Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-21 / 65. szám

i, 1937 március 21. vasárnap 64. évfolyam 65. szám ]U APIREND ELŐTT Európa horizontján hosz­szu évek óla fekele fellegek tor­nyosulnak és a sürü felhőkön csak olykor tör elő egy-egy kis napsu­gár, hogy némi reményt csepeg­tessen a csüggedő nemzetek lel­kébe. Ilyen reménytkeltő napsugér az elmúlt héten folytatott téigyalós, amely Schuschnigg szövetségi kancellár és a magyar kormány között napokon keresztül tartott. Korai lenne ma még konkrétu­mokról, vagy eredményekről be­szélni, mert hiszen még csak elvben járultak hozzá a közeljö­vőben konkretizálandó gazdasági kérdések megoldásához. De ez is valami. Sőil Egy lépéssel előbbre jutottunk azon az uton, amely — ha lassan is — az ország, illetve az emberiség boldogulásához vezet. Hosszú, küzdelmes éveknek kel­lett tovatűnni — és szögezzük le: eredménytelenül —, amig a kü­lönféle államok vezetői meggyő­ződtek arról, hogy az autarchia nemcsak megvalósíthatatlan álom, hanem olyan luxus, amelyet egyet­len ország sem engedhet meg ma­gának. Egy másik fontos momentuma ennek a tárgyalásnak ez a jeien ség, amely azonos együttműkö­désre kapcsolja hozzánk a hatal­mas olasz birodalmat és igy erő­södik a reményünk, hogy a három állam egységes külpolitikája nem lesz eredménytelen. Jóleső érzéssel könyveljük el azt a körülményt, hogy az osztrák „sógor" szívesen fogadja a kél állam baráti elmélyülését. Ta­gadhatatlan, hogy a közeljövőben még sok-sok uj kérdés vetődik fel a két állam között, egy azon­ban bizonyosnak látszik: a két ország nem akar szélsőségeket, hanem azon a helyen marad, ahová a sors állitotia. Megjelent az adópótlék mérsékléséről szóló rendelet (A B. K. tudósitója jelenti.) A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a köztartozások ké­sedelmes fizetése esetén felszámit­ható késedelmi kamat és adópót­lék mérsékléséről szóló, valamint a földbirtok rendezése során föld­höz és házhelyhez julollak tarto­zásainak rendezéséről szóló kor­mányrendeleteket. Szolgálja mindenki hazáját azon a helyen, ahová a sors állította — mondotta a kormányzó a műegyetemi csendőrtiszti különítmény emléktáblájának! leleplezési ünnepélyén (A B. K. tudósitója jelenti.) A József nádor műszaki és tudo­mányegyetemen ünnepélyes kere­tek között leplezték le a csendőr­tiszti különítmény emléktábláját. Délután 5 órakor felsorakozott az egyetem zászlótiszli arcvonalénak valamennyi százada és Bornem isza Géza iparügyi miniszter vezetésével megkoszorúzta a mű­egyetemi hősi emlékművet. At előkelőségek részére fentartott he­lyen foglalt helyet József főherceg és Darányi Kálmán miniszterelnök és más előkelőségek. Pontban fél 6 órakor érkezett meg a kor­mányzó. Tiszteletére elénekelték a a Hiszekegyet, majd Pataki Arnold rektor és Szabó Gusztáv mondott üdvözlést. Utána Bornemisza Gáza iparügyi miniszter tartott beszédet. A nemzetek jó vagy balsorsáért a nemzetek felelősek. Ösztönös erő vei jöttek rá erre. A nemzet ifjú­sága annyi harc és küzdelem után, amikor felragyogott a haj nalcsillag, beállt a harcba, hogy jó előharcosa legyen a nemzeti szellem megujhódásának. Az egyetem ifjúsága újból kezébe ragadta a küzdelmet, hogy gátat vessen a forradalom fel­robbanó tüzének. Bornemisza beszédét nasy tet­széssel fogadták s utána Horthy Miklós kormányzó intézett besze­det ez egybegyűltekhez. Örömöm­nek ektrok kifejezést adni, mon­dotta. Mindazoknak az arcát vi­szontláthatom, akik annak idején elsők voltak a rend szolgálatában, önzellenül, hazafiságból. Sok idő mult el azóta, meg vagyok győ­ződve azonban, hogyha szükség lesz rá­tok, valamennyien ép olyan önzetlenseggel és szeretettel fogtok helyt állani. Szolgálja mindenki hazáját azon a helyen, ahova a sors állította. A kormányzó szavait szűnni nem ekaró teps és éljenzés fo­gadta. Ezután az emléktábláról le hullott a nemzetiszínű lepel. A kormányzó kiosztotta az emlékpla­ketteket, majd az ünnepély a Nem, Nem, Soha