Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-10 / 56. szám

2 BEKESMEGVEI K0ZLONY 1937 március 10 PAA'LjiB RIPCKTS0R0IflTA« fersndóisef ^SchrattMalin regsnye Ferenc lózsef leuelei Schratt Katalinhoz Ha két ember beszélgetése az időjárással kezdődik, akkor ennek a két embernek kevés mondanivalója van egymás számára. Azok, akik a leveleikben azt irják, hogy nagyon el vannak foglalva, ezt a sablonos mondatot használják azért, mert nem akarnak hoeszu levelet írni. Ferenc József szívesen töltötte el szabad óráit Schratt Katalinnal, bizonyosan sokszor kapott tőle hosszú leveleket, hiszen ezekről beszámol mindig Erzsébetnek, maga azonban a művésznővel, ha az távol volt, csak telegramm és sürgönystilusban érintkezett... A diplomáciai jelentéseknek kaligrafikus belükkel pergamentre rótt mondatai jelentették Ferenc József számára as irodalmat, a magánleveleinek nagyrészét is a kabinetiroda fogalmazta meg és még újesztendei, névnapi köszöntéseit a külföldi fejedelmekhez is csak a kézjegyével látta el a császár. Alig pár tucatnyi olyan levelet tudtak csak életének kutatói megtalálni, amiket Íróasztala mellett, karakterisztikus betűivel és faragott lud- ; tollával maga vetett papírra. A szavak betűi pontosan olyanok, mint az aláírása, aminthogy életében mindig szembeszállt az újításokkal, azonképpen megnyilatko- , zik ez a keze vonásánál is. Nevében a Josef szót mindig ph-val irta és magyar székvárosának nevét nem tudta leírni másként, csak két szóban, vonással összekötve, igy : Buda-Pest. Emberi szive és a romantika egy-egy felcsillanása csak az Erzsébethez irt leveleiben található meg, ezekben néha vannak mondatok, amiket egy költő is büszkén vallhatna magáénak. De csak ritkán. Nagy általánosságban ezek a levelek az időjárással kezdődnek, a vadászatok eredményeiről számolnak be és a végén a királynő hogyléte iránt fejeznek ki érdeklődést. A vadászat voli Ferenc József egyetlen szívbeli szórakozása és mi sem természetesebb, hogy el sem tudta képzelni a császár, hogy az, ami őt felette érdekli, ne érdekeije Homér, Byron és Heine rajongóját. Vájjon maradtak e Schratt Katalin kulccsal lezárt vaskazettájában levelek, amelyek papirosán a császár sorai olvashatók ? Senki se tudja. Senki se látta ennek a vaskazettának a tartalmát és Ferenc József Íróasztalában, szekrényeiben, az udvar levéltárában életrajzírói egyetlenegyet sem taGép- és gyorsírásban jártas fiatalember állást keres Örakönyvelést is vállal! Cim a kiadóhivatalban láltak Schratt Katalin levelei közül. Feleségéhez irt sorai megmaradtak az utókor szómára, megmaradt az a kevés levél is, mely íróasztaláról saját kezével írva egynéhány emberhez elkerült, azok az apró cédulák, amelyek Schratt Katalinhoz szóló üzeneteit tartalmazzák, sohasem jutottak el a művésznőhöz, hanem megmaradtak emlékként a lakájoknál, akiknek kötelességük volt az üzeneteket telefonon továbbítani. Gondos és kicsiségekben mindig takarékos ember volt a császár és papirvágó késével szeletekre vágott fogalmazó papirokat és ezekre a szeletekre irta fel üzennivalóit. S ezek az üzenetek legtöbb esetben szinte hivatalos tónusban szólnak, ugy kezdődnek, hogy: „A császár kérdezteti..." „A császár azt üzeni..." Sőt, láttam olyan cédulát is, amelynek első sorában ez állott : „őfelsége a császár és király ma délután Lainzba kocsizik..." A sürgönyöket, amelyeket feleségéhez és Schratt Katalinhoz küldött, mBga fogalmazta meg és a címeket mindig preciz pontossággal irta a sürgönyblanketiákra- A királynéhoz címzett sürgönyök kivétel néikül igy vannak címezve : „Őfelsége a császár és király Őfelségéhez a császárnéhoz és királynéhoz", a Schratt Katalin táviratain mindig ott van a művésznő teljes neve mellett a kerület és a házszám is. Eleinte nem a maga nevével, hanem azzal a névvel, amelyet külföldi utazásai során, ha rangrejtve utazott, szokott használni, Hohenembs gróf névvel irta aló a táviratokat, de láttam olyan telegrammot is — 1891 szeptember 5 én kelt —, amelyet a Salzburgban időző Schrallhoz irt és „Megaliotis" szóval irt aló. Ez a görög szó szószerinti fordításban hegységet jelent s bizonyára'azért használta a neve helyeit, mert ekkor már hangos és Schrettnak kellemetlen volt a pleiyka, hogy azonban miért éppen ezt a szót választotta aláírásul, arról nem maradt feljegyzés. Beszélgetéseik a napi sélók során kiterjedtek mindenre és hogy nemcsak Schratt beszélt a csá szárnak, hanem Ferenc József is elmondott egyet-móst a barátnőjének, arról tanúskodik az a kis cédula, amelyen a császár Írásával ezek a szavak olvashatók: „Ich bitté die Neuigkeit, díe ich Ihnen kente enablt habé, lür sicht zu bt haltén. F. J." „.Az asszonyok élteiében nem szeretnek lakaiot tenni a szájukra és nem akarom megsérteni a níi nemet, ha megirom, hogy a Habsburgok udvarában nem volt szokás államtitkokat asszonyokra rábízni. Reggeli sétája ulán bizonyára Ferenc József is aggódott, hogy olyasmit mondhatott el barátnőjének, aminek nyilvánosságra julása kellemetlen lehet és eme aggodalom szülte meg azt a pár sori, amelyet kivételesen nyomban a reggeli séta után küldött át a lakájjal a gloriettegossei villába. AB előbb említett sürgönyben ez állott: „Herztichen Dank ISr Gru« Ion Sonnblick. Gratntíere zum Erfolge nnd empiehle Vorsicht beim Wattermarsche. Beste Giüsse Megaliotis." ...Schratt Katalin hosszú levelére csak ebben a rövid sürgönyben válaszolt az udvarias császár, aki tudta, hogy a barátnőjének jól esik a salzburgi sikeréhez való szerencsekivénat. Az időjárás nem hiányzik ebből a sürgönyből sem, aminthogy minden távirata Ferenc Józsefnek tartalmaz legalább egy olyan mondatot, amely az időjárásra vonatkozik. Az ischll dolgozószoba baloldali falán öt vagy hat baroméiért láttam, közöttük humorosat is: lefelé lóg a madcag rajta és az oldalain ilyen felirősok vannak: „Ha a madzag himbálódzik, akkor szél van ha nedves, esik az eső. Nem hiányzóit itt üvegpalackban kicsiny létrával a béka sem. Ha Schönbrunnban, a Burgban vagy hchlben hajnali négy órakor kinyitotta szemeit egyszerű katonaágyóban az uralkodó, a belépő lakájtól, miután az a földighajolva kivánt jóreggelt, mindenekelőtt azt kérdezte, hogy: milyen odakinn az idő?... Hogy aztán a Funchalban, vagy Trója romjainál kóborgó és Meránban gyógyu'.éot kereső Erzsébetet, vaav a Hietzinyben passiancozó Schrettot mennyiben érdekelte, hogv Gödöllőn kezd tisztulni : ezzal Ferenc József vajmi keveset törődött... Szentül meg volt győződve róla, hogy azoknak, akik közeléllnak hozzá, örömet okoz, ha tudják, hogy holnap reggel, szarvaatavesnél, ragyogó napsütés köszönti harmattól csillogó bokrok melletl a koronás vadászi... Az apró cédulákon, melyeknek tartalmát nyomban telefonon adta tovább a lakáj a művésznőhöz, rendesen a közeli találkozás idő pontja és helye volt megjelölve, a császár megkérdezte bennük, hogy van-e kedve a „nagyságos aszszonynak" tizenegykor a parkba jönni, kettőkor a Burgban felkeresni őt vagy — ha nem lenne fáradt : telte hozzá az udvarias császár — meglátogatni őt a palotában, mert annyira el van foglalva, hogy nincsen ideje Schönbrunnba kocsizni... Ketterltől, a lakájtól tudom, hogy Schratt Katalin nem minden érdeklődésre felelt igennel... (Folytatjuk.) A Közgazdasági Szakosztály záróülése (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap este tartotta a Kereskedelmi Csarnok Közgazdasági Szakosztálya záróülését a gazdaságtudomány iránt érdeklődő közönség élénk részvétele mellett. Jánossy Gyula polgármester elnöki megnyitójában utalt azokra a szempontokra, amelyet a szakosztály működésében szem előtt tartott s amelyek az érdeklődő laikus közönség nevelésében és irányításéban csúcsosodnak ki. A szakosztály a megkezdett uton halad tovább munkájában. Erdélyi György dr. titkári jelentése az elmúlt év sotán tartott 7 Eredményes a hirdetés a „Békésfisegyei Közlöny"-ben népszerű előadásról és 8 szemináriumi előadásról számolt be. Majd ismertette az 1937. programját, amelyen Pélerfy Károly dr. két szemináriumi előadása, Gyöngyösi János dr., Elekes Gyula és Darók József dr. együttes előadása és két, budapesti előadók óPal tartandó előadás szerepel. Az ezután megejtett tisztújítás során egyhangúlag a régi vezetőséget választotta meg újból a szakosztály. Az elnöki tanácsba uj tagokul Hudy Józsefet, Pancratz Józsefet, Mózes Imre dr-t, Elekes Gyulái és Keresztesi Jánosi hívták meg, míg a szakosztály jegyzőjéül Pláger László dr l választottők. A záróülés előadója Tauszig Rezső dr. oki. közgazda, hites könyvvizsgáló volt, aVi na?y tetszéssel fogadolt, érdekes beszédében ismertette a „tőkevédelem" fogalmát, jelentőségét és azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek a magyar gazdasági életben a lőkevédelem szerepkörét többkevesebb sikerrel betöltik. Rámutatott arra a fontos szerepre, amilye! a törvény egyre kisebb területen a könyvszakértők számára biztosit és ismertette ennek a preventív munkának értelmét és értékél. A Bizalom Hiteliroda tagjai és intézőbizottsága fájdalommal telt szivvel jelenti, hogy folyó hó 9-én váratlanul elhunyt. Benne legértékesebb munkatársunk egyikét vesztettük el. Békéscsaba, 1937. évi március hó 9. Emlékét hálás kegyelettel őrizzük A Bizalom Hiteliroda tisztviselőkara szomorodott szivvel jelenti, hogy intézöbizottsági tag úr, folyó hó 9-én váratlanul elhunyt. Békéscsaba, 1937. évi március hó 9. Jóságos emlékét kegyeletel őrizzük meg