Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-18 / 239. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 október 18 KOZGAZDASAG Elgondolások és gyakorlati eredmények az Alföld öntözésének problémájával kapcsolatban A Békésmegyei Közlöny és a Magyar Közgczdaság számára irta: Dr. vitéz Baskay Gyula gazdasági tanácsos, uradalmi jószágfelügyelő Ha tehát komoly eredményeket akarunk szikes területek öntözésével elérni, akkor azokat újra kell gyepesítenünk olyan füféleségekkel, amelyek a sziken nemesek jól megélnek, hanem amelyek jó serjadóképességgel is rendelkeznek. Fenti elgondolás 8 éves nemesítő munka után 1934-ben jutott el — aránylag még csak kis terű leten — a gyakorlati megvalÓBulős stádiumába. Ez évben vontuk ugyanis halastavainkat tápláló egyik órtézi kut vizéből öntözés alá azt a két kataszter hold kiterjedésű szikes területet, melyet előző év őszén az általunk nemesitett és termesztett fűfélékkel újra gyepesítettünk. Erről a két kataszter holdról a rendkívül kedvező időjárás folytán (hosszú, fagymentes ŐST) ötszöri kassálással összesen 91 q, tehát holdanként 45.5 q szénát nyertünk. 1935. évben a mőr négy kataszter holdra bővített kísérleti teret az igen kedvezőtlen időjárás folytán csak háromszor tudtuk megkaszőlni és az összeredmény 124 q, tehát holdanként 31 q széna volt. Folyó évben ugyanezen területről az első kaszálással 96 q, vagyis holdanként átlagban 24 q szénát vettünk le. Ezek szerint tehát az a következtetés vonható le, hogy a szikes ujragyepesitésévei és öntözésével arról katasztrális holdanként évi 30—35 q széna nyerhető. E szénamennyiség termelési költségeinek kiszámításához bázist nyújtanak annak az 50 kat. hold kiterjedésű szikes legelőnek a beruházási költségei, melyet a fenti kísérleti eredmények alepjőn a mult évben rendeztünk be csörgedeztető öntözésre és ez év tavaszán gyepesítettünk ujre. Csn&fiÜiozGÜ Telefoni 91. Telefan: 91. Október 18—19, vasárnap 3, 5, 7, 9, hétfő fél 7. fél 9 Vasárnap a 3 órai előadás zóna! 16 éven felülieknek I A francia fiimgyártás gyöngyszeme: AN&1A BELLA szenzációs alakitása Magyar hiradó 1. Beruházási költségek 1 kat. holdra: a) Artézi kut fúrás és földmunka 108'— P b) Velőmag 90 — P c) Szántás, tárcsázás, vetés . . 25'— P 223 - P 2. Évi fenntartási és üzemi költségek 1 kat. holdra: ») Töltések és árkok karbantartása 4'— P b) Öntözés 9 — P c) Trágyázás 40'— P d) Kaszálás, gyűjtés, szénabetakaritás 20 —P e) Törlesztés és kamat.... 24 46 P 97'46 P 3. Bevétel egy kat. holdról: a)Minimálisan 30q széna á5 P 150"—P b) Jó őszi legelő ...... 3 — P 153 - P Kat. holdanként mutatkozó jövedelem tehát 55-54 P. Ezt a jövedelmet terheli természetesen még az a legelőérték, amit a szikes ujragyepesités előtt reprezentőlt és ami évi tiz pengőnél többet nem jelentett. Az ujragyepesités ésöntözé8 javára tehát ezek szerint kat. holdanként 45.54 pengő tiszta hozam mutatkozik. Megjegyezni kivőnom, hogy a fenti számításba kísérleti adatainknak leggyengébb adatai vannak beállítva, azért, hogy az minden körülmények között reális legyen. Mert például ha 30 q széna helyett az 1934. évi 45 q s eredményt vesszük szamitásba, az holdanként már 75 pengővel jelent több jövedelmet. A trágyázás költsége is magasabb összegben van beállítva, azért, mert egyrészről a magasabb termésekkel kivont, másrészről az eicsörgedező fölös öntözővízzel kimosott növényi tápanyagokat az öntözés későbbi éveiben feltétlenül nagyobb mértékben kell majd visszapótolnunk, ha azt akarjuk, hogy e terméseredmények ne caokkenjenek. Az amortizációra és kamatra beállított összeget is magasra vettem és ha a számításba állított 30 q-n felüli terméseredmények értéKéből a beruházási költségeket hamarabb leírhatjuk, ugy az e címeken beálliiott 24'46 pengő is jövedelmet fog jelenteni. Az ártézi vízzel való öntözéssel kapcsolatban említem meg, hogy vidékünkön az órtézi kutak átlagos mélysége 250 méter, a percenként 5-800,liter vizet adó kutak készítési költsége pedig 3—7.000 pengőt tesz. Előbbi jóminöségü, httasnalt CBÖvefckei, ulóbbi uj Mannesmannrendszerü csövekkel fúrva, melyeket Magyarországon c«ak egy gyér készít, arát pedig a vilóg kartel szabályozza, tehát igen drága. Oit, fchol a fent ismertetett csörgedeztető öntözéshez a terepviszonyok nem alkalmasak, vagy csak igen magas beruhőzősi költséggel lehetne alkalmassá tenni, továbbá ahol víz is csak meghatározott mennyiségben áll rendelkezésre, ott ass esőztetö berendezés u'ján való önlö/éa lesz helyénva'ó. Erre a célra igen aíkalmafnak mutatkoznak a némftorszógi Lanninger és Perrot rendszerű berendezések, Különösen mióta ezeket mér könnyűfém-csövekből készítik Ezeknél a csőhálózat- és gépberuházás — ha legalább 300-500 hold berendezéséiől ven szó — holdanként 150—300 pengőt tehet, a terepviszonyok szerint. A szoro San vett öntöaési, vizelosztási költség, mely caörgedeztetésnél holdanként 9 P volt, itt — mivel gépi u'on lörténik és a csőhálózat áírekásóhoz állandó személyzet is szükséges — eten összeg öt-, sőt hatszoroséra is felemelkedhetik. Tudomásom szerint az ilyen esői tető berendezéshez szükséges csöveket és egyéb alkatrészeket Magyarországon nem gyártják, tehát a magyar ipar sérelme nélkül az öntözés ügyét szolgálná a kor mány, ha az esőztető berendezések behozatalát vámmentessé tenné. Átalakul ' 'az Alföld termelése Az öntözés nagyobbmérvü elterjedése esetén természetesen az Alföld termelése nagyon átalakulna. Már maga az öntözés, de az öntözés folytőni intenzivebb földmüvelés is több munkáskezet foglalkoztatna es ugyanazon kiterjedésű föld több embert tartana el mint ma. De ha a ma uralkodó autarchikus rendszer mellett máris feladata a kormányhatalomnak, hogy a termelést bizonyos mértékig irányítsa, kétszeresen szükségessé fog válni ez az öntözött gazdaságok termelésénél. Mert az öntözés nagyon kedvez pl. a kerti vetemények előállításának és ez a termelés elég jövedelmező is, ha a kinálat arányban van a fogyasztással. De ha öntözött területen mindenki — mondjuk — salátát termelne, az már eladhatatlanná válna és az öntözés csődbe kerülne. Mikor tehát a kormány az öntözés általánosításéra segítséget nyújt, azzal egyidejűleg a gazdálkodás irányításának problémájával is kell foglalkoznia* Ez az irányilás kezdetben — ugy vélem — nagyon könnyű lesz, mert az Alföldön az öntözéssel elsősorban a takarmőnytermelést kell fokozni, hogy az alacsony állat állomány, melyre beveaető soraimban utaltam, legalábbis kétszeresére emelkedjék és ezáltal a talajerő fenntartása részben biztosítva legyen. A fentiekben csak egész vőzlatosan érintettem azokat a gondolatokat, melyeket az Alföld öntözésével kapcsolatban a gyakorlati élet termelt ki és amelyekre, sok más szempont mellett, figyelemmel kell lenniök azoknak, akik az öntözés kérdését az Alföldön megoldani hivatottak. (Vége.) Feltűnő széppé kezelem felelősséggel ARM ERZSÉBET i arcspecialista kozmetikus Tátra u. 6. sz. Olcfcó árak ! Díjtalan tanácsadás I 777/ történt régen? 1906. október 18. Egy hét mul va válcsziásl A B. K. vezércikkében igy ir : „Küzdeni egy mandátumért szép dolog. Szükséges hozzá az arravalóságnak tudata, férfias bátorság a vállalt elvek megtartására és kivivására és elsősorban is a nép nek bizalma, no meg, hogy mivel Magyarországon vagyunk, egy kis alkotmányos pénzmag, mert hát az Ur koporsóját sem űzik ingyen." A mult vasárnap megvoltak a programbeszédek, Beliczey Géza háromezer ember előtt számolt be elveiről. — Fábry Sándor dr. t Békés megye főispániát Hódmezővásárhelyen is a kormány képviselőjévé ne vezték ki. — A MÁV-nál nagy a vagonhiány, a tűzifakereskedők nem kapják meg árúikat, a gabonások minden kcc»it lefoglaltak, különösen Békéscsabán okozhat kellemetlenségeket a helyzet ilyetén való alakulása, ahol a hiány még súlyosabb mértékben jelentkezik, mint másutt. 1916. október 18. A békéscsabai földmivesiskolában elhelyezett török ifjak közül tizenheten nemcsak az iskola anyagát tanulták meg, de jól beszél nek magyarul is s most a magyar gazdasági akadémiát hallgatják. Helyettük hét ujabb török jött Békéscsabára, ép oly jól haladnak, mint elődeik. — Sándor József orosházi gépész olyan szerkezetet konstruált, melynek segítségével aránylag könnyen alakithatók át a cséplőgépek szántógépekké. — A megyében a pénzügyigazgatóság összeál lltása szerint 177 olyan adózó van, akiknek jövedelme a húszezer koronát meghaladja. Őszszesen 735 ezer koronát vetet tek ki ráiuk. — Október 1-től 15 ig 1631 menekült érkezett Békéscsabára. — Éjjel tizenkét órakor be akarják zárni a kávéházakat és vendéglőket Bé késcsabán, hogy a nagy fogyasztás elkerülhető legyen. — Az elmúlt héten tizenheten haltak el Békéscsabán, de születés egy sem történt megint (már hosszú hónapok óta ez a helyzet egy-két kivétellel). 1926. október 18. A megyei vasúthálózat építkezésének érdekeltségei megbeszélésüket november elején tartják meg. Több ezer kilóméter kiépítésére angol tőke lenne hajlandó. — Az Irányi uccábcn a város csatornát épített s ezt bekapcsolja a városi bérházak bevezetésére szolgáló főcsatornába. A csatornázási engedély 150 pengő, a közteiület foglalási dij évenként 10 pengő. — Vidovszky Béla ma a gimnázium cserkészotthonában 19 olaszországi képét álltja ki közkívánatra. — Huszonharmadikán a Kultúrpalota nagytermében tart közgyűlést a város, minthogy a nagytermet renoválják. — Az Auróra operaelőadásának második estélyén a Bajazzó került színre. Előtte több operából álló hangverseny volt. — Huszonkilenc szótöbbséggel az uj beruházási kölcsön (egy millió százezer aranykorona) felvétele mellett döntött a képviselőtestület.