Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-14 / 60. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 március 13 PAA'LJAB RiPömöMzmái ~FmncJois<if*S(hmtt Katalin Ti regénus • 6 Bigerl, a müufeznő barátja A Cő!e d' Azúr fjordszerüen kacskaringós partjai mellett, Venti­miglia után, Mentone és Monté Carlo között eröset zökkenve élit meg hirtelen a gond nélkül élő gazda­gok luxusvonata : az express bleu. Valaki megrántotta a vészféket. A hálókocsikban az utasok fejére es­tek a bőröndök. Az egyik fülkéből egy elegánsan, de nem feltűnően öltözött hölgy ugrott ki kétségbe­esetten és hamisítatlan bécsi dia­lektusban kiabálta : "Fogják meg I Ott van I A narancsfán I" És tény­leg a virágzó narancsfa zöld leve­lei között vigyorgott a luxusvonat utasaira Gigerl, n majom, Schratt Katalin kedvence ,. . A császár barátnője épp ugy szeretett csavarogni a világban, mint a császár felesége. És talán mindkettőjüket egyazon ok ker­gette el Báctből i a Burg és Schön­brunn rideg merevsége, fagyos levegőja és tavasz nélküli kertje... Csakhogy amig Erzsébet a mitho­lógia álomalakjainak mesevilágát kergette rozoga hajókon, addig Schratt Katalin mondáin szórako­zásokra vágyott, mondáin szóra­kozásokra, amikben Bécsben nem lehetett része. Tudott dolog volt, hogy a Burgtheater művésznője a császárvárosban nyilvános étter­met sem keresett fel soha, varia tébe, orfeumba egyetlenegyszer sem ment el és ha nem voll dolga a színpadon, még a Burgtheater­ban is csak ritkón látták. Nincsen kávéház a Ringen, vagy a Graben környékén, a Stadtparkban, vagy a Kárnlnerstrassen, amelynek már­ványasztala egyszer is üdvözöl­hette volna őt attól a naptól kezdve, amikor először jelent meg Ferenc József szalonjában. A barátait a maga házéban gyűjtötte össze, ezek az összejövetelek együttlát ták Bécs irodalmi és müviszi éle­tének legkiválóbb reprezentánsait. Schratt Katalin általában szerette kopirozni Erzsébet életmódjót és a császárnénak ama szokásait, ame­lyeken nevetve, de nem komolyan háborodott fel a férj, rögtön utá­nacsináita. Erzsébet minden mo­dern fogyókurójának nyomban kö­vetője lett és amikor a császárné u'én ő is homokot eveit reggelire, hogy megakadályozza teste sú­lyának növekedését, nevetve irta feleségének a monarchia ura : „Különös, hogy Ti, mindaketten ezekkel a badarságokkal foglalkoz­tok. Hála Isten anélkül, hogy ezek a kísérletek különösebben ártaná­nak Nektek .. Fortuna istenasszonya nem pártolta Schratt Katalint A nyári hónapok Ischlhöz kö­tötték Schratt Katalint, hiszen Er­zsébet olyan keveset volt itt és a császárt nem lehetett egyedül hagyni. A hadgyakorlatok idején és az őszi hónapokban, amikor a zöld erdők­kel koszorúzott hegyek oldalán szerelmes bőgéssel hívta találko­zóra párját a szarvasbika, Schratt is meg tudott szabadulni Bécstől és Középeurópának alig van mon­dáin fürdőhelye, amelynek kurlis­táján a neve ne szerepelt volna. A Wolfgangsee egyik kis fürdője jelentette számára az első üdülést, itt kereste őt fel 1886 juliusában a császárné, hogy ezzel is dokumen­tálja a pletykázó Bécs előtt i neki nincsen oka tartani a színésznő konkurenciájától. A Salzkammer­gut svéjci stílusban épült szerény parasztháza után már exkluzív fürdőhelyek luxushoteljei és eleinte bérelt, majd megvásárolt, pazar komforttal berendezett viliéi követ­keztek és Karlsbadban, az Alte Wíesen husz szezonon