második évben a löitéstk viaái.'ó.ik les&nek 0\a volt azonban több h lyen a felhasznált földanyag minősége. A kölölt, meszben szegény réti vályog ialejéból épített töltések áteresztették a vizet, mert ez az anyag kiszíradva erősen zsugorodik és ennek következtében öszszerepadezik. Ha nedves, ugy ki lünően állja a vize*. Egy ilyen csatornaszakaszt a társulat kísérleti telepén 10 cm. vastag iszapos homok béléssel láttunk el, aminek következtében a szivárgás teljesen megszűnt. Megkíséreltük egy csatornaszekasz javítását meszezéssel is, hogy a fö'danyag összetételit megváltoztatva, a zsugorodást és a repedések keletkezését megseüntes sük. A repedeeés e szakaszon meg is szűnt, azonban végleges eredményről még nem számolhatunk be. A jövő évben folytatjuk megkezdett kísérleteinket, továbbá egyes csatornaszakaszoknak töltéseit középen az altalajba nyúló 10—15 cm. vastag agyagékeléssel togjuk ellátni, hogy ezzel kíséreljük meg a szivárgások megszüntetését. Legjobban felelt meg a csatornák töltései céljára az agyaggal kevert homonos iszap, amelyet regi vízfolyások kötelében a humusz réteg aiait találtunk. Ezen anyag mindenfele ezemnagysőgu részből van összetéve, igy nem porózus ea nem is laza. Folyóink huílamiereben található iazepösz sfctiéleie iaza, azt a csatornában áramló viz elmossa. Tömörebb isz&pot csak a szélesebb hullámterében találunk, hoi az árvizek az apró szemcséjű lebegő iszapot rakják le. Ilyenből késziljük a vizet áteres&lö csatorna töltesek belelését. A körforgó szivattyúk a bolgárkertészeknél is mindinkább teret hódilanak. E célra 8 10 máaodpetc liter teljesítményű szivattyúkat használnak, amelyeket robbanó motorokkal hajtanak. A bolgárkerekek mindinkább kimennek a használatból. Ugy a motoros tzivattyuk, mint aibolgárkerekek és a kanalas szerkezelek aráz.ylag drágák bolgárkertészeinknek, akik kis területeken dolgoznak a rendesen nem áll elegetidő tőke rendelkezésükre. (Folytatjuk.) Az Ön szállodája BUDAPESTEN, a {óváros szivében újonnan megnyílt Corvin-szálloda Családi szálló minden kényelemmel berendezve. Központi fűtés, hideg, meleg folyóvíz a szobákban. Arak:l&gyas szoba 3, két ágyas szoba 6 P-től. Közvetlenül a Nemzeti Színháznál, a Népszinházucca sarkán: Vili., Csokonny-ucc

a 14. TTli történt régen? 1907. január 17. Nagy visszhangot kelteit, hogy a fővárosi Egyetértés cimü lap „A békési sáp" cimmel a törvényhatóság tisztviselőit nem egyenes és törvényes uton szerzett jövedelmek birtoklásával gyanúsítja meg és szóváteszí ugyanekkor, hogy a törvényhatósági bzottság mindezt S2ó nélkül tudomásul vette. A cikk mögött az egy.k gyulai ügyvéd áll, aki arra alapította vádját, hogy a vármegyei vas utak igazgatóságában vm. főtisztviselők ülnek ... Az alis pán a cikk nyomán miniszteri vizsgálatot kért s nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy egyet len tisztuiselőnek sincs a me gyében inkompatibilis állása. — December hónapban Békéscsabán 145 gyermek született. — Hatalmas sikerű farsangi tánc mulatságot tartolt Gyulán a vármegyei tulipán szövetség. — Megérkeztek a színészek Békéscsabára. Az első előadás kritikájából: „A szinházjarás élvezetei között nem az a legna gyobb, hogy a leghátulsó sor ban is előbb a súgót hallják." 1917. január 17. Befejeződött Békés megyében az ötödik hadikötcsön jegyzése. Békéscsabán összesen huszonöt millió koronát jegyeztek eddig. — A háború nem tüntette el egészen az emberek jókedvét. Jelenleg a legnépszerűbb vicc: Az öreg ügyvédnéhez akkor állit be egy parasztasszony, amikor könnyes szemmel olvas egy tevelet: „Már mér tetszik sírni — mondja Sára néni — hiszen az ífiúr irt, láttam." „Szegény jó f.am a kór házból értesít, hogy sebe begyógyulj és megkapta a Stgnum Laudist." Sara néni el szomorkodik egy pillanatra. De aztán felvidul: „Hm, az baj I De csak kerüljön egyször haza, az öreg Slem doktor ur majd kigyógyítja abból is." — Hosszú instanciazás után kapott a megye a közélelniezési hivataltól harminchat vagon lisztet az ellátatlanok reszére. — Csaba községet felhívták a Hősök temetőjében lé tesitendő emlekmü elkészítésére. 1927. január 17. A képviselőtestület ülésén súlyos kifogások hangzottak el a békéscsabai adófelszólamlási bizottság ellen. A kincstár kepviseiője egyetlen fellebbezést sem adott be, ami azt jelenti, hogy a bizottság mindenben honorálta jo lehet iulzolt kwanságait. Minden jel arra vall, hogy a bizottság nem képviseli azzal az eréllyel a közönség érdekeit, melyet joggal várhatunk el tőle — ilyen kifakadások keltettek izgalmakat. — Megnyílt a va suti szálló, melynek átalakitasát és megnagyobbitását befejezték. — A városa Lenkey uccában telket ajándékozott a Népegyletnek. — A hadirokkantak helyi csoportjában válság ütötte fel fejét, az elnökség, mely ellen bizalmatlansági indítványt adtak be, lemondott. — A spa nyolnátha elárasztotta az öszszes hivatalokat s iskolákat Békéscsabán. — A professzio> nista labdarugó csoport alakuló értekezletét január 20 án tartják meg.