Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-28 / 70. szám

1937 március 28 BEKESMEGVEI KOZL0NV 11 Szakolczay Lajos (—20e) A színpadi előadásokkal egybekapcsolt hazafias ünnepélyek kiemelkedő szórna Hungőria, ke zében tartván Nagymagyarorszég -címeréi, mésik kezében kardját, mellyel a régi országhatárokat megvédeni kész. E« a kép elevenedett meg előt­tünk a minap, a békéscsabai jo­pászság bucsuvacsoráján, amelyet Szakolczay Lajosnak, a kir. tör­vényszék elnökének liszteletére rendezett. Évek óla — ezekkel a szavakkal vezette be Berényi Antal dr., a bé­késcsabai jórésbirósóg elnöke az ünnfp'ést — ezeken ez estéken hall­gatólagos megállapodásra nem hangzik el felszólalós, azonban a mostani összejövetelünk kivétel, mert a törvényszéki elnök ebben az esztendőben utoljára teljesít íelügyeleli teendőket, aztán nyu­galomba vonul. Csak most, hogy búcsút veszünk tőle és visszapil­lantunk pályafutására, főleg a gyu­lai törvényszéken töltött éveire, éb­redünk tudatéra annak, mit veszí­tünk távozásával. Birótársainak Ideális kollegáját, a tisztviselői kar­nak melegszívű, megértő patrónu sót, az ügyvédi karnak oly barát­ját, akinek ebbeli mivoltát éppen a mai ügyvídellenes jelszavakkal teliltt 1 légkör érzékelteti legjobban. Széles látókör, mélyen szántó tudás, meglepő lélekismeret, impo­náló ítélőképesség: szinte prcdeiz­tinálték arra az előkelő pozícióra, amelybe az államfő helyezte, de tálén túlszárnyalta mindezeket a tulajdonokat az, hogy egyénisége szinte revelálta Magnaud-t, a bon juge t, a „jó bírót", azt a típus*, amelyet egy boldog korszak terem tett meg és mely, az emberiség legujabbkori kataklizmájában las­sanként kivész. „Sich als MenchutilerMenschen bewaehren" a legszebb, a legmél­tóbb cél, melyet biró önmaga elé tűzhet, mindig, mindenütt és min­denben a humánumot érvényesí­teni, mert egyedül ez teszi ezt az életei az átélésre érdemessé .. . Templomi áhítatban ha'lgattuk végig a remekbeszabott köszöntőt. Még megülte lelkünket a buc«u szavak lélekbemarakoló végak­kordja, amidőn Tardos Dezső, a csabai ügyvédség nesztora, rámu­tatott az ujabb törvényhozás sok anomáliájára, a tisztviselői prag­matikának arra az újítására, amely hivatásuk magasla'án álló, nem­zeti, sőt nemzetközi viszonylatban is osztatlan tekintélynek örsendő kiválóságokat, szellemi erejük tel­jében nyugalomba küld, nyuga­lomra kényszerít, azon a cimen, hogy „helyet a fiataloknak" Iga­zolta a közitmert tapasztalatot, hogy ez a Slillhalte kényezer egy ál­talában nem segít ar. uj nemzedé­ken, ellenben megnöveli a nyu?­dijterheket és — ami sokkal na­gyobb baj — tétlenségre kárhoztat oly patinás egyéniségeket, kiktől tudomány, igazságszolgáltatás, köz szolgálat még sokat, nagyon so­kat várhat. Ünnepi hitet tett a jogeszme mellet 1, amelynek alkonyát hirdeti az uj próféták egész serege. A re­ményt szólaltaf'a meg, hogy a jogeszménsk diadalmaskodnia kell minden ellenen, mert ezzel őll, va&y bukik az emberi civilizáció. Es az ünnepelt. .. Szemmellőthalólaa küzdött a megindultsággal, percek a'att vé­gigvonult lelki sseme élőit eey boldog, nagyon boldog kor. a fe­rencjózsefi idői felejthetetlenül szép kora. amely a „mó"-ba tor­kollik, a szomorú, fájdalmas mába. „At ég egy kincset