Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-10 / 7. szám

6 Öt KESAAEGYE1 KOZLCNY 1937 január 10 Óriási választék ! legszebb, legolcsóbb aj alkalomra kíinVV Gesmey. néi csóbb ajándék a IIVII f S , . , . 11 \ tg (a postapalota mellett.) KOZGUZDASAG Az uccai hirdetések ügyének megoldása e jó szabályrendelet és meghízható, szakértő vállalkozó A falak telistele képekkel. Mo­solygós arcok néznek le ránk, fi­nom vonásokkal, amelyek annyira meg tudják adni egy-egy kép ka­rakterét. Nagyrészt családi album, rokonság, ismerősök, akik inkább modellként, min! megrendelőként ültek le ide valahová középre, a spanyolfel mellé, h^gy Fehér Klára dol^ozhassék. Latjuk a szálló por­tását i«, nagyon eredeti, sikerült kép, a szivar a siójában olyan természetesen áll, hogy szinte csa­lódást érzünk, miírt nem füstölög néha-néha ? Éppen ilyen hibátlan arc, igazi tót lipus a karimás, ke­rek kalepu hetes, vagy a fehér kö­penyes kéremaiássan : a pincér. A porlrék közben kivételképpen látható egy tájkép is : az állomás a szálló ablakából. Színes, eleven, mozgékony, egészbenvéve jó be­nyomőst kelt. Ugyanez más var­iációban! melltlie :az állomásépü­let este. Sokkal komorebbsk a Színek, az ablakok sárgáiénak a villanyfényben — kísérletnek na gyón érdekes. Azután két göndörhaju. édes kis fickó: Fehér Klóra tulajdon gyermekei. És az önarcképek egész gyűjteménye, melyek talán a leg­fezemléltelőbben igazolják a so­rozat retrospektív jellegét. Állapodjunk meg az önarcké­peknél és nézzünk szembe alkotó­jukkal, a kislányos szerénységü Fehér Klárával. Nehezen lehet szólásra birni, keveset mond, da ez érdekes, látszik, hogy gondolkozik a dol­gokról és mindenről véleményt aikof magában. — Szerintem — jelenti ki egé­szen egyéni meghatározásképpen — az á mtivészel cbúcspontja, hogy én meg legyek elégedve. Ez pedig még soha nem történt meg velem. Mindig jobbat éa job­bat akarok alkotni, hajt valami belülről, határozottan érzem, nem szabad megállnom. — A művészek hamar letör­nek, sokszor mér az első siker­telenség ütőn feladják a küzdel­met, talán ez is egyik oka, hogy én nem hagyom magam művész­nek nevezni. Hiszen nem a cím­zés fontos... Viszont tagadhatat­lan, hogy kell valaki, aki felkeltse az alkotó egyénisegek mindegyi­keben olt szunnyadozó becsvá­gyat . . . Fehér Klára etekintetben is egé­szen jól ál.. Édesapja olyan hév­vel, tuzzei és lelkesedéssel tud róla es képeiről beszélni, hogy az — minden gyermekért való ra­jongáson tuimer.ően is — egye­nesen csodálatos. Ha csak ezen műinek Feher Ktáru karrierje, ak­kor olyan egyenes iveie&ü lenne, mint ahogy azt minden művészi ambíciókkal rendelkező egyén ma­gának legtitkosabb áln.aiban kí­vánja. De meredjünk Fehér Kláránál Teiön rövid időn be>ul kilép a nyilvánosság górcsöve elé, mely­nek bíralata eidónti a jövő utjaií: jobbra vegy balru? Addigra a vá­ros tobb vezető egyénisége is ecsetje alá kerül, igy elsősorban a polgármester portréját akarja megfesteni b ha ez sikerülne, mar félig-meddig c&atanyerés lenne a közönséggel azemb jn... (—) A közel jövőben a város kép­viselőtestülete elé kerül a hirde­tési szabőlyrendelet ügye éa a képviselőtestület hosszú időre el­dönti ismét: mi legyen a sorsé Békéscsaba város uccai hirdeté­seinek. Nem akarunk rekriminálni, de ré kell mutatnunk erre, hogy a Gaubek-éra alatt minő sivárság, össze-visszaeág és az u'óbbi évek­ben eredménytelenség is, jelezte ennek az időszaknak óldásdus tevékenységét. Rá