eiéneklésével ért véget. Főiskolát végzett, vagy képesítés gazdája lesz a városnak? Az állandó választmány ülése (A B. K. tudósitója jelenti.) Az állandó választmány Jánossy Gyula polgármester elnökletével szombat délután tartotta közgyü lést előkészítő ülését. Nagyobb vita fejlődött ki a vá­rosgazdái állás betöltése körül. A normálstátusz rendezésekor tud valevőleg az intézői címet város gazdává egyszerűsítették le. A képviselőtestület ekkor olyan ha tározalot hozott, mely szerint ki vánatosnak tartja, hogy az állást megüresedés esetén főiskolát vég­zett egyénnel töltsék be. A hatá­rozatot azzal indokolták, hogy a városgazdának nem csak gazdasági szakem­bernek kell lennie, de irodai munkát is keil végeznie, szakvéleményt kell nyújtania eg> es kérdésekben, melyek alapján ha­tározatok születnek, szóval köz­igazgatási kérdésekben is jártas­sággal kell bírnia. Etl a határo­zatot a miniszter még nem hagyta jóvá, ezért folyamodhat a képvi­selőtestület ezúttal csak behelyet­tesítéshez. Az állandó választ­mányban vita fejlődött ki mostmér arró': fenntartja e a képviselőtes tület régebbi határozatát a főisko­lai végzettség tárgyában, vavv D»­dig tekintsen el ettől a a pályá­zatot ugy irják ki, hogy ajánlkoz­hat képzettség nélküli, gyakorlati­lag lapasztalt gazdaember. A kér­dést véglegesen a képviselőtestü­let dönti el. A piacélhelyezésre vonatkoró­lag elulasi'ó az indítvány, a rend­őrséggel három évre, az AEGV* vei egy évre meghosszabbítják a bérleti, illetőleg a kövezetvám ke­zelésére vonatkozó szerződést. A Mokri-ucca melletti területet átengedik eperfaiskola céljaira az erdészeti hivatalnak. A hirdetési jog további haszno­sítása ügyében házikezelést java­sol az állandó választmány. Meg­szavazták a tenyészállatok beszer­zésére vonatkozó kölcsön felvéte­lét is, mig Retscher Márton kór­házi munkák elszámolására vo­natkozó kérelmét levették a napi­rendről. A városi nyomtatványok szállításának rendszere ugyanaz marad, mint a műit évben volt. Az egyetlen, póttárgysorozaton szereplő ügy Schwarcz Dezső és társai ajánlata volt a dr. Reisz Miksa-ucca kikövezésére vonatko­zólag. Az állandó választmány javasolja, hogy a közgyűlés csak akkor fogadja el az ajánlatot, ha az érdekeitek az egész uccára szükséges kő­mennyiséget összehoz­zák, mert a városnak a pótlásra pénze nincs. Ha tehát meglenne a szük­séges kőmennyiség, a város adja a munkátokat és a homokot. Az ajánlattal kapcsolatban Dorn Ist­ván és Jenő tegnap ismertetett beadványával nem foglalkoztak. Hét halálos áldozata van a palesztinai zavargásoknak (A B. K. tudósitója jelenti.) A Reuter iroda jelentése szerint az ujabb palesztinai zavargások kom­minista izgatás müve. A hét folya­mán a zavargásoknak hét halálos áldoaata van és ötvenhármán se­besültek meg. Csáky István gróf nyilatkozik a tripoliszi uton szerzett tapasztalatairól (A B. K. tudósitója jelenti.) Csáky István gróf követségi taná csos, Kánya Kálmán külügymi­niszter kabinetfőnöke, Mussolini meghíváséra mint egyetlen nem ujságiró külföldi vett részt a tripo­liszi uton. Nyilatkozatában elsősor­ban megemlékezett arról, hogy mi­lyen szívélyes fogadtatásban ré szesült Mussolini és kísérete ré­széről. Arra a k<-rdésre, hogy poli­tikai szempontból milyen be­nyomásokat szerzett, igy nyilat­kozott : — Az éltalános békének abszo­lút érdeke, hogy a világ köavéle­ménye mielőbb meglássa ! Olasz­ország olyan hatalmi tényező, mely nagy hatalmi politikát tud és akar végezni. Ami a Duce személyét illeti, olyan ragasekodésban része­sül az ötven milliós nemzet túszé­tól, emi a vezér és a nép közötti egybeolvadásnak példanélkül álló esete. Csáky István gróf ezután rész­letesen ismertette tripoliszi benyo­másait, megemlékezett a lakosság vendégszeretetéről, életmódjáról s kifejtette, hogy tapasztalatai sze­rint a nagyrészt sivatagos terület azóta indult fejlődésnek, amióta az olaszok megkezdték kulturter jesztő munkájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom