Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-15 / 236. szám

/*ra %j inier BEKESMEGYEI IOZLONY Békéscsaba,, 1936 október 15. csütörtök 63. éwfolyain 236. szám \J API REND ELŐTT Nem értünk végére a sor nak. Arról a sorról van szó, amely­be beéiltaka legkülönfélébb hivatá­sok és foglalkozások, hogy kiharcol­ják a zárt szám bevezetését, a so­rompó leeresztését a később érke­zőkkel szemben. Most, a kereske­dők, a taxÍ8offőrök,azértelmiséghez tartozók után a tanítók álltak be a sorba.Országosegyesületük nagy­gyűlése azt kivánja a kormánytól, hogy korlátozza, sőt szükség ese­tén akár 8 évre is fügessze fel a tanítóképzők első osztályába való felvételt. Nem csodálkozunk, mert hova­tovább megszokjuk. Minden fog­lalkozás követői ugy akarják a maguk válságát megoldani, hogy kulcsrazárják az ajtót a később­jövők előtt. Hogy sok volna a la­niió Magyarországon, azt senki sem állíthatja. Felesleges azonban vilalnunk, hogy a közoktatás te­rén szabad a pályát legkevésbé lezárni, mert egy egyszerű kér­dés mindent eldönt. Ha helyes a zárt szám elve, akkor minden fog­lalkozásra keli alkalmazni. De mit tegyenek azok, akik kivül marad­nak a lezárt számon? Mit tegye­nek a kirekesztettek? Várják meg a boldog birtokban lévők kihalá­sát? Akármint is nézzük, nem tud­juk sokra becsülni Kannak a mód­szernek erkölcsi értékét, amelyben másnak a halála jelenti a megél­hetés elérkezését. Amint most kiderült, nem ve­szélytelen dolog közgazdasági író­nak lenni. Az ismert közgazdász azt találta irni a még ismertebb és országszerte terjeszkedő szö­vetkezetről, hogy felfuvalkodőső­ban szét fog pukkadni, mint a me­sebeli béka, —• mielőtt felfalhatná a magyar kereskedelmet. A kipé­cézett szövetkezet azonban nem nyelte le ezt a — békát, hanem bíróság elé állította a cikk íróját. S most jött az ügynek tragikusan komoly része. A perbefogott szerző bizonyítani kivánja állításának va­lódiságát. azt, hogy ez a közismert szövetkezet aránytalanul részese­dik a kereskedők munkaterületé­ből, hogy van kivitel, amelyet tel­jes egészében kezében tarts hogy általában a magánkereskedelem megszüntetésére törekszik. A szövetkezet viszont mindezt cáfolni kivánja. A bíróság módot nyújtott mindkét félnek a bizonyí­tásra. Miután pedig mindezt sor­jában elmondottuk, egy röpke kér­déssel bucsuzzunk a témától; váj­jon ki is a vádlott ebben as ügyben? Nagy érdeklődléssel várja az ország Darányi miniszter­elnök mai programadását Kedden gyászSléit tart a Ház (A B. K. tudósttója jelenti.) A ma esti bemutatkozó pártérte­kezleten, amelyet Ivády Béla nyit meg, Darányi Kálmán miniszter­elnök ismertetni fogja nagy voná sokban az uj kormány program­ját és a legközelebbi jövő törvény­hozási anyagát, amellyel az uj kormány a jövő kedden összeülő képviselőházat foglalkoztatni ki' vánja. Politikai körökben nagy érdek­lődéssel várják Darányi Kálmán ma esti bemutatkozó beBzédét. Ez­zel kapcsolatban utalnék az uj miniszterelnök tegnapeíő'li nyilat­kozatára, amelyben Darányi kije­lentelte, hoey azon az uton ha­ladva tovább, amelyen a volt Gömbös-kormány járt, egyéni mód­szerekkel akar kormányozni. Darányi Kálmán mai bemutat­j kozó beBzédében már utalni fog ezekre az egyéni módszerekre, amelyek elsősorban az uj kormány munkatempójára és pártszervezési kérdésekre vonatkoznak. Darányi Kálmán beszédében említeni fogja a választójog reform­ját íp, utalva arra, hogy az elhunyt Gömbös Gyula miniszterelnök utolsó óhaja az volt, hogy Sztra­nyavszky Sándor, a képviselőház elnöke hívjon össze pártközi érte­kezletet a választójogi reform meg­vitatására. Darányi Kálmán bemutatkozó beszédét nem követi vita a párt­ban, mindössze a Nemzett Egység Pártja részéről egy képviselő szó • )al fel és a párt nevében válaszol Darányi Kálmánnak. A Ház gyászilSése Folyamatban vannak az előké­születek a képviselőház megnyi­tóülé8ére is. Október 20-án, ked den ül össze a képviselőház, amely a törvényben előirt forma­Bégoktól eltekintve is teljes gvász­ülés lesz. Az elnöki székben Sztra­nyavszky Sándor mond gyászbe­szédet Gömbös Gyuláról. Á gyász­ülésen az egyes pártvezérek is felszólalnak, megemlékezve az el­hunyt miniszterelnökről. A keddi képviselőházi gyász­ülésen a napirend értelmében meg­kell történnie az uj alelnökök meg­választásának is, mert a két kép­viselőházi alelnök, Kornis Gyula és Bobory Görgy megbizalása