éd minden hazának És minden nemzet hiven őrzi birtokát, Császárról szól francia fiának, Büszkén mutatja Róma 6 falát, Hellász kincse egy elomló rom, Tiéd. hazám egy szentelt fájdalom." Ezt a fájdalmat vázolták halkan, azubtnsan, de szivbemarkolóan Szakolczay elnök nemes/eretü szavai. Minden gondolata ezé a mérhetetlenül sokat szenvedett Hezéé, minden érzése egy remény­teljes jövőé, feledésbe merül min­den egyéni gondja, baja és sérel­me és könny csordult a szemébe annak a lilalomnak megítélésekor, hogy belátható ideig nem léi heti át gyermekreményei éa bánatai tanyáját, szülőföldjét, az elszakí­tott Aradot . . . Amidőn E-izterházy herceg Haydn örökszép müvének előadásával meg akarta szüntetni a színházat, a hangverseny befejezésével a ze­nészek egyméíután eloltották pul­pitusuk gyertyáját és az utolsó gyertya elalvősa oly hatással volt a here »gre, hogy megkegyelmezett a halálraítélt otthonnak. Eyymásután alszanak el a ben­sőséges, igazi hazafias érzések, az emberi szolidaritás, a humaniz­mus, a kölcsönös megértés pisié koló mécsesei. A vallást, az em­beri lélek legszebb virágát, durva ke/.ek sértik, a hazaszeretet üres frőzisok puffogtatősává alacsonyul!, az emberiességet a gyűlölet rőt lángja mardossa, egy belum om­nium contra omnes dul, amely végveszéllyel fenyegeti évezredek legnemesebb alkotáséit. És ha Szakolczay Lajos arról a magas piadesztólról, amelyen igaz­aógot szolgáltat, amelyről az em­beriség munkájának széles terüle­teit láthatja be, ahol az eleven élet ütőerén tartva kezét, ma, a hetvenes évek küszöbén, hivő hit­tel, érző szivvel, Isten örök igaz­ságéba helyezett bizodalommal és a történelem tanításába vetett horgonnyal vallja és hirdeti; urbi és orbi: lesz még egyszer ünnep a világon ... ha ezt a hitet át tudja plántálni a ma nemzedéké­be, joggal beírhatja élete főköny­vébe: megfizettem mindazt, amivel tartozém. Komoly beszélgetés a tudós grafológusnővel, amelyből kiderül, fjogy még sincs elegendő humorérzékem (AB K. tudósitója jelenti.) A tágas, nagy szobában egyszerű bútorok, az aazialnál egyedül ül Berinkey Ire­nea grafoló­gu<mő. Épp­úgy megtá­masztja fejét, mint itt, a ké­pen 8 merően maga elé néz. Valami irőst tanulmányoz segédeszkö­zeivel. Nagyi­tó, zseblóm­03, könyvek hevernek az aszta'on gar­madéval.köz­vetlen előtte pedig egy kézzel felvázolt láblá­zat, rajta különféle titokzatos je­lekkel, ábrákkal. írásokat szedek elő, hadd lás­suk, mit tud ő, aki néma jelekből akarja megismerni az embereket. Békéscsaba vezető egyéniségei­nek különböző Írásai közül három­féle kerül ki sebemből. „Hullámzó BMaton Jeteién" igy szól a szöveg, Berinkey Irén pe­dig beszélni kezd. Feltűnő biztonsággal adja rlő mondanivalóit s nem fukarkodik a szavakkal, bőséges lelki rajsot ad, az ember szinte csodálkozik, hogy ennyiféle tulajdonság és jellemvo­nás megfér egymás mellett. Voltam olyan furfangos, hogy sem aláírást nem mutattam fel előíte, még azt sem őrultam el, ki a holt belük „elkövetője", de azért kétkedés nélkül jelentette ki e«v kacskaringós „b" balüre: ólesz­tétikai törekvéseket takar. A harmadik irős igyszólt: „Felszál­lott a páva a vőrmegye házra!. . . Fillérből lesz a pengő." Ebből, il­letőleg az írásmódból ezt állapítja meg Berinkey Irén: — Formaérzéke fejlett, abszolút tárgyilagos, ítélőképessége hiányos, magatartása fölényes, gőgös, ve­zető pozícióra tör, nagy tervei vannak, óvatos, egyformán erős szivében és fejében, nem viszi túl­zásba sem spekulációját, sem el­ragadtatásét, a fejérzelmek embere, nem egykönnyen lobban lóngra, de ha valakit megszeret, kitartó 8 nehezen felejti el, makacs, önfejű, pesszimizmusra bajló, befolyásol­ható, néha elveszti önbizalmát, rendi zerető, ízléses, aprólékoskodó, kic»inyes, kötelességtudó és telje­sítő, még nem egészen kiegyen­súlyozott, békeszerető. NEM JELSZAVAKKAL és hangzatos Ígéretekkel, hanem meg­értéssel és nem kevesebb szeretettel l'eíl FELKAROLNI nálunk is a m. kir. osztály sorsjátékot. MILLIÓ és millió ember tudja egész Európában, hogy nem költséges passzió, nem ártalmas szenvedély az osztálysorsjáték, mely alegdemokratikusabb intézmény és igen nagy fontossága van az ország gazda­sági életében. Az osztálysorsjáték fel­adata, hogy mindenkiben felélessze az önbizalmat, az életösztönt, kedvet és reménységet fejlessze, fokozza. A m. kir. osztálysorsjáték állandó állami fel­ügyelet és ellenőrzés alatt áll, több mint 97s millió pengőt sorsolnak ki 5 hónap alatt. A sorsjegyek fele nyer. Az ui játéktervet az összes főárusitók készséggel küldik meg mindenkinek. A huxások április 10-én kezdődnek ! Békésmegyei főelárusitó : Frenkel-Bankház Andrássy-ut 6. Ami azt illeti, elég kombinált lel­kialkat. Más témára térünk őt. Az omi­nózus füzetet mulatja, tele lapkri­tikákkal, reklámokkal, elismerő so­rokkal, dicséretekkel. Keresve sem lehet találni egy bíráló szót, erre ugylátszik nem jutott hely ... Az egyik cikk nagyon érdekes, Dom­bováron jelent meg 8 arról szól, hogy a hírlapíró elvitte Berinkey Ireneához Rajniss Ferenc ország­gyűlési képviselő írását s a grafo­lógusnő anélkül, hogy tudta volna, kivel áll szemben, kijelentette, hogv a sorok p8pirravelője szélső­séges ember. Lelt erre nagy fel­háborodás, a konkurens lap ripor­tere is elment Berinkey Ireneához s egy nyilatkozatot akart vele alá­íratni, mely szerint kijelenti, hogy nrről az írásról nem mondott olvat. Berinkey Irenea nem volt hajlan­dó ezt elismerni s igy azután a veszekedés a két lap hasábjain folytatódott hosszú heteken ke­resztül. — Végeredményben azért — mondja — a dombovári hírlapírók hálósak voltak nekem, hogy anya­got szállítottam nekik .. . „Maga a legnagyobb grafoló­gusnő, akivel eddig találkoztam" — irja valaki a füzetben kaligra­fikus betűkkel, de neve hiányzik. Reklámszerüen csengő, égig ma­gasztaló mondatok, hódoló dicsé­retek tömkelege. Értékes ez a fü­zet, c»ak az a kérdés, aprópénzre felváltva mit lehetne kapni érte... Ismét irést szedek elő. A má­mét. Berinkey Irenea persze nem tudja, sőt azt mondom neki: egy jóbarátomé. Születési adataiként nyugodtan bemondom az enyéi­met. Egy kérdésnél azonban meg­akadok, nem tudom, nappal szü­lettem e, vagy éjszaka. — Nagy hiba — feleli homlo­két végigsimítva Irenea — mert BEKESMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Telefonszám 43 és 82. Békéscsaba, Sseili István-tér 3. Telefonszám 43 és 82. Betéteket előnyösen gyümölcsöztet, kölcsönöket korlátlan összeg erejéig folyósít

Next

/
Oldalképek
Tartalom