keresztül köszöntötték az emberek a Burg­theater müvészrőjét, Ostende, She­weningen, különösen azonban a francia Riviéra látták gyakrabban Schralt Katalint, megfordult Men­toneban, Jüan le Painben, volt op­partementje Nizzában a Prome­nade des Anglaisen, szemben a jeteével, a Negrescoban.a Rotschil­dok paradicsomában, Csnnesben, aztán Beaulieuben, a tenger part­ján, hatalmas park közepén villát vásárolt, ezt olyan luxussal ren­Tavaszi szövetek női kabátokra és ruhákra Különleges anyagok háromnegyedes kabátokra Angóra gyapjukelmék a legújabb színárnyalatokban Kulpin Divatház Békéscsaba dezte be, aminőt csak a Vander­bilt vagy a Rockefellerek enged hetnek meg maguknak. Talán két éven keresztül járt ide és a beau­lieui villát, aztán vagyont érő mű­kincseit, liheletnyi csipkéit és XVI. Lajos korának pazar gobelinjeit a montecariói cercle privée zöldasz­talai fogyasztották el. A roulelt, a chemin de fer és kü­lönösen a trente et quarante . . . Se Erzsébetnek, se Schratt Ka­talinnak nem volt soha szerencséje Fortuna istenasszonynál és amikor életében egyszer a császár is meg­próbálkozott — igaz : mindössze kétszáz frankkal — ő is „leégve" hagyta el a montccarlui kaszinót... Schratt néha inkognitóban is megjelent a fürdőhelyeken, egy hó­napig volt más név alatt Pöstyén­ben, ehol a rheuméját kúráltatta és ahol csak akkor tudták meg, hogy a Tüköry-villában Schratt Katalin lakik, amikor egy napon megérkezett Pöslyénbe Paar gróf, a császár edjutőnsa bizonyára olyan üzenettel, amelynek továb­bitásót a Burg ura nem akarta se a postára, se a sürgönydrótra bizni és a kíváncsi pöslyéniek érdek lődni kezdtek, vájjon ki lehet az az előkelő hölgy, aki esténként a Vág szigetének romantikus part­ján sétál . . . Lakott Marienbedban abban a hotelban, ahol egykoron Goethe szállt meg éa amelynek fényeB termei a világ gavallérját, Edwar­dot látták, felkereste Skócia part­jait, rouletlezett Sinajóban, a nem­zetközi fürdőhelyek között mind­össze egy olyan van. ahová nem ment el sohasem: a Bécs melletti Baden ... . .. Ugy látszik, fiatalkorénak emlékei után nem nagyon rajon­gott . . . Öreg kisasszonyok és azok, akiknek nem telik túlságosan örö­mük a családi élet melegében és boldogságában, állatokkal veszik magukat körül. Schratt Katalinnak is valóságos menageriája voit. Három papagája: a Lóri, Emma és Jocker). A Lóri olyan intelligens madárrá nevelődött, hogy mér a Gotter­halte első taktusait is eltudta éne­kelni, ha meghallotta a császár sarkantyújának pengését. Három kutyánál sohasem volt kevesebb a házban, de az ischli villa kertjében sokáig élt egy sze­lid őz, egészen addig, amig meg­unta a fogságot és visszaszökött a Ziernitz rengetegébe. A legtöbb bajt azonban a mű­vésznő kedvence, Gigerl okozta. Gigerl egy fiatal pávián volt, korén elhunyt elődjének, Nandlnak helyét foglalta el Schratt Katalin otthonában és szivében. Valamelyik karácsonyon a csá­szártól kapta ajándékba ezt a min­dig vigyorgó és feltűnően élénk majmot a művésznő és Gigerl el­kísérte őt útjára mindenfelé. Ren­geteg bajt okozolt. Nem lehetett birní vele. Ha megbetegedett, Schratt Katalin a legkitűnőbb ál­latorvos-specialistáket hivatta hoz­zá és halálosan megsértődött egy­szer, mert a bécsi klinika egyik kiváló belgyógyásza nem volt haj­landó Gigerlt konzultálni. Ha Gi­gerl rosszkedvű volt és szomorú, akkor Schratt asztaléról érintetle­nül vitték ki az ételt és előfordult az is, hogy a szeszélyes majom egyik rosszkedvű napján elmaradt a schönbrunni parkban a császár és barátnője sétája. A bleu express azért állt meg Cannes éa Monté Carlo közölt, mert Gigerl kiugrott az ablakon, eltűnt egyikében a narancaerdők­nek, amelyek a Cö e d'Azur part­jait ölelik és amelyekben soha­sem érik arany gyümölccsé az il­latos, fehér virág. Nem terem i!t narancs, mert hiszen a virágokból Grasse laboratóriumaiban készíte­nek essenliát a parfümhöz. Az utasok kétségbeesetten tu­dakolták: miért rántotta meg az előkelő bécsi hölgy a vészféket, minthogy azonban munka- és gond nélkül élő urakból és hölgyekből állott akkor az express bleu utas­serege, nem akadt közöttük talán senki, aki felháborodott volna a majomokozla forgalmi zavaron. Az egész vonat hajszolta Gigerlt, a majom vigyorogva ugrált fák között, hívták szép szóval, fenye­getésekkel és talán két óra hosz­szat kellett a kék ólomvonatnak B nyilt pályán vesztegelni, amig a pávián meggondolta magát és saját akaratából visszament a há­lókocsiba. Bécsben egyszer leugrott akárnt­nerringi palota harmadik emeleté­rő', annyira összetörte magát, hogy egy hétig nyomta a számára ké­szült mennyezetes ágyat. Egy más alkalommal kiszökött az ablakon, a háztetőkön Bélált és ugrándo­zott, a végén a bécsi tüzollósá­got kellett telefonon kihivni és B 4cs napokon keresztül beszélt róla, hogy Gigerl miatt a tolólét­rákat kellett a házak falához emelni és tűzoltók életveszéllyel, a leve­gőben lebegve hajszolták a csé» szár barátnőjének kedvencét, egé­szen addig, amig Gigerl újra meg­gondolta magát és vigyorogva a tűzoltókra, maga mászott vissza a nyitvahagyott ablakon. Sokkal nagyobb baj volt azon­ban az, hogy lent a Revierán, Be­aulieuben Schratl Katalin nyitva hagyott, vagy nyitva felejtett ék­szer kazettájába markolt bele, az ékszerekkel kiszökött a parkba, felugrált a hatalmas pálmák és ajavek koronáira, szerte dobálta az ékszereket és napokig tartott amig a személyzet a solitaireket, smaragd gyűrűket, vagyontérő plakkokat a kaktuszok aljáról a mimozaborok sűrűjéből és a te­rebélyes fákká növekedett lean­derek ágai közül nagynehezan ki tud'a halászni. Gigerl, mint minden Európába került majom, tüdőgyulladásban mult ki, ott van eltemetve, ahol az élete lezajlott: a glorettegassei villa kertjében és márvány oszlop jelöli meg kegyelettel sírhelyét. Aranyosrécíu kalitkában sárga­tollu kanárik tartoztak még Schratl menageriájához, voll idő, amikor a madarak és állatok gondozására külön személyzetet tartott a mű­vésznő, az állatjai számára külön főztek a konyhában, rövid ideig volt egy szelídített rókája is, de ez is követte aztán az őzet és egy napon eltűnt a Dachstein oldalán. Gigerlnek nem akadt ulóda a hietzingi villában, lassan kimúllak a Hansik is, a csacsogó és éneklő aranysárga madarak, utoljára hagy­ta el a megöregedett Schrattot az a fekete kutya, amelyet annyira kedveltek a Maximgasse környé­kén. A menageriából nincsen meg talán csak az egyik papagály — ezeknek az élete tudvalevően igen hosszú — mindegyiknek ott lóg a képe a villa szalonjában és Gigerl aranybetüktől ékes carrarai márványból faragott obeliszkjénél, mez a régi kedvencek porlraitjai mellett emlékezik Schratt Katalin a Colé d'Azur napjának ragyo­gására ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom