Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-11 / 233. szám

KOZGAZDASAG Elgondolások és gyakorlati eredmények az Alföld öntözésének problémájával kapcsolatban A Békésmsgyei Közlöny és a Magyar Közgazdaság számára irta Dr. vitéz Baskay Gyula gazdasági tanácsos, uradalmi jószágfel ügyelő Az Alföld öntözésének megindításához az első lépés az legyen, hogy az ármentesitő társulatok feladatát szabályozó 1885. évi 23. törvénycikket a törvényhozás olyképpen módosítsa, hogy az ármentesitő és belvizszabályozó tórsulatokat, régi feladatuk teljes épségbentartósa mellett, egyben öntözőtársulatokká kitja át alaés arra kötelezi őket, hogy csatornahálózatuk azon részében, amelyben az technikailag kereszlülvihelő, az év nyári hónapjaiban — még az élő folyókból való visszaemelés uljén is — állandóan vizet tartsanak. E<?ész biztosra vehető, hogy az ilyen vizzel lelt csatornák partján az öntöző munka azonnal meg fog indulni. S minthogy az eddigi kormányfflodern Csillár a lakás dísze Úriísi választók legolcsóbb árak Takarékosság! nyilatkozatok az öntözővíznek az öntöző gazdához való odavezetését óllami feladatnak ismerték el — mint ahogy ez is —, jelen esetben, mivel itt a viz odavezetésével uj csatornahálózatot épileni már nem kell, legyen állami faladat a társulatok műszaki berendezésének, szivattyútelepeinek megfelelő átalakítása, kiegészítése és a csatornák vizzel való megtöltésének üzemi költsége. A csatornahálózatból való vizemelés költsége természetesen már az öntöző gazdát terhelné. 2. További letmészetes adottságok: a folyókból, a holt medrek vizéből és a patakokból, erekből tárolható vízmennyiségek. Ezek az adottságok az öntözés céljából minden parti birtokosnak máris rendelkezésére óllanak, de beruházóshoz szükséges összeget a jelenlegi pénz- és hitelügyi viszonyok mellett az öntözésre vállalkozni akaró gazda nem ludja megszerezni. Az öntözési munka megindításához tartozó állami feladat lenne tehőt a fenli adottságokkal rendelkező és öntözőberendezés létesítésére vállalkozó gazdók részére kellő biztosíték ellenében nyújtandó kamatmentes hitel is. Ezen az uton is jelentékeny területek lennének az Alföldön önlözhetővé tehetők, melynek ered ményei mindenesetre feleletet tudnának adni arra a nagy kérdésre, hogy az öntözés tekintetében hol van a gazdaságosság határa. En nek az ismerete nélkül, ugy vélem, az Alföld jórészét felölelő,nagyobbszabásu öntözőmüvek létesítésébe befogadni talán nem is szabad. 3. Következő öntözési lehetőség az Alföld bizonyos részein az ártézi viz. Az Alföld jókora területén ugyanis felszökő és igen bővizű ártézi kutak furhatók, melynek vizével, ha más nem, legalább a sivár és különben hasznot alig adó szikesek gyepe öntözhető sikeresen. Az öntözéssel kapcsolatos lovőbbi őllami feladat lenne tehát az is, hogy az arra vállalkozóknak ártézi kutak fúrásának megfelelő kamatmentes hitel nyujtasék ugyancsak teljes anyagi fedezet ellenében. Es amikor aztán ezek az ugyszólvőn kézenfekvő öntözési lehetőségek Alföldünkön mőr mind kihasználtattak és az ez^k utján elért gazdasági eredmények az öntözés továbbfejlesztésére biztatók — mint ahogy hiszem, hogy azok lesznek —, akkor jöjjön a nagy mű megépítése, amelv nemciak a Tiszának, hanem a Dunának felesleges vizét is odavezeti a Alföld szikkadt mezeire. A gyakorlati megvalósítás Ami pedig az öntözés gyakorlati keresztülvitelét illeli, az adottságok és a terepviszonyok szerint két mód jöhet tekintetbe: egyik a csörgedeztetés, a másik az esőztetés 1. A csörgedeztetés az öntözés legolcsóbb módja, mert a viznek az öntözendő területen való elosztása gravitációs uton történik s icy üzemköltsége a legalacsonyabb. Főfeltétele: a caörgedeztetéshez alkalmas ideálisterepviszony azonban nem mindenütt áll rendelkezésre, azért általánosságban ez a módszer nem alkalmazható. Meg kell még említenem azt is, hogy a csörgedeztetés esőztetéssel szemben bizonyos fokú vízpazarlással is jár és hogy a viz általa nem osztható el olyan egyenletesen az öntözendő területen, mint az esőztetés uljón. Olt, ahol elegendő viz áll rendelkezésre és ahol a terepviszonyok megfelelők, rétek és legelők öntözésénél okvetlenül a csörgedeztetési eljárást kell előnyben részesíteni. Rövidesen ismertetem az alábbiakban a gróf KároIyiLászló-féle felgyői uradalomban ezen eljárással szikes legelőn elért eredményeinket: A felgyői uradalomban 10 év óta folyik az uradalom részéről elég jelentős anyagi áldozatokat igénylő munka, mely a szikeseken sikerrel termelhető fűfélék kiválogatását célozza. Ezt a munkát annakidején az az elgondolős indüotta meg, hogy az alföldi szikesek kérdésének megoldásánál nem szabad arra az útra tévedni, hogy a szikes legelőkből jelentős beruházásokkal kétes értékű szántóföldeket csináljunk, mert ezáltal az Alföld különben is szegény állattenyésztését lovőbb sorvasztjuk. Ehelyett foglalkozzunk szikeseink flórájával ugy, mint növénynemesitőink azt példőul a húzóval cselekedték és ha ezzel az eljárással a szikes legelők főhozamőt megtudjuk kétszerezni, a szikesek problémája máris megoldást nyert. Es erre annál is inkább szükség volt, meri ha a szikes kaszálókon magát az ősgyepet öntözzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy komoly mennyiséget rendesen csak az első kaszálás ad, a további öntözés már legfeljebb a jobb legelőt biztosítja. Szerintem ennek az a magyarázata, hogy a szikes ősgyepében lévő fűfélék legtöbbjének a sarjadóképessége gyenge. (Folytatjuk.) Tekintse meg női és férfi kalap újdonságaimat Átalakításokat modelek után készitek Góth László cég, I., Zsilinszky-ucca 4. sz. alatt Férfi- és fiú készráák felöltők, átmenetiés télikabátok KULPIN I I ARUHAZ Készruha-osztálya Békéscsaba 1936 október 11 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 401 DUPLASPIRALLAMPA