kell mutatnunk azért, mert a multak hibáinak fel­idézésével '6 néljük elérni, hogy az erra hivulottak fokozott gord dal és főleg fokozott hozzáértés­sel nyu'nek most a kérdéshez és határoznak ebben az elsőrendűen fontos ügyben. Mert az uccai hirdetések kérdé­sének jó vagy rossz megoldása — higyjük el — nemcsak a vállalkozót és azokat • kereskedőket érinti, akiket közvetlenül érdekel. Egy város kultúrájához, kereskedelmi életének milyenségéhez. és általá­ban a város képének kialakításá­hoz ma már szorosan hozzátar­tozik egyrészt az, hoj y az uccéin hány plakát van és azok ho&y vannak elhelyezve, másrészt pt.­dig — és ezt szakemberek tapasz­talatai rr.uialják — a fővárosi és külföldi cégek, akik egész viiáa­piecon dolgoznak reklámjaikkal, eladás előtt nemcsak azt érdeklődik meg, fcogy a detáiiiste jó fizető-e, hamm azt is, hogy az illető vö­rösben van-e kellő lehetőség a márka-cikkek propagálásért?. Ezek előrebocsátása ulén ma­gétót adódó doiog, hogy a város hirdetésügyének olyan kezekbe keli kerülnie, amelyek biztosítani tudják egyrészt a szunvonalat, ame­lyet e hirdető piac megkivőn, más­részt a forgalmat, amelyet Békét­caaba ugy kereskedelmének fej­lettsége, mint iakósainak számá­nál fog ve méltán elvárhat. Nem titkoljuk ema meggyőződésünket, hogy a két föltétel egyikét sem látjuk biztosítva a bási ke­zelés esetében. A város mai költségvetési hely­zetében nem hisszük, hogy a kép viselőtestület taejainck nagy rés^e megszavazná e — laikus szerint inproduk'íiv — beruházásokhoz fél­té énül ízükségec nagyobb össze­get. A lisztviselő-veaette ügyosz­tály p?dig, — minden igyekezet és jób-sándék ellenére — már ter mészeténél fogva sem alkalmas erre e feladatra, emelynek esek egészen jelentéktelen ügy-köre az adminisztráció, mig tevékenységé­nek legnagyobb hányadát erőteljes akvizíció és hirdetési lehetőségek ujabb és ujebb felfedezése kell, hogy képezze. Számtalan fővárosi es vidéki példa bizoryitja. hogy még a kevésbé mozgekory ter­mészetű üzlet-körrel rendelkező kereskedelmi ágazatokban sem igen válik be a városok házi-gaz­dálkodásé, amely csak ott éseny­nyiban valósítandó meg elsősor­ban, ahol és amennyiben azt a köz érdekei diktáj k. Még pedig a köz olyen érdekei, amelyek ki­elégítése magánvállalkoióklól nem várható. Körültekintő gondossággal és szakértelemmel megfogalmazóit szerződés és erra való vőilaikozó hozhatja caak rendbe Békéscaabe uccei hirdetéseinek üsyét. A vá­ros és ez erra illetékes egyéb szervek pedig őrködjenek azon, hogy a kiraaaszloit hirdetések épen és sértetlenül eleget tehessenek feladatuknak azalatt az idő alatt, amíg a helypénzt kifizették lírtiik. (egy) igen nagyszámú tenyeezáüatoi jelentet­tek be « tenyészállat­kiállításra A március 17 22. napjain ren­dezendő országos mezőgazdasági kiállítás és Ienyé8zá!latvé8ár iránt aa ozon részt \enni kívánó gaz­dák körében maris nagyfokú ér­deklődés mutatkozik. Az idei ki­élii és korai időpontja miatt a te­nyészállatok csoportjában már ja­ruér 6-én lejár a jelentkezési ha­táridő és ezért az összes hazai neves na ylenyéazetek, valemint a fíjlett kóztenyészpteke! maguk­ban fogleló tenyésztő egyesületek siettek jelentkezésükkel részvéte­lüket biztosítani. A bejelenlések száma már e határidő lejárata elölt az összes tenyésgállatcsoportok­ban meghaladta a tervezeU kere­teket, ennélfogva a jelentkezési határidőt semmieaelre sem fogják meghosszabbítani. Az eddig átvizsgált bejelenté­sekből is már örömmel lehet meg­őllapitani, hogy a kiállítás állet­I tenyésztésünk örvendetes tovább­fejlődéséről fog számot adni és egészen rendkívüli teljesítményű | és tenyészértékü áiletok is fognak szerepelni a kiállításon. A kiállítás bejelentési határide­jét a rendezőbizottsőg (cime: Buda­pest, IX., Köztelek utca 8. sz., telefon: 18 79-54) a többi csopor­tokban febiuár 1-ében állapította meg­Csabai buza Abessziniában. A sstentmiklósi Rosenthel-urada­lom legutóbb kilenc vagon bűze Olaszországba szállítására kapott »3iig<;délyf. A búzát Itálián keresz­tül Abe?s?in!ába viszik. Ttli történt régen? 1907. január 10. A közigaz gaiási bizottság ülése a még uralkodó ünnepi hangulatnak megfelelőleg, teljes csendben, eser ény nélkül folyt le. Fog lalkoztak azzal a panasszal, amelyet Teleki János polgári is kolai tanitó teit Sailer Flórián királyi segédtanfe ügyelő ellen, Ugy döntőitek, hogy a feljelen­té t f gyeimen kivül hagyják. A pémü<yigazgatói jelentés meg­állapította, hogy a hivatali uizs­gálatok alkalmával több helyen mulasztást tapasztaltak s egy adósegédtisz'et elmebeli állapo­tának fogyatékosságáért nyug­díjaztak. — A tárca rovat Má­nyiné Prigl Olga Lelkünk cimü versét közli. — bábry Károly, a gyomai választókerület or szággyülési képviselője nagy beszédet mondott a Házban a közoktatásügyi költségvetéssel kapcsolatban és kijelentette, hogy a maga részéről szüksé­gesnek tartja a német nyelv kötelező tanításának kizárását a tantervből. 1917. január 10. Daimel Sán dor dr. alispán a közigazgatási bizottság ülésen felhozta, hogu a havi 840 liter petróleum a vármegye szükségletéi nem fe­dezi s tzl különösen a hiva­talok érzik. Nagyobb mennyi­ség leszállítását a tartályok hiá­nya és a közlekedési nehézsé­gek miaíl nem lehet keresztül­vinni. Attól tart, hogy január­ban még a 840 liler petroleu mot sem kapja meg a várme gye. — „Lelőttek egy rendőrt, szenzáció Gerendáson" cim alatt olvassuk a következő cikk­bevezetést: Pechünk van. Tz esztendőben egyszer lőnek le egy rendőrt s mi akkor sem tudunk teljes alapossággal utá­najárni a dolognak, mert a sok mérget okozó telefon, most teljes adagot szolgáltat a dü­hcsködésből: a vonal rossz, ja­vítják. No, tessék most Csór vassal közlekedni 1 Hogyan ? Talán távirati ulon 7 Akkor ugyan sokáig várhatnánk s mert ehhez csepp kedvünk sincs, megiriuk mas forrás alap jón a gyilkosságot és ennak jj részleteit." 1927. január 10. A járásbíró sági palotát ma délelőtt 11 óra kor ünnepélyes keretek között adják át rendeltetésének. Meg­jelenik ez alkalommal a hely­színen Szakoiczay Lajos dr. kúriai b ró, iörvényszéki elnök, Berenyi Antal dr. kúriai biró, járásbiróbági elnök, Berthóty István dr. polgármester, Janossy Gyula rendőrfőtanácsos. A já­rásbirósági hivatalok működé süket hétfőn reggel nyolc óra kor kezdik meg, mintha mi sem történt volna ... — Hétfőn vá­lasztja meg felsőházi képviselőit Békés vármegye Az egyik je­lölt Beliczey Géza, akinek meg­választása biztosra vehető, a másik helyért Ambrus Sándor és Szeberényi Zs. Lajos között lesz előreláthatólag nagy küz­delem. — Pongrácz Géza ze­neszerző hétfőn Bachrol tart előadást. — Megalakult Békés­csabán a levente ifjak önképző és olvasó köre. — Kiss Árpád színigazgató jövő hétre két elő­adásra lekötötte az országos Opera staggionet. Szezonvégi olcsó árak Gyebrovszky Károly útüwbiiiiál i Teüekí-Hcc.i 23. száma ház eledé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom