Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-10 / 7. szám

1937 január 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle fi*ja : i.u&tig Géza Még nedves a tintától az olaaa­arsol szerződési Da mér is jelenti London : „Eden rövid pihenő szabadsá­géról visszaérkezett, hoey sürgő sen tanácskoazék Duff Cooperral, aki nyomban ezután fontos üze nettel Párizsba utazott." Nem történt pedig semmi. Mind' össze csak annyi, hogy egy olasz csapatszállítón négyezer önkéntes Cad'xba érkezett. Huszonnégy órá­val a gentlemens egreement pa­rafáló* a után. Egyidejűleg Carls admirális sürgönye is megérkezett a valerciai kormányhoz, ekképen szövegelve: „Miután a német ten­geri haderők I* foglalták az aragon s a Marta Juquera spanyol cirká­lókat, újból hérem, hogy a lefog­la*t jármüvek szebedon bocséjtésa ellenében szolgáltassák ki a Pá­los VÍSS2.Etartott utasét és rako­mőnyónak visszatartott részét. Ha ez nem történik meg három na­pon belül, vagyis január 8-án reg­gel nyo'c óráig, a német kormány a részéről elismert spanyol kor­mánnyal való elszámolás mellett értékesiti ezeket a hajókat és a rakományukat; ha p^dig német kereskedelmi hejók eiien ujabb kalózkodási cselekményeket követ­nének ei, a német kormény ujabb megtorló rendszabályod hon fog nyúlni . . Ezekulőn játszva ert­hető, hogy Eden őpxeilenciója ott­hagyott mindent, ami egy angol­nak üdülést nyújt. Becsfpta a zsolléros könyv fedelét, elhajította a teniszverőí, felbe&zekilotle a polójátékot s u8gyo rohant a hi­vatalába megkezdeni a boldog uj évet. Hogy Olaszország nem ekar en­gedni a jusból, ami a Duiliusok, a Scipiok, a Doriák a a Cornarok lemenője gyanánt megilleti, feles­leges volna birizgálni. De mit ke­res Németország a Foidközi ten­geren és mit aveíkoaik hívatlanul olyasmibe, amihez látszólag nincs Január 10 én, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 Vasárnap az 1 órai előadd? lín*. Gombaszögi Elia, Erdélyi Mics, Es*terhfcsí Ilona, Ráday Imre, Sza­káts Zoltán, Pethö Attila, Németh Romola, Pethen Magyar hiradó Tavasz tündére (színes rajzfilm) Január 11-12- 13-án, taétfón iél 5, fél 7, íél 9, kedden lel 7, fél 9, szerdán fái 7, fél 9 Garcia futárja Fox hiradó semmi köze. Que vat-elle fsire dens cette gaiere: kérdezi Moliere egyik szállóigéjével Anglia is és Franciaország is. Látszólag való­ben semmi köze sircs Németor­szágnak a spanyol félszigethez. Ámda csak látszólag: alapjában véve a német politika hosszu­hosszu évszázadok óta a madridi csapágy l-örül forog. Ki nem em­lékeznék arra a rokonságra, mely a Fülöpöket a L'pótokkal, az ausztriai ház egyik felét a másik felével, a Burgot ez Escoriallal szorosan egymáshoz fűzte? Avagy feledésbe merüit II. Kérolv vég­rendelete, amelyben Spanyolorszá­got örökidőkre a némel-római csá­szárság gondnokságába eján'js? S^voyai Jenő alatt Blenheimnál, Oudenardenál.Ma'pelf quelnáinem a spanyolokért vérezett b germán birodölorn ? És vájjon Oíló Bis­marck von Schönhausen — ki ne tudná — nem a madridi Irónust használta lép^esszőnek, amire a franciákat csalta? S a wilhelml­nusi diplomácia rem kacérkodott eleget XIII. A'fonzzal, neki Ígérvén Gibraltárt és Portugáliát, ha fegy­verbe áll mellelte? Da mindettől eltekintve, ha valaha, ugy most Spanyolország gúzsaján fonják a párkék a német végzet szálait. Franciaország hólemögött barátot szerezni, olyan célkitűzés, ame'y felé érdemes törekedni. A spanyol partok mentén szaladnak azok az idegpályák, amelyek Ang iét és Franciaországot afrikai gyarmataik­kal egybe drótozzák s amelyek­nek szétrombolására a Baleárokon s a Pityuzokon nagyszerű flotta­bázisok s még ragyszerübb repülő állomások építhetők. A spanyol szárazföld pedig kitűnően alkal­mas búvó helyéül muníció gyé­rek nak. Azután — Spanyolorszá­got mejd fölveli e töméntelen ás­ványi kir cs, emire Németország­nak égetően szüksége volna. Az ibér félsziget erei duzeednak a higanytól, mint anyeemlő a tejtől — és duzzednak ez óntól. Marok­kóban se szeri se száma a réz­bányáknak, a Kanáú szigeteken pedig a Kaucsuk olyan bőviben terem, mint eltg valahol másutt. Persze az irányadó szempont nem a gazdasági, hanem a stratégiai, emelyet Spielhagen egyik röpireta ekként határol körül: Egy pillen­tás a térképre meggyőzi a hitetle­neket is erról, hogy Franciaorszá­got Cbupán Spanyolor«zagon ke­resztül iehet szíven döfni. Ez volt istenben boldogult Wellington her­cegnek is a vélemenye, aki ir lé­tére angol szivósággat addig nyag­gatta Napoleont, amíg a Pireneu­sokon rés nem nyílott, amelyen átiörve meg sem állott Fontaine­bleauig. Ehhez képest a német vezérkan főnökök, hitték légyen az illetőt akár Giöriernek, akár Seektnek, akár Biounbergnek, ao­he nem tévesztettek azem elől azt, amit ez öreg Moltké a helyzet ku'csénak nevezett. Gil Robiest, a spanyoi actio csihoiicu vezérét h&dügyminiszler korában, 1935 ben, vaiemiíyen úton-módon reá bírták, hogy Mellorca szigeténeK erődítési munkálatéit egy német vállalat gondjaiba ajánlja. A cég­gel együtt a kémek egész reja települt Madorcáre, akiknek el­ső dolga vo;t francia Marok­kó areb törzseit rendre-sorra a mandatárius hálálom ellen zen­díteni. Támadt is elég zene bona, szüksége van jó rádióra! Akik nem tudnak, vagy nem kivannak nagy luxuskészüléket vásárolni, azok számára készült a nagyteljesítményű 2 lámpás 22-es Orion rádió, mely kitűnően veszi a rövidhullámú adóállomásokat is. Ugyanezen tipus univerzális kivitelben az Orion 22/U. RADIO KAPHATÓ MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉI Orion rádiók kaphatók ROSEMBflUIVI-nál Orion rádiók kaphatók Hirsch Jánosnál mígnem Franciaország kis idő mul­tán ellen rendszabályokat léptet­vén éleibe, csendet parancsolt. Mindezzel nem elégedett meg a harmadik birodalom. Ügyesen, szisztematikusan, olyan seiszte matikusan, ahogy csak a néme­tek képesek dolgozni, sejtről sej're kiépítette e magé hadállásait szerte mindenütt Lissabontól Irunig A leg­főbb szerepet a gyelomháló sod­rásánál e Fichtéről, e germán ne­cionelizmus ősapjáról elkeresztelt Bund jélssze, amelynek ez ügy­nökei otthonosak nemcsak e spa­nyol áruházakban és e spenyol gyárakban, hanem a spanyol ka­szárnyákban is. Ök csempészik a fegyvereket e valerciai kormány részére és amennyiben igesek ez nrgol lapok híradásai, a barcelo nai német kamara elnöke folytatja a legnagyobb sikerrel ezt a mes­terséget. Ennek tudható be. hogy Franco kormánya ugy néz a Wil­helm-slrasséra, mini, ?hogy a mu­zulmán a Kaabára. Éa meg kell edni a tábornoknak, hogy jó a politikai 8zimetja. Mert bér a lát­szét ellene szól annak, amit kije­lentünk, Németország vetése gyor­san érik. A népszövetségi alap­okmányt cafatokra tépte az idő és B ombergék zavartalanul foly­telhstják a Rajna erősítését. A Föld­közi tengeren ÍTimér számolni keil az OIBSK és a német hajórajok je­lenléiével, amelyek bármely pilla­natban elkötheiik Anglia és Fran­ciaország vérkeringését. Tiluleícu bukásával porba hanyatlóit a kia entente gyémpillére. A balkáni szövetség iá máladokik. Amit nem­eseik az bkonyi', hosv Jugoszlávia Bulgáriához simul, de az is, hogy Alt x^ndreíte miatt összeütötte a patkót, az ozmánokkal. Belgium elhúzódott régi kenyeres pajtásai­tól ugyanakkor, amikor Japán Né­metországgal szemez. És Lengyel­ország? Rydz Smigli ugyan eze­relmet vallott Marianna őnagysá­gánek, de ez nem csorbít sem­mit azon, hogy ej Ponjetovskiak kastélyában ma is Beck az ur, aki a német-lengyel szerződést nyélbeütötte. Akár merre tekintünk, mindenfelől a harmadik biroda­lomra nevet a szerencse. Az egyetlen körülmény, ami ag gasztó, a gazdasági helyzet. S itt nem az élelmiszerekben mutatkozó hiőnyra célzunk, amit e német che­rr ia játszve lebir, henem erre a szellemre, amely az ínség nyomén a lakossőg egyes rétegeiben lábra kap. I. LeDantec lollál-ól ugyanis a következőket olvastuk az Inlran­sigeant hasábjain : „ A nemzeti szo­cializmus ura'omra jutása óta most történt elaőizben, hopy szlréjk ütött ki éspedig az Oppsl féle eutomo­bil gyárakban. Maga a német raj­ló is szellőztette az esetet, amiből önként adódik, hogy e sztrájk na­gyobb méretű." Hogy egy ilyen sztrájk mit jelent, caak ez érheti fel, eki ismeri a jelenlegi német tör­vényhozást a az annak nyomán kifejlődött joggyakorlatot. Álljon itt megértés végett példákén! a Dé'­némerorszógi munkeügyi bíróság egyik hatéro;ral3 : Az a munkás (Gefolgemen) aki béremelés céljá­ból társéi között aalréjkre izgsst, a munketörvény 36. § be ütköző cse­lekményt köveli el és ennek foly­tán a* ónnal elvessiü munkahelyét. Ebből nyilvánvaló bizonyos nyug­talanság. Persze ez korántsem a társadalmi rend ellen irányul, még kevésbé a nemzeti szocializmus ellen. Ép ellenkezőleg. Az elége­detlenség onnan táplálkozik, hogy a nemzeíi szccialirmus az idő rö­vidsége miall caak részben való­sult meg. Ám éles hangok süvöl­tenek ez ipari mágnások felé, ekik Göring szerint meghamisítják a nemzeti szocializmus igazságait és bepiszkítják annak kútfejeit. Da tévednek azok, ekik ez i'yen pör­senéaekből a német egység bom­iősót szeretnék kiolvasni. Német­ország homogeneitősa ma erősebb, mint valaha, eokkal;erősebb, mint­sem a vaskancellőr remélte, amikor kiadla a jelszót: Ültessük Németországot a nye­regbe és vőgtóban fog lovagolni. Lovagol is, e nagysőg, a győze­lem falé. Addaute alrevido, bue­nockuio, ahogy Roon kiáltotta I

Next

/
Oldalképek
Tartalom