Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-28 / 48. szám

193? február 28 5EKESMEGYEI K0ZL0NV 5 «ott verset, hajnalban kel, de még Jiem látta életében egyszersem kelet felől felbukni a nap első sugarait. Nem látte, mert ha látta volna, akkor se jelentettek volna a száméra ezek a sugarak ragyogást és nepfényt. Balladák és ro máncok helyett miniszteri előterjesztéseket olvas és 8zaityánbőrbe kötve nem regények fekszenek az asztalén, hanem a császári királyi ház törvényei, meg spanyol atikett. Talán ... ha a bécsi hercegérsek nem mondja el a beszédét a templomban és .. . talán ... ha a házasság első huszonnégy órájának a perceit két ember egymásbaölelő szive irányítja, akkor bajor Erzsébet élete harmincnégy esztendőn keresztül nem jelentette volna számára a poklot, a kinok kinjait, a kálváriának földreszállt atécióit, a csalódást mindenkiben, aki él, a szeretetnek és a gyengédségnek a hiányát, az otthona •nem vált volna kaszárnyává és -őrmesterré a férje, a Póka ... Ferenc József nem tehet arról, houy nem tudott férj lenni. Ferenc József nem tehet róla, fiosy képtelen volt a szerelmes ember gyengédségével megfogni <és megsimogatni a Sziszi finom kezeit. Ferenc Jóisef szerelmes -volt.de — szerelmes a maga módja szerint. Tizennyolc esztendős kocában ültette őt Ausztria trónjára az anyja nagyravágyása és a* anyja kamariíléja. Gyerek volt :még, amikor megszokta, hogy leereszkedő vállveregetése boldoggá teszi a minisztereket és a generálisokat. Nem tehet róla, hogy azt hite, hogy a feleségének se «dukál másfajta vállveregetés, mint azoknak, akiket addig földighajolni látott a trónusa előtt. Egy asszonyi szívben olvasni nem nehéz annak a szerelmes embernek, akit a tavasz és a vére {esznek szerelmessé. A spanyol elike't ezt a szerelmet nem ismerte soha és azok, akiknek mégis szerelemre gyulladt a szivük, kénytelenek voltak lemondani a rangjukról és kénytelenek voltak falra akasztani fényes kardjukat. Ha szerelmes is volt a császár és ha nem is azt a lányt vette feleségül, akit anyja és az udvar a számára kijelöltek, — Nenét, Erzsébet nénjét — mégis ennek a szerelemnek korlátokat szabott a spanyol etikett, amely nem tür meg napfényt és perzselő meleget. Erzsébetnek azért nem volt maradása a Póka oldalán és a spanyol etikett merev hidegsége, ez a decemberi hajnalon keményrefagyott jégcsap kergette Sziszit Homér birodalmába, a rózsák szigeteire, Heine sírjához, Byron könyvei közé, a Riviéra virágos rétjeire és azúrkék tengerének hullámaihoz. ... A spanyol etikett hozta a Habsburgok udvarába Schratt Katalint ... (Folytatjuk.) Három sikere: 4 henef ra», 0 6 literes 13 HP, 4 sebesség h y d r a független kerekek seb. 80 km. 2900 P 4 h°ntf«res, I literes 24 HP, 4 sebeaség i I i k u s nyomtáv 1200 mm seb. 85 km 2 vagy 4 ajtós 4500-4800 P Kőrzeiképviseleti 6 h

anaeres, 1'5 literes 43 HP. felülvezérelt fékek független kerekek seb. 115 km 6400 P Rózsa Béla cég Békésccaba, Andrássy-ut 25 Tlz áfomgyár mérlege Gép- és gyorsírásban jártas fiatalember állást keres Órakönyvelést is vállal! Cim a kiadóhivatalban Negyvennégy tagu társulat vagyunk. Hatvanöt estén játszottunk, kétszer nem tarthatiuk meg az előadást, olyan gyenge volt az érdeklődés. Bemutattunk 40 darabot. Ebből huszonhat volt operett, tizennégy próza. Tartottunk 6 diákelőadást. Két estén vendégszerepelt Harsányi Rezső. L^anagyobb közönségsiker volt a Házasság, ezt hatszor játszottuk. Valljuk be : a színház n»m ment, illetve rósz szül ment. Hogy ennek ki az oka, azt nem tudom, Illetve ennek nem „valaki" az oka, hanem valami: uram, nincsen darab. Nincs mit játszani. Csaba egyébként mindég nehéz hely volt, most pedig általában nagyon-nagyon nehéz a vidéki színészet helyzete. Vannak azért kivételek is: Ö/oshézán remekül ment, minden este telt ház előtt játszottunk. Szarvason is. A rezsi óriási, nem is tudom mi lesz a vidéki színészettel, ha az állam, vagy a városok nem segítenek meg bennünket. * Ezt mondja Károlyi János, a távozó színigazgató. Ez a mérlege az idei csabai színi-szezonnak. Beppo maszkjában van épen, amikor ezeket mondja és kissé furcsán hangzanak Agárdi Péter csatlósának szájából ezek a szavak. Egy orosz író könyvet irt az amerikai filmgyártásról és a könyv címe: Traumfabrik. Álomgyár. A színház is ilyen: álmok világa, illúziók világa, álomgyár. Sajnos azonban a gyárnak üzeme van, személyzete van, százféle adót fizet (biztosan OTI t is). Az álomgyár igazgatója egész sereg embernek nyújt kenyeret, az álomgyár igazgatójának nagyon is valóságos gondjai vannak, statisztikákat készít, számol, összead és kivon és fáradtan simit végig a homlokán : baj van uram, nem is tudom megmondani, hogy keiiene segíteni, de valahogy segiieni kell, mert így nem igen mehet tovább. Álomgyár. A népi rezsi 270 pengő. * Ezeket mondja Károlyi János ssinigazgató és mit lehet még ehez hozzátenni? Orosházának 25 ezer lakósa van, két mozija fényesen megy. Békéscsabának 51 ezer lakósa van, egy mozijai vegetál. Orosházán jól ment a színház, Békéscsabán sehogy sem ment. Miért ? Nem tudjuk. Békéscsabán az Auróra kör tudott magának nevetni olyan zeneértő, zenét igénylő közönséget, mely állandóan megtölti a hangversenyeket. Egészen biztos, hogy Békéscsabán lehet nevelni szinházbajáró közönségei, hozzá lehet szoktatni az embereket a színházhoz. Szinte halljuk az ellenvetést: ugyan kérem, csak nem akarja azt mondani, hogy a Csodaáruház vagy * Mesehajó i színház. Valóban ezek gyenge operettek, távoli, szegény rokonai a színháznak, Viszont : a prózai daraboknál sem volt közönség. Kivétel a „Házasság". Tanulság: a közönség nem tudja, mikor mehet a színházba, nem tudja, mikor kap operettet, revüt va*y hasonló konfekcióju színházat és mikor épkézláb prózai darabot. Ezen a ponton lehet nevelni, ezen a ponton lehet beszoktatni az embereket a színházba. Da ez nehéz és lassú munka, ezt nem lehet egyik napról a másikra megcsinálni. * Pedig a színház jó volt. Jó színészek, ügyes rendező, precízen beállított előadások, tűrhető technikai felszerelés. Persze nem szabad azt várni, hogy 50 tagu görlcsapat csillogó toalettekben, nagyszerű lánc8zámokkal kápráztassa az embert, hogy villany-transparens szerű sztár legyen minden szereplő. Persze nem szabad azt várni, hogy néha néha ne szoruljanak a súgóra a színészek. (Hatvanöt estén 40 darab. Leírni is •ok.) Persze nem szabad várni a a forgó-színpad technikai lehetőségeit. És főképen: nem szabad összehasonlítani Pesttel. Más a pesti színház és más a vidéki. Pesten egy színészre írnak egy szerepet, a köré kanyarítják a darabot. Szegény vidéki színész igazán nem tehet róla, ha rá nem írnak darabot. * Bajok tehát vannak, ezt a kritikus is kénytelen megállapítani. Főbaj a darabhiány, ami általános kórság mostanában. Hogy ennek mi az oka, azt itt ne kutassuk, ez túlmegy egy ilyen kis cikk keretein. Mégis mit kellene tennii játszani kell, folyton játszani kell, válogatni a sok gyenge közül a kevésbé gyengét, válogatni a sok jó színész közül a legjobbakat, mindég jobb és jobb előadásokat produkálni és nem törődni semmi mással csak ezzel: az adott viszonyok közt a legjobbat nyujt ni. Lassankint a közönség is fölébred majd és bemegy az „álomgyárba". * Hiába: a gyárak rosszul mennek manapság, még ha olyan közszükségleti cikket állítanak is elő, mint álom és illúzió. Kér. (E. I. dr.) minket támogat, ha hirdetőinknél vásárol i^í harisnya, keztyü, fehérnemű Teschernél Andrássy-ut 7