le­járt. Ae utóbbi napokban a NÉP­ben megbeszélések voltak arra vo­natkozóan, hogy a párt kiket je­löljön alelnököknek. Megőllapo­dÓB jött léire abban az értelem­ben. hogy a párt ismét Kornis Gyulát és Bobory Györgyöt jelöli alelnököknek. Magyar táncokkal kibővíthetők az iskolánkivüli népművelés keretében tartott előadások Hatvannégyezer hallgató jelent meg az elmúlt évben rendezett békéscsabai ismeretterjesztő előadásokon (A B. K. tudósítója jelenti.) Az iskolánkivüli népművelési tan­folyamok, előadások időszaka is­mét elérkezett. A különböző egye­sületek már hetekkel ezelőtt meg­kapták a felszólítást arra vonat­kozólag, hogy terjesszék elő ter­vezeteiket, ami azóta meg is tör­tént 8 most a vármegyeházán, az iskolánkivüli népművelési bizott­ság hivatalos helyiségében ezek felülvizsgólősa folyik. Főleg az anyagiakat mérlegelik, mert a ter­vezetek célkitűzései minden eset­ben nemesek és hasznosak s csak pénzkérdésen múlik, elérhetők-e. De ugyanez a helyzet az egye­sületeknél is. A vezetők azon tö­rik fejüket, hogyan tegyék vonzóbbá, érdekesebbé az előadásokat s most például az a terv vetődött fel Békéscsabán, hogy a bisott­aőgnak meg kellene engednie az előadások utáni egy órás táncot, akkor rögtön fokozottabb lenne as érdeklődés. Az egyesületek másik része pedig havonkénti mesedél­utánokat akar rendezni, de esek előadóit a népművelési bizottság nem díjazta a múltban s a jófor­mán teljesen pénz nélkül álló egyesület az ingyenes, vagy cse­kély pár filléres belépődíjas elő­adásokon feltétlen ráfizet, — csak as a kérdés, miből ? Esekről a kérdésekről beszélget­tünk Tantó József vármegyei it­kolénkivüli népművelési titkárral, aki a következőket mondotta : — Aa iskolánkivüli népművelési bizottság készséggel engedélyez egy órás táncbemutatót az egyes előadások után, de ezen kifejezésre kell jutnia a szigorú értelemben vett magyar jellegnek. A bemutatót ugy értem, hogy egy­egy ügyesebb pár vezetése mel lett táncolhat az egésst közönség, de csak csárdást, kállai kettőst vagy más hasonló népies táncot Közremöküdhet az egyesület ház zenekara vagy akár a cigányzené­ssek is, minden előzetes rendőr­ségi engedély nélkül. — A mesedélutánokat csak ab­ban az esetben engedélyezzük, ha van rájuk fedezet abból a pénzből, amit a község költségvetésileg beállított, ugy, hogy ezeket az összegeket csak év vé­gén, a maradványból tudjuk ki­utalni Viszont maradványról nem igen lehet beszélni, mert az elő­adósok, tanfolyamok tervezői úgyis olyan anyagot küldenek be nekünk, hogy sok esetben kénytelenek va­gyunk a kért összeg kétharmad részét törölni, mert mősképpen költségvetésünk teljesen felborulna. Sok mindent lehetne és kellene tehát még csi­nálnunk, hogy kielégíthessük az igényeket, de az anyagiak híján egyelőre várjuk a jobb időket . . . — A kultuszminisztérium a na­pokban 430 darab A tiz éves ma­gyar rádió cimü füzetet küldött le. ezenkívül pedig 573 különböző magyar tárgyú szépirodalmi mun­kát adományozott a bizottság ut­ján az egyesületi könyvtáraknak. Beszélgetésünk végeztével rnég kimutatást kaptunk az iskolánki­vüli népmüvelés mult évi békés­csabai munkájáról. Eszerint bel­területen 790, külterületen 218 elő­adást tartottak. Műsoros előadás volt 54. mesedélután 66, népmű­velési hangverseny (Aurora) 16, műkedvelő előadás 42, alkalmi ün­nepség (dijazetlan) 11, közműve­lődési rádió (az elhangzott előadá­sok magyarőzate) 24, kirándulás 5. Ezeken az előadásokon, me­lyeknek háromnegyedréeze gyakor­lati irányú volt, 64.000-en vettek részt, mig 29 lanfolvamot közel ezer hallgatóval és 2046 óraszámmal tartottak. A tanfolyamok kilencti­zed része volt gyakorlati irányú. Csabai felszólalás a mezőgazdasági kamara gyűlésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Az országos mezőgazdasági ka­mara budapesti gyűlésén felszó­lalt többek között Bohus János békéscsabai mükertész is. Azt fej­tegette, hogy a kamarai törvény módosítására vonatkosó OMK-ja­va8lat letárgyalásánál az egyes kamarák nem hívták össze az iga­zolóválasztmányaikat, hanem csak pár taggal beszélték meg az ügyet. A kormány közben készített egy másik javaslatot, amelynél nem vette figyelembe a kamarák ter­vezetét. Ez a kormány készítette tör­vényjavaslat került most az or­szágos kamara elé, de a tagok e szövegezést csak az ülésen kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom