Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-11 / 57. szám

1837 március §I« csütortHie 84. éirfolysam 57« szám Leleplezték Gömbös Gyula első szobrát (A B. K. tudósítója jelenti.) Szerdán esle 6 órakor lepleatlék le Budapesten, a Turul vőrban Göm bős Gyula volt miniszterelnök első szobrát nagyszámú ünneplő közönség jelenlétében. Az ünnepséget a Törekvés-dalkör és Garamszegi Sándor szavalata vezette be, mejd Végváry József üdvözlő szavai utón Darányi Kálmán miniszterelnök mondotta el ünnepi beszédét. — Gömbös Gyula miniszterelnök — hangiulyozta —• testvérének nevezett minden magyart és ez nem volt üres szó, hanem benső szükségből eredt. Átérezte a szolidaritás érzését és azt valósággá tette a történelmi osztálytól a munkás osztályig. Uj szint, uj erőt hozott a magyar politikai éleibe. Katona volt, szerette a rendet és a fegyelmet. Felrázta közönyéből a nemzetet. Nem tudnék nektek mást adni, mert mint ahogy Gömbös Gyula, én is teljes mértékig meg vagyok győződve a magyar ifjúság hazaszeretetéről és felelősségérzéséről. Felelősséggel tartozunk mindnyájan a nemzetnek a magyar jövendőért. Itt áll előttünk Gömbös Gyuia ércbe öntölt alakja, aaé as erős feifiue, aki legdrágább kincsét: egészségét áldozta fel nemzetéért. A Himalája-expedíció képei Békéscsabán (A B. K. tudósitója jelenti.) A Himalája „nyo'ceiresei" nem hagyják legyőzni magukat. Egymást érik a Himalája expedíciók s hogy eddig még egyiknek sem sikerűit feljutnia a „világ tetejére", a bűvös Mount Evereetre, az nem a hiányos felkészültségen vagy az egyéni képességeken múlott. Az egyik expedíciónak részleges siker koronázta emberfeletti fáradozásait és a Nanga Parbat meghódításának sikere az egész világon nagy érdeklődést váltott ki. Nekünk magyaroknak is szoros kapcsolataink vannak a Himalájaexpedíciók történetében. Ki ne hallott vona Körösi Csorna Sándor évszázaddal ezelőtti útjairól, vagy a mai idők egyik magyar származású utazójáról, Stein Aurélról ? Mind a ketten a Himalája rajongói. A Békéccaabai Fotó Klub és a Békéscsabai Levente Egyesület „Kárpét" turista szakosztálya kö zös fáradozása révén városunk érdeklődő közönsége a Nanga Parbat meghódításáról készült hatvan darab, eredeti szebbnél-szebb felvételben gyönyörködhet. Az előadást Pűpp Dénes MÁV műszaki tanácsos (Budapest) tartja ma, f. hó 11-én, csütörtökön este fél 9 órai kezdettel a Közmüvelődésháza disatermében. A rendező egyesületek minden érdeklődőt szívesen látnak. Belépődíj nincsen, önkéntes adományokat a költségek részbeni fedezésére köszönettel fogadnak. A békésmegyei munkásság nehéz helyzetéről tárgyalt a közigazgatási bizottság A főispán érdekes kijelentései a jobb- és baloldali szélsőségekről (A B. K. tudósitója jelenti.) Békés vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt tartotta március havi rendes ülését RicsóyUhlarik Béla dr. főispán elnökletével. Az alispáni jelentés felolvasása után elsőnek Beliczey Géza emelkedett szólásra. A jelentés — úgymond — megállapítja, hogy államellenes mozgalmakról nem érkezett be hír az elmúlt hónapban a vármegyéhez. Pedig volt valamilyen mozgalom, nemcsak a törvényhatóság területén, hanem az egész országban. A miniszterelnök ugy nyilatkozott, hogy a kormőny ura a helyzetnek. Mindenfelé röpiratok láthatók, honnan kerültek ide, nem feszegeti, tény, hogy a kommunizmus idejében voltak forgalomban hasonló írások. Békéscsabán Ököl cimmel jelenik meg ilyen röpirat, szeretné, ha ebból egyes részleteket felolvasnának itt, a közigazgatási bizottságban, ugyanis szerzői nyíltan osztélyelienes gyűlöletet hirdetnek. Történt-e valami intézkedés ellene, hogy ezek a lépések keltőképpen megtoroltassanak ? Telegdy Lajos dr. megőllapitotta, hogy a békésezentandrési napszámbérek ügye nem áll tisztán a közigazgatási bizottság előtt. Tény: a munkások nem tudták megkeresni azt az összeget, amit reméltek. Az alacsony napszóm pedig nyugtalanságot és izgalmat kelt. Azok, akik ujabban e kérdésekkel foglalkoznak, csak ámítanak, bűvölnek és izgatnak olyan ígéretekkel, amelyeket még Amerikában sem tudnának beváltani, nem hogy ebben a szegény országban. Jól esett volna, ha az alispőn, amikor ilyen részletesen és kimerítően foglalkozott a problémákkal, tovább megy s feltárja a munkőakérdés megoldási módozatait. Ezután az egy szoba-konyhás lakások adómentességével foglalkozott. Fennforog az az anomália, hogy nem kap visszatérítést az, aki mint egy szoba-konyhás lakás tulajdonosa kifizette mőr adójőt, pedig a miniszteri rendelkezés azt az osztályt igyekszik emberibb életszínvonalra emelni, amely leginkább alkalmas az izgatásra. Ki kell terjeszteni a rendeletet a kétszobás lakásokra. A nincstelen munkásságnál ne forszírozzák az adóbehajtást. Az OTI járulékokat csökkenteni kellene, hiszen az OTI nak őriősi tartalékalapjai vannak. Azokat az osztályokat, amelyekre nagy szükség van, jobb helyzetbe kell hozni. Isten mentse meg az országot, hogy annak a mozgalomnak, amely egy idő óta előtérben áll, a középosztályból kerüljön valaki élére. Ahol újból előírták az eltörölt földadót Végül konkrét panaszt említett fel. Csorváson 242 adózó hatőrozatot kapott, mely sierint ez 1935. évi földadó törléseket újból előírták. Csorvás község főjegyzője közvetlen a miniszterhez fordult ebben az ügyben panasszal. Tett e a főjegyző ellen folyamatban megfelelő eljárást emiatt az alispán, fegyelmi vétség ez, mely nem maradhat megtorlatlanul. A kórbecslések annak idején a községben megtörténtek, az adóleirások eilen törvényes időben senki nem élt felfoíyemodással. A jogerős kármegéllapilás vissza nem vonható, meg nem másítható. Annál is inkább meg kell vitatni ezt a kérdést, mert félő, hogy Csorvás után ugyanilyen intézkedést foganatosítanak a többi elemi kőrt szenvedett községekben is. Sebők Elek dr. azzal kezdte felszólalását, hogy amióta a közigazgatási bizottság tagja, ilyen komoly jelentést még nem hallott. Indítványozta, hogy a nagyhorderejű munkéskérdésekkel kapcsolatban a bizuttség a legközelebbi ülésen tartson külön vitát, addigra a tagok is foglalkozhatnak ezekkel a problémákkal. A munkáskérdés megoldásának i, u okó órája előtt vagyunk, mert a nyilaskeresztes mozgalomnak , elébe kell menni ezzel. Beliczey Géza: A munkás még nem nyilaskeresztes . . . Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök kijelentette, hogy az Ököl ügyében érdemleges választ adni nem tud. Békéscsabáról telefonon felhívták figyelmét erre az írásműre s azt a választ adta, hogy a sajtó utján elkövetett izgatős a szegedi ügyészséghez tartozik. Beliczey Géza: Küldjük fel a röpiratot a miniszterelnöknek. .. Márky Barna dr. alispőn az Ökölről szólva kijelentette, hogy mindenütt, ahol erre szükség van, mőr tudnak erről a kérdésről. Politikai természetű ügy ez, a főispán hatáskörébe tartozik, a maga részéről jobbnak lálnő, ha nem beszélnének ró'a itt, a nyilvőnossőg előtt. Békésszentandrőson, a duzzasztó munkálatainői még ezt sem kereste meg a munkős, amit önmaga felélt, mert el kellett fogyasztania lassanként az olthonról magával vitt élelmiszert is. A munkősember az elmúlt nyőron. ahogy egy kis pénze volt, szaladt adőssőgőt kifizetni. Most pedig, mivel már nincs semmije, szégyenkezve kullog, jön ide, a vár megyéhez s amikor azt a feleletet kapja, hogy nincs pénz megsegítésére, elkeseredve kérdi: akkor hát hova menjek ? A főispán a munkávkérdést melegen pártfogolja, de ugy — hiszi — az a csekély ösfczeg, ami rendelkezésre éil, nem fogja sokkal elősegíteni a megoldást. Amikor legtöbb segélyt kapott a vármegye a kormánytól, az 500.000 pengő volt. Mit sem jelent ez az összeg 50.000 rőszoruló mellett. Ha a közigazgatási bizottság erre hajlandó, tárgyalja meg a kérdést részletesen s próbáljon meg valamiféle javaslattal jönni. Az eddigi metódust tovább folytatni nem hajlandó, a munkáskérdést meg kell végre oldani. (Taps s éljenzés.) Kijelentette ezek ütőn, hogy a csorvési főjegyző eljárása szabálytalan volt, de fegyelmit ezért nem lehet indítani ellene, viszont meg fogja kapni a maga utasitősait. Az OTI-járulékok ügyében igazat ad a felszólalónak. A jobboldali mozgalmak rendszabályokon kívüli intézkedést nem tettek szükségessé Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispőn is válaszolt a hozzőszólóknak. Helyesnek találja, ha a munkőskérdés megoldását a bizottság legközelebbi ülésén megvitatják, bár ez országos probléma. — Az Ököit olvastam — folytatta ezután a főispőn —, különösen az első számban írtak abszur-