Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-23 / 243. szám

1936 október 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 HIRADO Varaóban nem mindennapi kártérítési pert tárgyalt nemrégiben a törvényszék. A kártérítési pert jogtalan elbocsátás cimén egy nagy varaói bank tisztviselője indította volt főnöke, a bank vezérigazgatója ellen. A tisztviselő a per folyamán többek köxöit azt hangoztatta, hogy csupán becsületessége miatt mozdították el állásából. Vallomása szarínt főnöke többszöri felszólításéra is vonakodotta bankkal összeköttetésben álló feleket hízuqsÉggal 6s csalással félrevezetri, asaz megkárosítani. Az elbccíájtott tisztviselő állítását volt tisztviselő társai esküvel erősítették meg, úgyhogy a törvényszék a bank igazgatóját többezer zloty megfizetésére Ítélte. A régi „Én Csillag Anna" hirdetéshez hasonló képek jelennek meg mostanában a „Daily Express"-ben. Nőket ábrázolnak, föl, detseprő hajjal. Ezekkel a képekkel az angol nők egy hollywoodi rekordot akarnak megdönteni. Nem régen megjelent ugyanis az angol lapokban az a hir, hogy Dorothy Lamourt, a leghosszabb hajú amerikai nőt egy uj hollywoodi film eljátszására szerződtették. Kiderült, hogy rengeteg igen hosszú hajú nő él még ma is Angliában. Az idén még hajhosszusági versenyt is rendeztek Ilfordban. Charcot-t, a hires sarkkutatót, akinek nagy nemzeti temetést rendezett Franciaország, nemrég képviselőnek akarták jelölni egy bretoni városkában, Saint-Servan-ban, ahol a nyarat szokta tölteni. A ludós kereken visszautasította az ajánlatot. < — Már végeztem egy politikai kuiatóutat, — mondotta — körülbelül liz évvel ezelőtt elfogadtam egy tegsófíi helyet, a városi tanácsban. De látják, ha hajét tudok is vezetni, teljesen képtelen vagyok politikai hajó vezetésére. Nincsen bennem semmi olyan képesség, amely alkalmassá tenne a parlamenti szereplésre. Mondjanak le a tervükről. Charcot általában nagyon szerény ember volt, bit ő volt az egyetlen négyszeres akadémikus Franciaországban. Tagja volt ugyanis a természettudományi, az orvostudományi, a tengerészeti és a gyarmattudományi akadémiának. Minoretti biboros felszentelte Genovában a karmelita apácák uj székházát. Az apácák átköltöztek az uj épületbe. Az idősebbek számára, akik még a mult század végén kerültek a kolostorba és azóta nem mozdultak ki onnan, ez a költözés csodálatos esemény volt. Meglepetéssel látták az autóbuszt, amely a kolostor kapuja előtt várakozott rájuk. Az uccák képe, a járókelők viselkedése és különösen a nők öltözködése egészen megdöbbentő újdonság volt számukra. Kragujevában egy Belkovic nevű ember furcsa rekordot állított fel a kézírás terén. Egyetlen egy iv papírra 215 617 szavát irta le egy szerb bibliafordításnak. A legérdekesebb a dologban, hogy a szöveg szabadszemmel is olvasható. Fővárosi vélemény a békési huzakiálliíásról A megyei kiállítások Budapesten való megrendezése érdekében ir a Szabadság (A B. K. tudósítója jelenti.) A békési buzakióllitá8 már köze) egy hete elmúlt, de azért nem lesz érdektelen, ha B2. ezzel kapcaolatos lapvélemények egyikét, a Szabadság cimü hetilap cikkének néhány réozletét ismertetjük. Serényi Gusztáv irta A békési buzatárlat margójára címmel az alábbiakat: „Melegedő szívvel olvastam, hogy a Tiszántúl egyik fókusóben, Békésen buzakiállitás nyílt meg, ahol közel 400 buzaminta termelő gazdája mérte öasza erejét egymással. Ezeket a buiaversenyeket majdnem egy évtizeddel ezelőtt a Pesti Napló buzaversenyeiben én kezdeményeztem, érezve, hojy — ha a magánakció szerény eszközeivel is — da céltudatosan meg kell javítani a magyar ember ezeréves ősi mesterségét: a búzatermelést. Énnek a törekvésnek adminisztrációs részét és tudományosan gyakoriali előkészítését a nemrég nyugalomba vonult Barcza Ernő földmiveléeügyi államtitkár kezdeményezte, aki kifelé csendes, de befelé állandóan a becsvágy ingáiméból hevített irodájéból indította meg azt az országos búzatermelési mozgalmat, amely megteremtette a nemes buza általánosítását Magyarországon. Pár ezer holdon kezdte ezt a munkát Barcza Ernő, aztán pár százezer holdon folytatta s amikor nyugalomba vonult, a mayyar búzatermésnek már kétharmad része volt tökéletesítés és fejlesztés alá fogva. Ennek a hivatalos mozgalomnak a gyakorlati életbe való átültetését igyekeztek előmozdítani a Pesti Napló buzaversenyei, amelyek meghordozták a kiagazdák törekvéseinek és nemes vetélkedésének zászlóját előbb Budapesten, asdán Miskolcon, Debrecenben, Makón, Szegeden és Győrben. A gondolat, amely ezeknél a versenyeknél bennünket mozgatott, az volt, hogy a termelő munkában való versenyre kell ránevelni a magyar kisgazdák tömegeit. Többezer kisgazda vett rését a vérCsRBf ül OZGÜ Telefoni 91 Telefon: 91. Október 23-án, pénteken fél 7, fél 9 Ágnes Güntker világhíres regényes A szent ás rajongója Egy nagy szerelem történeteHansi Knoteck, Hans Stüve Híradó senyben s a kiállításokat, melyek végivéndorollák ez országot, vagy 20—30 ezer kisgazda látogatta, akiknek lelkében bizonyéra mély nyomokat hagyott a termelési verseny által elültetett nemes ösztön Akkor láttam és tapasztaltam, hogy milyen hatékony eszköze volna a nemzetnevelésnek, ha kitüntetési rendszerünket ebbe az irányba fejlesztenők. Milyen nagy dolog volna, ha a gazdatársadalom alsó tagozata nem „politikai érdemért" kapná meg a köz elismerését, henem megindulna egy olyan kitüntetési rendszer életbeléptetése, melynél azt érné a disz és az elismerés, aki például jó bűzét, nemesített burgonyát, féregmentes gyümölcsöt és más hasonlót termel." A cikk befejező részlete igy szól: „A békési buzaversenyről akarok én itt beszélni. Még mindig nem tudok előbbrejutni témámban, mert stációt kell tartanom egy ujabb megjegyzésnél. Rá kell mutatnom, hogy milyen nagyarányú szűkkeblűség az, mikor az államkincstár sokalja a költséget egy budapesti őszi mezőgazdasági kiállítástól, amely arra lenne hivatva, hogy minden évben bemutassa verseny keretében a búzatermelés, valamint a gyümölcstermelés eredményeit. Szabad e ilyen nagy kérdést, mint amilyen a termelés fejlesztése, a lelkes, de szerény eszközökkel rendelkező vidék vállaira rakni? Nem Budapest volna-e méltó színhelye annak, hogy bemutassók itt ország világ előtt, hogyan halad előre évről évre a magyar termelő munka, hogyan tökéletesedik s hogyan lesz egyre piacképasebbé a magyar mezőgazdaság produkciója. Képzeljük el, milyen impozáns volna tömegével bemutatni a külföldnek a magyar buzál, gyümölcsöt, mézet, bort, főzeléket, virágot, zsírt, a pompás hentesárut, mindazt, amit dicsekedve állíthatnánk ki a magyar föld kincsei gyanánt. Nagy kötelességmulasztásnak kell mondani, ha egy ilyen feladat a vidéki társadalomnak a megyei közigazgatás bármilyen lelkes, de szerény méretű eszközeit veheti csupán igénybe. Hogy Békés megye városi és megyei hatóságai, mezőgazdasági érdekeltségei mégis belevágták fejszéjüket ebbe a nagy fába, azt mutatja, hogy ebben az országban mennyire fontos ma az önsegély elve, mert a társadalom és a termelés a nagy kérdéseknél a sajátmaga kezdeményezésére és ereje van rőulalva 1 Illetékes köreink szívleljék meg azt a felelősséget, amely a nemzet nevelésénél és a termelés fejlesztésénél rájuk vér. Enélkül csigalassúsággal fog az ország előrehaladni 8 nem tud eléggé életrekelni az a hatalmas kulturális erő, omely a mi népünkben, annak legkisebb tagjában is nyomban életre kelthető, mihelyt szeretettel megfogják a kezét, hogy továbbvigyék a nemzet nagyságához vezető uton." VIlA&CHFEJ BIZTOSÍTJA SUTEMENYEK ÍIKERÉRÖl AZEPT VÁSÁRLÁSNÁL ÜGYELJEN A VEDJEGYRE EGY CSOMAG ARA 12 FILLÉR Vége a „potya újságolvasásnak (A B. K. tudősitója jelenti.) A budapesti és vidéki sajtóérdekeltségek hosszabb idő óta küzdöttek azért, hogy gátat vessenek annak a helyzetnek, amelyben egyes trafikok valóságos ingyen olvasótermekké váltak, sőt számos trafíkos az újságokat is rendszeresen kikölcsönözte. Végre most megjeleni a szőszerint alább következő pénzügyminiszteri rendelet, amely az első komoly lépés a lapok számára sok kért okozó állapotok megszüntetésére: „M. kir. pénzügyminisztérium. 11,570/1936, szám. XIII. a. Tárgy: a dohányárusoknak bizományba adott sajtótermékek kikölcsönzése. Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak és pénzügyigazgatósági kirendeltségnek. A napilapok érdekképviseletei utján panasz létet II amiatt, hogy a dohányárusok a dohánynemüeket vásárló közönségnek megengedik, hogy a nekik bizományba adott lapokat és egyéb sajtótermékeket a dohányárudé helyiségében elolvassák, sőt némely helyeken odáig terjedt ez a visszás helyzet, hogy a dohányáruda tulajdonosok üzletszerűen foglalkoznak hírlapok kikölcsönzésével. Tekintettel arra, hogy a dohányárudéi engedélyesek ezen magatartása lényeges kárt okoz az amúgy is súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő sajtónak, meghagyom a Cimnek, nyomatékosan figyelmeztesse a körzetébe tartozó dohányárusokat a fent előadottakra annál is inkább, mert amennyiben egy dohányárua ellen a fent megjelöltek alapján büntető ítélet hozatnék, engedélye a dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabályok 50. §-ának harmadik bekezdése alapján elvonandó lesz. A miniszter rendeletéből! Hoffer 8. k. miniszteri tanácsos." fDinket támogat, ha hirdetőinknél uásáról