Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-06 / 4. szám

Ara 6 fillér IESIE KÖZLÖNY üékés©sais& 3 1937 január 6. szerda 64. évfolyam 4. szám N APIREND ELŐTT A mBgyar közvéleményt a kerécaonykor és újévkor napvilá­got látott cikkek, elhangzóit nyi­latkozatok közül kü'önösen kellő foglalkoztatja. Az egyik gróf Beth­len Istvánnak a romóniei magyar kisebbség elnyomatáséról f's az ezzel kapcsolatos tennivalókról irt cikke, amelynek bátorhangu meg­állapításai régóta élnek minden hazafias magyar lélekben. A cikk­re. szinte kivétel néikül, válaszolt az egész magyar sajtó és száz­százalékosan azonosították ma­gukat a volt miniszterelnök meg­állapításaival. legfeljebb a „mi­ként" tekintetben voltak eltérések. A másik megnyilatkozás, amely a napi politika huszonnégyórós hullámzásőn jóval tul is még fog­lalkoztatja nemcsak azokat a ré­tegeket, amelyeket közvetlenül érint, hanem az egész magyar közvéleményt, Eckhardt Tibornak, a független kisgazdapőrt országos vezérének újévi nyilatkozata, en­nek is pontosabban az a része, amelyik a magyar értelmiség, vagy, ha igy jobban tetszik, a falusi in­telligencia válságával foglalkozik. Az igen erős és őszinte hangú nyilatkozatra, amelynek a msgyar sajtó országos nyilvánosságot adott, jobbról-balról jönnek a reflexiók, visszautasítások, tiltakozások és nemcsak a „magát bántva érző" osztály hallatja hangját, hanem egyre-másra nyilvánítanak véle­ményt mindazok, ekik ugy érzik, hogy számukra sem mindegy: mi­lyen, vagy milyennek látszik a vezető magyar értelmiség. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy ez a kérdés ma Magyaror­szágon végérvényesen napirendre került. Ez a hely nem alkalmas arra, hogy a kérdés mélyébe ereszked­jünk, annak ok és okozati ösz­szefüggéseit feltárjuk. Igy csak ar­ra szorítkozunk, hogy az eckhardti nyilatkozatra felhívva a figyelmet, egyhén ráirányítsuk a nyilvános­ság reflektorát azokra a megálla­pításokra, amelyek mostanában olyan hivatott tollból, mini a Szekfü Gyuláé, vagy a Pethő Sán­doré, egyre-mésra sujfják eulyos bírálatiéi a vezető szerepet be­töltő, vagy asit betölteni hivatott mayyer értelmiséget. A probléma mindenesetre fel­színre került végre. És ezt hisz­sí ük nem tu'ozunk, ha ugy lőt­juk: megoldásával megoldódik a magyar jövendő legsúlyosabb és jegeors döntőbb kérdése is. Ma délelőtt nyújtják át a be nem avatkozás kérdésében az olasz válaszjegyzéket (A 23. K. tudósítója jelenti.) Az olasz kormány ma délelőtt adja meg vő'aszát a francia-angol be njm avatkozási jegyzékre. A francia ügyvivő és ez angol nagy­követ ma délelőttre rreghivést ka­pott az olasz külügyminisztériumba, ahol Ciano külügyminiszter sze­mélyesen edja át az olasz válasz­jegyzéket. A jegyzék tartalmáról hivatalos helyen nem mondanak serrmit. A választ az olasz kormány a né­met kormőnnyal egyetértve Olasz­ország felfogősának szellemében dolgozta ki. Biztosra vehető — hangoztatja a jegyzék — az álta­lános be nem avatkozás szüksé­gessége, de nem lehet egyedüli elintézése ennek az olasz önkén­tesek táborozásának megtiltása. Rámutatott a jegyzék arra, hogy Róma mér megtette egyszer ugyan­azokét a javaslatokét, amelyeket Anglia és Franciaország most nyúj­tottak be e amelyeket ekkor nem vettek figye­lembe. Megismétli az olasz fenntartáso­kat, amelyek igy foglalhatók össze: az olasz kormány akkor vállalhat kötelezettségeket, ha a többi részt­vevő hatalmak ugyanazokat a kö­telezettségeket vállalják. Az angol kormány egyébként táviratilag felkérte a német é« olasz kormőnyt, hogy a hét vé­géig feleljenek az önkéntesekre vo­natkozó francia-angol jegyzékre. Zavarok a mezőberényi piaci helypénz körill (A B. K. tudósítója jelenti.) Mezőberény község képviselőtes­tületének egyik legutóbbi ülésén különös felszólalás hangzott el, amelynek következményeit egye­lőre még nem lehet teljesen tisztén lőtni. Tóth Istvőn községi rendőr­biztos állt e felszólalás középpont­jában azzal, hogy az elöljáróság jól tenné, ha elszámoltatná őt a piaci asztalhelypénzekről, melye­ket a kofáktól a vezetése alatt álló hivatal szed be. A felszólalás után természetesen házivizsgálat indult, mely azt az eredményt hozia, hogy az elszámolások szóm­vevőségileg nem felelnek meg az előirt követel­ményeknek. A helyzet kibonlakozősőt min­denesetre megnehezili, hogy Tóth István rendőrbiztos a ne pókban szabadsőgra ment a főszolgabíró j engedélyéve), miután orvosi igazolvánnyal bi­zonyította, hogy erre egészségügyi szempont­ból szüksége van. Marsall Ferenc dr. főszolgabíró akkor, amikor a szabadságkérelmet teljesítette, még nem tudott az ügyről, melynek rénzleteiről csak a napokben kepott tájékoztatást. A községekben a felizgatott ke­délyek arról is tudni vélnek, hogy a helytelen elszámolás ténye mö­gött nagyobb összegek tűnhettek el. Nagyon valószínű, hogy ezek a találgatások a szomszédos Köröstarcsa tavalyi szo­morú szenzációjának ha­tása alatt jöhettek létre s a néhány napon belül sorrake­rülő széleskörű főszolgabírói vizs­gálat áliepifja majd meg, van-e, lehet-e egyáltalán valami alapjuk. Önzetlenül minden ellen­szolgáltatás nélkül gyűjtik a hölgyek a magyar nor­mára megajánlott összegeket (A B. K. tudósítója jelenti.) A magyar norma a harmadik hó­napját éli s mondhatni ez idő alatt Békéscsabán teljességgel meg is szokta a közönség. A& érdekel­tek másik része, ások, akik ado­mányokra voltak és vannak utal­va, nincsenek iiyen jó véiemeny­nyel. Főleg a természetbeni gon­doskodást sérelmezik, mert igy nehezebben tudnak hozzájutni egy kis italhoz, vagy dohányhoz . . . De — egeszen biztos — meg fogják ezt a helyzetet is szokni. A közönség eléggé megértő a magyar normával szemben. Leg tilébfa ez lálsíik abból a helyzet­képből, amit a november-decem­beri eredmény és januárban li­lénkét í'örzei eddigi gyűjtése mu­tat. Visszafejlődésről nem lehet besseini, sokkal in­kább fejlődésről. Még mi, dig jelentkeznek olya­nok, akik eddig nem ajánlottak meg egy fillért sem, vagy azok, akik eddigi megajánlásuk össze­gét felemelik. Emellett azonban vannak olyanok is, akik a csök­kentés lépéséhez folyamodnak, vagy egyszerűen megtagadják a fizetést, de szerencsére számuk jóval kisebb, mint az előbbieké. Általában beszervezettnek lehet már tekinteni ez iparosokat, ke­reskedőket, a gazdák viszont tar­tózkodóbbak, közülük sokan nem ajánlottak meg ezideig egy fillért sem s fokozottan áli ugyanez a vasutasságra, amely eddig min­den próbálkozást egységesen vis­szautasított. Szép volt viszont — s ez mu­tatja a közönség érdeklődését é* jóindulatát —, hogy egy ügyvéd a szilveszteréji vidámság közepette is gondolt a szegényekre és nél­külözőkre 8 társaságában részükre huszonöt pengőt gyűjtött össze. A legérdekesebb újság a ma­gyar normánál, hogy a gyűjtést minden ellenszolgáltatás nélkül, önzetlenül fiatal leányok és asz­szonyok végzik, akik önként kö­telezettséget vállallak, hogy ez évben minden hónepban elvégzik a rájuk bízott körzet lejárását. Most már husz ilyen fiatal nősze­mély dolgozik, de még kellene 12, hogy teljes legyen a csokor és — legalábbis teljesebb a siker is . . . A fiatal leányoknak és asszonyoknak há­lás lehet Békéscsaba társadalma, hiszen egy-egy körzet lejárása ko­moly és gondos munkát igényel, aminek ingyenes elvégzése az ügyszeretet és a szociális érzék kétségbevonhatatlan jele. Faragó László szombaton tartja meg előadását (A B. K. tudósítója jelenti.) Hirül adluk már, hogy a Magyar­országi Magántisztviselők Szövet­ségének békéscsabai csoportja ren­dezésében Faragó László dr., a városunkban jól ismert előadó „Az uj magyar regény" címmel irodalmi előadást tart. Az előadást januér 9-én este fél 9 órai kez­detlel a Kereskedelmi Csarnok emeleli helyiségében rendezik meg belépődíj nélkül. Biztosra vehető, hogy a közönség ez alkalommal is szép szómban fog megjelenni a magántisztviselők előadóestjén. Százhatvan pár csizma a békési gyerekeknek (A. B. K. tudósítója jelenti.) Marsall Fererc dr. békési főszol­gabiró kezdeményezésére dicséret­reméltó társadalmi akció indult meg és fcjeződöit be Békésen. Az akció azoknak a szegénysorsu gyerekeknek felsegélyezésére irá­ny uH, akik nem íudlsk iskolába­jérni lábbelijük hiánya miatt. Két­ezer pengőt r,yüjtö!tei? pőr nap alatt össze és 160 bíkési iskolásgyer­meknek csináltattok erős csizmát, hogy a tanulásban akadályozva ne legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom