Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-30 / 249. szám

Ara U fillér I KÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 október 30. pé 63. évfolyam 249. szám 1VJ APIREND ELŐTT A külpolitikai szenzációkat két napon ét teljesen háttétbe szo­rította BE a ezomoru botrány, amely hazánk fővároséban pat­tant ki s amelynek élén a „mél­tóságos asszony" áll. A „méltó­ságos asszony" ma mér a rend­őrség fogdájában elmélkedik a vi­lág folyásáról s bizonyára elnyeri méltó büntetését. Da ezzel a bün­tetéssel visszanyerik lelki megnyug­vásukat mindazok, akik — talán hajlamból, talón szükségből — be­lekerültek abba a fertőbe, amely­ből nircs többé visszatérési? Csaknem 200 km-re fekszik tő­lünk Budapest. Ámde nagyfokú naivitás kellene azt állítani, hogy ez a messzeség elegendő a fertő­zés elhárításéra. Nem is állítjuk ezll Ellenkezőleg! Hangsúlyozzuk, hogy nemcsak a főváros, de a kisebb-nagyobb városok, községek, falvak levegője is meg vannak fer­tőzve. És, hogy ezeken a kisebb helyeken még nem történtek ne­gycbb erény u erkölcstelen elté­velyedések, az tisztán a véletlen­nek tudható be. És nem olt van a tragédia, hogy a falu egyszeiü lányai is szepoiiljék a „szabad szerelem" híveinek hatalmas tá­borét, hanem igenis ott, hogy mindezeket tudva, senki nem akarja, vagy senki sem tudja ma­gához ragadni a gyeplőt, hogy visszarántsa ezeket a szerencsét­len páriákat az eltévelyedés út­járól. És ha keressük, kulaljuk az oko­kat, amelyek közrejátszanak ab­ban, hogy a mai kor mindkét nem­beli gyermekei vágtatva igyekez­nek a mélység felé, nem térhetünk ki annak megállapítása elől, hogy a legtöbb bűneset kútforrása a helytelen nevelés, illetve a nevelés teljes hiánya. Tudjuk jól, hogy a gondlerhes időket élő családapa — a napikenyér utón való hajszában testben-lélekben kimerülve — nem sokat foglalkozik gyerekeinek ne­velésével. Róbizza ezt a fontos missziót az édesanyára. A baj azonban ott van, hogy a legtöbb helyen az anyák annyira el van­nak foglalva önmagukkal, hogy egy pillanatot sem szentelhetnek gyermekeik nevelésére. A szeren­csétlen, sokszor sajnálatraméltó gyermek ilyenformán — nevelés nélkül — ugy nő fel, mint a réten a dudva. És itt kezdődnek a tra­gédiák sorozatai. Amikor a fogé­kony gyermek 'á'ja, hogy édes­anyja többet foglalkozik a test és csaknem semmit a lélek ápolásá­val. Hogy vonzóbb a bridzs-, mint a ceaiódi asztal. Nem folytaljuk, de hangsúlyozzuk, hogy gyökeres javulást ezen a téren csak akkor várhalunk, ha a szülők ismét ke­lükbe ragadják a gyep'őszárat és önteltségük ápolása helyett a gyer­meklélek ápoláséval foglalkoznak. Magyarország egyenjogúságának elismerése nélkül semmiféle leszerelési bizottságban nem vesz részt Nem mondunk le arról a reményről, hogy a túlol­dalon felülkerekedik a jobb belátás — Kánya Kálmán nagyszabású expozéja a külügyi bizottságban (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön délelőtt ülést lerlott. Láng Boldizsár elnök üdvözlő sza­vai ulán Kánya Kálmán tartotta meg expozéját. Ismertette azokat a kérdéseket, amelyek az eurőpei politikéban felvetődtek. Beszélt az olasz-német, clasz angol, osztrák­német kapcsoletokról és a szov­jet politikájáról, a német-magyar és a magyar-lengyel barátságról, Belgiumnak a közelmúltban feltű­nést kellő lépéséről, a népszövet­ségről és végül a magyar politika irényvonaláról. Ezek mind olyen horderejű kérdések, amelyek az európai politikát irányiiják. — A szövetségi rendszer meg­ingott — hangoztatta a kü'ügymi­niszter — és Belgium ismeretes állásfoglalását, hogy kizárólagos belga politikát kiván folytatni, t3bbé.kevésbé már nyíltan követ lék más államok la. Ez mutatja, hogy a szövetségi rendszerrel szemben erősödik az a rendszer, ami egyenesen eltér az egyetemesés kölcsönös segély­nyújtás eszméjétől. Bebizonyoso­dott, hogy Magyarország nem áll társtalanul ama felfogáséval, hogy a kollektív biztonságot és a köl­csönös segélynyújtást nem tekinti helyes és megfelelő útnak az eu­rópai béke biztosítása felé. A nép­szöve'eég egyes tagállamai — a legutóbb lefolyt genfi tanácskozá­sokon kiviláglott ez — a megtor­lási rendszer és kölcsönös segély­nyújtási egyezmények révén, a népezövelségi paktum reformjának segítségével merev keretbe akarják szorítani a vitás kérdéseket. Éden angol külügyminiszter pedig leg­utóbbi beszédében azt han­goztatta, hogy az élet nem moz­dulatlant hanem dinamikus. A velünk szemben állók állig fel vannak fegyverkezve Ismertette azokat az okokat, amelyek figyelembevételével a magyar bizottság bejelentette a népszövetség közgyűlésén, hogy tartózkodik a leszerelési bizottság­ban való részvételtől. — A mi álláspontunk, hogy Magyar ország addig, amig •gyenjogusága nincsen elis­merve, semmiféle fegyverke­zési és leszerelési bizottság­ban nem vehet részt, más­részt, tekintettel leszerelt ál­lapotunkra, nem volna ér­telme, hogy résztvegyünk oly tárgyalásokon, amelyeknél a velünk szemben állá lelek állig fel vannak fegyver­kezve, Ciano gróf olasz külügyminiszter berlini látogatását magyar szem­pontból örömmel kell üdvözölni, mert a tanácskozás azonos volt a' magyar politika célkitűzéseivel. Foglalkozott a külügyminiszter a magyar-lengyel és magyar-né­met barátsággal és hangoztatta, hogy etekkel az országokkal a jó­viszony változatlanul fennáll. Rá­.' mutatott arra, hogy a miniszterel­nöknek a parlamentben elhang­zott beszéde nem hagyott kétsé­get aziránt: a magyar külpolitika az eddigi utakon halad, mely né­zetünk szerint bevált. — A jóviszony ápolása bará­tainkkal szemben nem jelenti azt, hogy el akarjuk vágni más álla­mokkal a barátságot. Magyaror­szág állandóan a békét keresi. Már május 28-án tartott beszé­demben kijelentettem: ha Magyar­ország mint teljesen egyenjogú fél leülhet a tárgyaló asztalhoz és természetes követeléseit túlnyomó részben elismerik, nem lesz aka­dálya, hogy a dunai államokkal tanácskozzék és a Dunamentén beálljon a békének az az álla­pota, amelyet őszinte szívvel vá­runk. Nem mondunk le arról a re­ményrftl, hogy a túloldalon felülkerekedik a jobb belá­tás és lebetftvé válik a po­litikai és gazdasági érdekek felismerése mellett a mind­nyájunk által óhajtott kibé­külés. Bejelentette a külügyminiszter, hogy a Schmidt osztrák külügyi államtitkárral megkezdett tárgyalá­sok folytatása céljából november 10 én Bécsbe utazik, hogy részt­vegyen a három külügyminiszter találkozásán, amelyet a római jegy­zőkönyvek szükségesnek mondot­tak. A bécsi tárgyalások befejezése után gr. Ciano olasz külügymi­' niszler felesége kíséretében Buda­pesten hivatalos látogatást tesz. A külügyminiszter nagyhatású beszédét Láng Boldizsár, a külügyi bizottság elnöke köszönte meg. Felszólalása ulán Eckhardt Tibor, Lakatos Gyula, Buchinger Manó, Görgei István, Rassay Károly, Esz­terházi Móric gróf beszélt. A felszó­lalásokra Kánua Kálmán külügymi­niszter válaszolt, majd Darányi Kálmán miniszterelnök a maga ré­széről hengoztatta a magyar kül­politika bevált alapelveihez való ragaszkodását. A felsőházban Délután öt órakor a felsőház külügyi bizottsága tartott ülést. Ká­rolyi Gyula gróf elnök meleg sza vakkal üdvözölte Darányi Kálmán miniszterelnököt. Kánya Kálmán külügyminiszter délelőtti expozé­jához hasonlóan ismertette a kül­politikai helyzetet. A tárgyhoz Szontágh Jenő, Perényi Zsigmond báró, Balogh Jenő, Teleki Pél gróf, Darányi Kálmán, Kánya Kálmán és Károlyi Gyula szóltak hozzá. Ismét magyar lapokat tiltottak ki Csehszlovákiából (A B. K. tudósítója jelenti.) A cseh hivatalos lap tegnapi szá­mában közlemény jelent meg, amely tizenhét külföldi sajtóorgá­numtól vonta meg a postai szállí­tási kedvezményi és ezzel egy­idejűleg két évi időtartamra a lap terjesztési jogát. A kitiltott lapok között szerepel a Budapesti Hirlap, Esti Újság, Függetlenség, 8 Órai Ujség, Nem­zeti Újság és Uj Nemzedék, és egy havi folyóirat, a Láthatár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom