Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-11 / 233. szám

1936 október 11 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja: Lusftig Géza Nehezen száriheíla el nrnsjét Blum errs, hoiiy vizet csapoljon ö frank pókhasébó'. Ar.nót nehezeb­ben, mert, ha valaki, ugy ő, ismeri a franciák gyengéjét, a ragaszko­dást, amivel a pínsen caüggenek. Van Í9 ám cudar abajgatés az egész országban. A baloidaíi pár­tok ugyan szónélbül lenyelték a keserű piíulét s csak magukban füstölögnek. De a jobboldaliak olyan éktelenül vonyiienak, mint a szopcrnyikéa kutyák. Szent Isién, mi lesz a világból I ? Egy jölirnsnt, egy senkiházi, egyes dó erőszakot telt a frankon, a vestía stüecn, amelyet Poircaré az érinthetetlen­ség trónjára ültetett. Sáent Isten, mi lesz a világból ? Persze ezek a sápítozó urak nem igen látnak messzebb az orruknál, recte, a zsebüknél. Mert, ha látná­nek, bizonnyal gondolnának vala­mire. Arra, hosy a frenk ép akkor bukott el, emikor felemelték a por­ból. 1924-ben ugyanis, amikor Po incaré a csaíó* látszatra megnyerte, John Maynard Keynes jó eleve intetlea francia tárnokmestert, hogy energikus gazdasági poliükával mego'dható a vá'ság, de ceak ak­kor, ha a frank nem püffed kelle­ténél nagyobbra és, ha a szinvo nal, ahol megrögződik, nem ró el­viselhetetlen terheket az adófize­tőkre. E% az ?értékhatár — Keunes szerint — megfelelt volna a 25-30 íáció érdekében csökkentették a hivatalnoki fizetéseket, a nyugdíj­járulékokét. Még a hadviseltek il­letményeit ja alaposan, könyörte­lenül megnyirbálták. Rsndba is hozták a költségvetés szénáját. Csakhogy a deflációs politika nyo­mán olyan kelevények fakadtak elő, amilyeneket pusz'a ráolvasás­sal eltávolítani a legügyesebb va jákosoknek is aligha sikerül. A francia portán is beköszöntött a vendég, mely Európa összes orszá­gait sorba látogatta, beköszöntött az ínség, a szükség. Természetes, hogy a politika balra, mindjobban balra kanyarodott, S a nóta vége az leli, hogy a szocialisták, sőt a kommunislák is 'elhatalmasodtak az államon, mEjd.ez év tavaszén, uralomra vergődtek. Nyilvánvaló, hogy a tőke nem érezhette jó! ma­gót olt, ahol felesküdt ellenségei pcffeaskedtek a bársonyszékekben. És hiába fogadkozott égre-fö!dre Blum és hiába köpte a markát Vincent Auriol, a megszeppent idegen tőke rágyújtott arra a nótéra, amivel a magyar insurgensek Napoleont fogadták: „Menj, menj, menj hazádba vissza, édes [seregem Ez a klíma, ez a klíma nem, nem, nem [egeml" És ment, rohant is oda, ahon­nan jött gyorsított ütemben. Ám nemcsak az idegen, de a honi tö­A rádiózásnak ez a leg­fiatalabb ága fontos té­nyező Istr. Világrészeket kapcsol össze Nagy tá­volságokról és nappal is olyan hangerővel vehető, mint a helyi adó. Az Orion 22-es luxus kétlámpás rádió közép és hosszú hullámokon kívül a rövid­hullámsávban is meg­lepően jó vételt nyújt* KAPHATÓ MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL F@nti rádiókkaphatók ROSENBAUM -nál együtt iringált a lej'őn a dollár, meg a sterling. De bér Amerika pénzügyminisztere, Morgenthau, szerint a Franciaország, Nagybri­lannia s az Egyesült Államok kö­zött létrejött valutáris gentlemens agresment az utóbbi évek legfon­tosabb kezdeményezése a világ­gazdasági helyzet megjavítására s e geszcsesm Kneipp malátakávét kap valódi Franck kávépotlékkal, tejjel és cukorral. 3ó, olcsó és egészséges táplálék. Csak 3 fillért áldoz rá, tehát igazan frankos dollár árfolyamnak. Ez is csak akkor, hn a köslerhek nem szaporodnak. Poincaré, becsületére légyen mondva, meg is fogadta az okos tanácsot. Ámde csak abban a részében, mely a stabilizációs árfolyamra vonatkozott. Viszont nagy dérrel durral folytatta az 1918-ban ineuguráll hadügyi poli­tikát s igy akarva nem akarva egyre gyakrabban, egyre mélyeb­ben nyúlt a gyapjuharisnya fene­kére. ahol a sous-k dideregve meg­húzódtak. Kezdetben pompásan ment a do­log, akár a karikacsapás. Az arany, a fázós, a félénk arany tódult, csak egyre tódult Lutécia városá­ba, mintha az lett volna egyetlen biztos menedéke. A Banque de Franca pincéiben, a de Viliiére utca alagsoraiban glédába állítva gyűltek a rudak, amelyeknek hom­lokáról messze sugárzott a nemes fém sápadt káprázata. 1928-ban, a stabilizáció kezdetén, még csak 32 milliárd volt az ércfedezet, ám egy év múlva 42 milliárdra szökött. 1934-ben hágott ez a Pac­tolu8'folyam a legmagasabb szint­jére, 90 milliárdra, hogy aztán 1935-ben apadni kezdjen. Laval is, Sarraut is fül-főt megmozgatott, hogy a pénz el ne Illanjon. A def­ke is kereket oldott. Ax a bizonyos kétszáz család, amelyről annyi nzó esett a tavaszi választások sorén, nem átallotta minden pénzét a ha­lórokon túlra csempészni. Sőt a Times szerint, amelyet pedig aligha lehet felforgatási velleitősokkai gya­núsítani, ugyanez a kétszáz csa­lád mindent elkövetett, csakhogy elgáncsolja a szociális törvények megvalósulását. Igy aztán Blum csak felemős munkát végezhetett. Ráncba szedte usyan a Barque da Francé-ot s eltörölte azokat a privilégiumokat, amelyekben elő­ször Gaudin, azután Louis ezt a testületet részesítette. Ám ezzel ko­rántsem törte mes a kétszázak. a pénzügyi oligarchák gerincét, C3ak a saját csigolyáit roppantotla meg azzal, hogy Ígérete ellenére deval­válta a frankot és a bugrisek vége­láthatatlan sokaságát magára uszította. Azokét a budisokét, akik aligha lesznek mint afajta pénzsó­vár franciák kaphatók arra, hogy zokszó nélkül lenyeljék a varan­gyot. Mit bánja a kispolgár, hogy állítólag fellendülés jön? Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, gondolja. S aztőn nagy kérdés, lesz-e csakugyan föllendülés ? Vigasztaló jelenség, hogy a frank nem egyedül csúszott le. Vele e békn messzilárdilására, a fran­cia szakértők nem oszlják est a reményteli hiedelmet. Kételkednek, igencsak kételkednek abban, ha vájjon lesz-e a szövetkezett de­mokráciáknak erejük, virtusok arra, hogy a saját s az idegen oligar­chiákkal megbirkózzanak. Mindeneseire Angliában, vagyis ott, ehc-1 a pénz csinját-binját ala­posan ösmeiik, Angliában nagy a gaudium. A legjelesebb közgazda­sági írók. Gregory, Rohbins, Salter, egyaránt helyeslik Blum császár­metszését és különösen azt az elő­vigyázatosságot, ahogy az operá­cióra nemzetközileg bemosako­dott. Még a City, a világkapitaliz­mus csillagsánca is tapsol a szo­cialista miniszter ügyességének, a Stcck Exchange meg azzal siet Blum elé, hogy még a párizsi tőzsde nyitása előtt a francia rész­vényeket olyan magas árfolyamra lendíti, aminőn répes régen nem állottak. Túlzás nélkül, vérmesség nélkül mondhaljuk, hogy Anglia lelkesen fogadta a gentlemens ag» reement-et, mert valahogy ösztö­nösen érzi, akárcsak Morgenthau, hogy ez volt az első kapavágás az alkotás utján s ez volt a leg­jobb válasz a diktatúrák fenyege­tésére, amelyek olcsó sikerekre pályáznak azért, hogy leplezzék népeik előtt a satnyulás igazi okát, a szabad forgalomtól való merev elzárkózást. Anglia, ezultal őszintén, Blum mellé éüotf. Mert ismeri, régtől fogva ismeri az! a lelki klímát, amely a Blum vállalkozásához szükségeltetik, a bizalom, a rend, a szabadság klímáját. Anglia példája egyébként mér igazolta, hogy ott, ahol ez a szent három­ság jelentkezik, ott az eredmény Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut Kedvező fizetési feltételek I

Next

/
Oldalképek
Tartalom