Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-28 / 70. szám

r.UoiM 1937 március 28 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY örténete Dr. Szeberényi Lajos Zs. könyve „A parasztság a legközvetlenebb módon érintkezik a haza ssent földjével, tehát a legtöbbre is ér tékeli azt." „A parasztság minden nemzet fentartő eleme." „A hasa földjét, a népi sejátsáROkat, a nemzeti értékeket elsősorban a földdel rendelkező, jómódban élő pa resztság őrzi és biztosítja". A fentieket és a hozzájuk hasonló szólamokat ma u'on u félen, minden történész, politikus és esociologus szájéból hallhatjuk. És azokban a könyvekben, amelyek a perasztséggal, lelkének sajátos alkatával, a földhöz, államhoz, urakhoz va'ó viszonyéva', sorsának alaku'áséval foglalkoznak, végkövetkeztetésként minduntalan előbukkannak azok a megállapítások, amelyek a peraszlság szerepének erfészen rendkívüli, az egyes államok életére elhatározóan fontos szerepéről szólnak. Annyi bizonyos, hogy, ha kellő értékükre is szállítjuk le azokat a dicsőítő himnuszokat, amelyek — legtöbbször valamely jól-rosszul rejtett politikai célzatosságból — a parasztsághoz edresszálódnak, kétségtelenül megállapítható a paraszt lömegek rendkívüli fontossága egy-egy nemzet fejlődésében, életében. Olyannyira, hogy túlzás nélkül állíthatjukminden nemzet boldogulása (az elenyésző kivé téltől eltekintve) etlól függ, milyen sorsot jutatott töriénelmi kialakulásuk folyamén az illető ország uralkcdó és vezető rétege a parasztságnak. Aminthogy ezt ia nyugodtan mondhatjuk : a parasztság életszínvonala, iskolázottsága, műveltsége és boldogulása, no meg politikai befolyása-szerepe, ctalhetatlen fokmérői egy egy ország gazdasági és politikai helyzetének. * Igéz, hogy a pBrafztségra vonatkozó ez a felismerés nem régi keletű. Mégis csodálatos, hogy a magyar tudományos irodalom oly szegény a parasztsággal foglalkozó müvekben. Mily leverő érzéta olvasni Szeberényi Lajos Zs. könyvéhez fűzött forrás-jegyzéket és látni, hogy az áttanulmányozott és közel nyolc oldalon felsorolt munkák közüi alig nyolc magyar könyv foglalkozik a paraszt-kérdéssel, azok köaül is három a szerző régebben megjelent tanulmánya, kettő pedig az elmúlt év termése. * Ma azután — ma alatt a legutolsó egy-két esztendőt értve — irodalmilag is divatba jött a paraszt. Nem ugy, ahogyan Móricz Zsigmond prózába préselte,'hanem ugy, ahogyan a legfiatalabb nemzedék felébredt lelkiismerete és élniakaró jövőbelátása a nemzet összessége elé akarja állítani. Róla szóló — de életizü — elbeszélésekben (Darvas József), szociográfiában (Szabó Zoltán, Féja Géza), döbbenetesen vádoló Írásokban (Ilyes Gyula, Veres Péter) tárulnak elénk e nemzelfenterló őselem elhagyatottsága, kiszolgáltatottsága, poliiikei és szószerint vett iskolázatlansága és mindezt k mei eredményei: a földnélküli parassttömegek teljes elszegényedése, testilelki elbetegedése. És ráadásul az évszázadok alatt literrnelt, sainte leküzdhetetlen bizalmatlansága minden vezetéssel, minden sejiteniakaréssal szemben. Ami még Bkkor is embertelenül nehézzé teszi az igazi nevelő munkát, ha önzetlenül, minden politikai, vagy gazdasági lesipuakázás nélkül közeledik a paraszthoz. • De nem csak ezért nehéz feladat a hivatásukat átérző vezetők számára, hogy természetes és ter mékeny érintkezést építsenek ki a parasztság felé. Hanem azért is, vagy talán elsősorben azért, mert — és itt vállaljuk a kijelentésünk nyomén keletkező szemrehányást és ellentmondást — egészen kis számú kivételtől eltekintve, egyáltalában nem ismerik a peresitot. Nemcsak hogy nem ismerik a ma parasztját, nem értik gondolkodásmódját, nem tudják érzékelni logikáját, nincsenek tisztában azzal a szemlélettel, amellyel a dolgokat értékeli, hanem szinte alig ismerik az utat, amelyet a történelem folyamén megjárt, nem tudják lemérni mozgalmaik jelentőségét, nem tudják hasinál látni az ezekből levonható következtetéseknek. Ét, ami szintén öreg hiba, tájékozatlanok a külföldi parasztság helyzetéről, nem ismerik az utakatmódokat, ahogyan a külföld nem egy helyen gazdag és minden tekintetben szabad parasztsága a mai biztos pozíciójába felküzdötte magát. Egyszóval: nincsen a PErasztságra, mint összefüggő tömegre vonatkozó alepos tárgyi tudásuk. * Ezért van különös jelentősége annak a munkának, amelyet dr. Szeberényi Lajos Zs. a maga búvárkodásaival mér évtizedek óta végez és kiemelkedő fontossága ennek a könyvnek, amely e munkálkodásnak leszűrt eredményeként „A parasztság története" cimen a közelmúltban jelent meg a magyar könyvpiacon. Ez a könyv mindenképen hézagpótló a magyar tudományos irodalomban. Nemcsak azért, mert közel ölödfélezáz oldalon biztos kézzel vázolja fel a parasztság egyetemes történetét. Nemcsak azért, mert ezt a keretet azulán a bámulatosan sokoldalú tárgyi (udása adta ezernyi részlettel tölti ki, elénk jelenítve, élővé varázsolva a régmúlt idők parasztjait. Nemcsak azért, mert éles szemmel látja meg, ami mulaszlá?, szerte a vilóson a paraszt körűi történt és világos okfejtéssel veset rá annak következményeire. Nemcsak azért, mert időben és térben hü keresztmetszetét adja a nea g y o t h a 11 ó k n a k megváltás Uj modern típusok Kérjen képes árjegyzéket SIEMENS, BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ UCCA 4. a Siemens-Phonophop di a meg hajának a kellő gondozást, hogy mindig szép legyen! messég állásfoglalásának a parasztsággal szemben. Hanem és talán eisősorbsn azért, mert ez a könyv száraz és szenvtelen tudományossággal, az összehordott ezernyi adat és tény sulyáváí, szerzőjének emberi és tudományos tekintélyével igazolja és bizonyítja, hogy a parasztság története, több mint kétezer esztendő óta, as emberfeletti szenvedések szakadatlan sorozata. * »< „Születnek — szenvednek — meghalnak l" Ebben a héromszavas mondatban benne van mind az, amit a parasztról, mint sorsközösségről, általóban el lehet mondani. És közben, ugy mellékesen, eltartanak katonaságot és hivatalnok sereget, udvart és nemességet, kereskedőt és prókátort, papot és orvost és mindezeket iegtcbbnyire elég jól. Nem feledkezvén meg arról sem, hogy időnként megunják a kínzást és meg=alá?Jatá8t, nekikeseredjenek és legyilkoljanak minden lelkiismeretes válogatás nélkül minden rendű és rangú „urat", akit kézügyre kapnak. Asután rendszerint leverik őket és a parasztok viselik tovább az elviselhetetlen sorsot a legközelebbi lázadásig. Nem berzélve arról, aminek szintén van néminemű jelentősége, hogy ezekkel a nyugtalanságokkal, tiltakozásokkal és zavargásokkal rákényszeritelték az urakat a fejlődésre és haladásra, politikai és gazdasági téren egyaránt. * Kísérteties határozottsággal áll előtérben a parasztság történetében a földkérdés és megoldásénak fontossága. Megtudjuk Szeberényi Lajos Zs. könyvéből, hogy Krisztus előtt a második században a római parasztmozgalom élén Tiberius Sempronius Gracchus mér éppen ugy küzdött az állami földek bérletének maximáláséért, mint ahogy az orosz muzsik, e német paraszt, a Lappo mozgalom fanatikusai, Svájc öntudatos és erős parasztsága egészen a ki lencvenas évek kaszával és cséphadaróval hadonászó alföldi magyarjáig mind azért küzdött, verejtékezett, ha kellett: vérzett, hogy a föld birtoklásának felső határát megszabassa éá igy a haza szent földjéből minél többet tudjon elosztva a parasztság kezében. • O dalakat lehetne idézni a könyvből a létei bizonyítására, hogy a parasztok története mindenütt a szenvedések szakadatlan láncolata. Néhány utalás, a legjellemzőbbek. hadd álljanak itt. A cseh parasztok 1679 iki lázadásának leverése után szigorú rendelet tiltotta meg, hogy paraszt az uraságok és a hatóságok ellen felsőbb helyen panaszt emelni merészeljen. A XV. századbeli elszászi „Bundschuh" mozgalom leverése után a legenyhébb büntetés az volt, hogy a szabadcsapatban résztvett és a zászlóra felesküdött parasztok két ujját levágták. Az erdélyi viszonyokról Acsádyt idézi a könyv. „Olt az: egykorú feljegyzések szerint némelyik földesúr a kéménybe akasztatta jobbágyét, ha megneheztelt rá. Az 50—60 botütés, vagy egyszerűen hollraveié8 még áldott állapolu asszonyokkal szemben is mindennapi dolog volt." Ahoz, hogy a paraszt felelt i^y lehessen uralkodni, tudatlan törhegek kellettek. Megtudjuk hát azt is, hogy a nemesség Európaszerte igen energikusan igyekszik útját állani a jobbágyak, parasztok iskoláztatásának, megnehezíti, nagyon sok helyen és hosszú ideig teljesen lehetetlenné is feszi a tanulásra való minden igyekezetet. „Jobb a tudatlan, mint az okoskodó paraszt, aki folyton csak az uraságra árulkodik és pörösködik vele" — járja a sző mifelénk is Mária Terézia idejében. < ' * Természetesen Szeberényi Lajos Zs. könyve nem teljes. Ahoz. hogy részletes történetet lehessen irni a parasztságról, nemhogy egy, ds hat kötet sem elegendő. De a szerző jól látja célját. A könyvhöz fűzött „ulógondolatok" ban azt mondja: „Nagy vonósokban és csak szerény kisérletképen adtam a parasztság rövid, átnézetes történetét. Egyedüli törekvésem az voll, hogy meg láttassam olvasóimmal azt a fontos szerepet, melyet a parasztság emberi nemünk életében betöltött és még ma is betölt." * Ezt a céit teljes egészében elérte a munks. Bár egyre többen és többen éreznék a vezetésre hivatott felelős tényezők közül olyan világosan és félreérthetetlenül, ahogyan azt Szeberényi Lajos Zs. megállapítja, hogy „a paraszti néposztálynak az elhanyagolása, kizsákmányolása, becsapása és lenézése eddig^ minden országot romlásba viit." „Tanultságunkarra köteles, hogy tekintetünket a nép felé fordítsuk, meglássuk fiaiban az embert. Felelősségünk tudatában' szeretettel, megértéssel és őszintén kell magunkévé tenni parasztságunk ügyét. Át kell hidalnunk a közöttünk levő szakadékot, hogy ne jöhessen ass a nagy rém, am<dy ezt a szakadékot azzal hidalja át, hogy a pusztulásmélységeibe dobja aa „ur" és a „paraszt" minden értékét." „A parasztság történetéinek elolvasása nagyban megkönnyíti ezt a feladatot. Erdélyi György dr. Dr, Szeberényi Lajos Zs. könyve „A parasztság története" Gergely R. kiadásá. ban, a békéscsabai Petőfi-nyomda nyomásában jelent meg és minden könyvkereskedésben kapható.