Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-30 / 297. szám

Ár ct o fillér ÉKÉSME6Y KÖZLÖNY iékéscsaba

f 1936 december* 30. szerda 63. évfolyam 297. szám ^J

APIREND ELŐTT Az e^ész viiégsejlót be jérla néhány nap óla az a hir, amely dr. Jacobs Thornwellnek, a Georgia-állambeli O^lethorpe városka egyetemecskéje rektorának nem mindennapi — bár nem egé•zen eredeti — ötletéről tudósítja a világ minden rendű és rangú újságolvasó közönségét. A nevezetes professzor nem keveseb bet akar, mint a 8113-ban élő nemzedék stáméra konzerválni ezt a gyön\ örüséges mei világot. Erre a célra meg is kezdte már egy kripta építését, amehba be akarja falazni mindazokat a kul turtörténeti dokumentumokat, ame lyekből a 6000 év utáni ember— ha u^yan lesz ilyen — különösebb fáradtság nélkül megkonstruálhatja a XX század képét. Az amerikai ludóeitás egyelőre esek igen hézagosan tájékoztat arról, hogy a modern kor e pyramis-épitője mi mindent tart fontosnak és jellemzőnek a mei korra s melyek lesznek azok a technikai cikkek, könyvek, hírlapok, törvények s rendeletek, amelyek a biróló bizottság komoly tudományos szűrőjén keresztüljuíva a késő utód előtt méltókép fogjók hirdethetni e nagyszerű huszadik század dicsőségét éa boldogságát. Mindenesetre idejében gondoskodni kellene atról, hogy a jó amerikai kulturtörténészt és relikvia gyárost felvilágosítsák arról a XX. századról, amely itt Közép-, Kelet és Nyugateurópában él és virul, mert különben megtörténhetik, hogy bizonyos fontos én a korszellemet pontosan visszatükröző dokumentumok hiányozni fognak a gyűjteményből csak azért, mert a tájékozatlan és jóhiszemű tudós gyűjtő azt hitte róluk, hogy mér a XVI. században irmagjuk is kiveszett a földről. Mondom : Thornwell doktort sürgősen meg kell hivni errefelé, különben hiba csúszik a tudományos játékba és a késő utókor lelkiismeretes történet-kutatója súlyos dilema elé kerül. Nem tudja majd minek higyjen: a mindenttudó kriptának, vagy az itt-ott felszínre kerülő szórványos, de a valóságot leíró kortörténeti dokumentumoknak. A készülő amerikai adat-kriptában bizonyára helyet fog kapni az a rendelkezés is, amely a négyeves német gazdasági terv keretében a sertések hizlalásáról intézkedik, a semmiből, az eddig elvesztett és elprédált értékekből teremtve mfg — egyelőre a rendeli t szövegét közlő papiroson -—350.000 sertés hizlalásához szükséges táplálékot. Mindeneseire a világ köz gazdászeinak és politikusainak felfokozott figyelmére számíthat ez a német kísérlet, hogy vájjon a sok millió háziasszony, aki eddig egy rendetteremlő mozdulattal sepert a szemétkosárba minden hulladékot, egy rendelet folytán elvégzi e mé?ól holrapra a hulladék kiválogatásának fárasztó müveletét, hogy az igy termelődő moslékkal hozzéjáru'jon Németország sertésekkel való önellátásának nagy müvéhez? A Hold- és Csillag-ucca sarkán fúrják meg az uj harmadik kerületi ártézi kutat ? Az állandó választmány ülése (A B. K. tudósitója ielenti.) Az állandó választmány Jánossy Gyula polgármester elnökletével tegnap délután ülést tartott. A rendes 'árpysorozattel hamar végeitek, ott csak egy érdemlegesebb ügy volt, a vegykisérleti él lomé* bérlete, ehol épugy, mint a többi tágy8orozati pontoknál, elfogadták az előadói javaslatokat. Eszerint a régi bérleti szerződés teljes egészében érvényben marad. Elfogadj az állandó vélasítmány az Or-ucca kikövezésére vonatkozó előterjesztést, mely szerint erre is sor kerül a most következő évben. A III. kerületben megfúrásra véró ártézi kut helyét is kijelölték, mégpedig a Hold- éa Csiilag ucca sarkán, ahol BZ epymástól aránylag távoleső uccasorok valóságos kis teret képeznek. Az OTl-telek ügyében ugyanolyan határozatot hoztak, mint a pénzügyi bizottság. Szél Dezső aján latét, amely a Temesvári-uccai óvodatelek egyik, kisebb részének megvételére vonatkozott, elutasították, a teljes telekre szükségé lesz még a váróénak. Bórány Mór ügyében a kisgyűlés módosító intézkedése u'án az a javaslat, hogy a volt javadalmi főellenőr részére egyszeri segélyt szavazzon meg a képviselőtestület. Hrabovszky Mihály indítványára vonatkozólag ugyanazt a javasla tot focadtók el, mint amit a pénzügyi bizottság magáévá tett. A mestervizsgák kiterjesztése nem jelent uj numerus clausust Az ipartestületeken múlik, hogyan válik be az uj ipartörvény — Mestervizsgazlató elnökök, alelnökök, tagok fogadalomtétele (A B. K. tudósiíója jelenti.) Az ipartestületi mestervizsgáztató bizottságok elnökei, alelnökei és tagjai tegnap, kedden délután tették le az esküt Vértes Miksa, a szegedi kereskedelmi és iparka mara elnöke, továbbá Pleshó András kamarai titkár, Korniss Géza dr. kulturtanácsnok, Francziszky Lajos dr. aljegyző és az ipartestület elnöksége jelenlétében. Az ipartestületi nagyterem négy óra után csaknem teljesen megtelt a meghívott 8 kinevezésre váró elnökökkel és tagokkal. Korniss Géza dr. kulturtanácsnok nyitotta meg az értekezletet és ismertette, hogy az 1936. VIII. tc. a mester vizsgáztató bizottságok összeállítását újból szabályozta. Az elnököket, alelnököket, továbbá a tagok egyharmadát a kamara elnöke nevezi ki, a tagok kétharmadát az elöljáróság választja meg. Ezután üdvözölte á kamara kép viselőit, majd igy folytatta : — Meg kell állapítani, hogy a kézmüiparosságnak sok hibája van, hibája, mely a veleszületett emberi gyerlóságból következik. Hiányzik közöltük az összetartás, az egyetértés, a seo'idatiiás érzete, fontos kérdésekkel szemben érthetetlen közönyt tnnnsitanak. Ez az oka annak, hogy a kisiparosság nem tud olyan helyet elfoglalni a magyar közéletben, amely számarányánál fogva méltón megilletné. Viszont ugyanekkor meg keli látnunk az érem másik oldalát is : a kisiparosság józanságával, hazafiasságával egyike azoknak az oszlopoknak, melyekre a magyar jövő felépül. Vértes Miksa kamarai elnök szólalt fel ezután. Régi adósságot törlesz'ek — ugy mond — most, amikor, ezuital elsőizben, szembekerülök a békéscsabai kisiparossággal, de soha jobb elkalmat nem tudtam volna választani, mint az uj ipartörvény egyik fontos rendelkezésének életbeléptetését, ami uj fejezetet, uj lehetőségeket nyit meg az iparosság történetében. Az ipartestületeken fog múlni, hogy az nj törvény intézkedései miként válnak majd be az iparosság javára. Bizom abban, hogy a mestervizsgázlató bizottság tagjai pártatlanul fogják teljesíteni kötelességüket. Csak azok az iparosok tudnak megfelelni az élet követelményeinek, akik értik mesterségüket. Ezenfelül minden iparos ugy erkö'c

:i, mint anyagi vonatkozásban teljesítse kötelességét saját ipartestületével szemben. Az uj törvény hatálybalépése után, remélni merem, oly idők fognak elkövetkezni, airi kor az uj mesterek, kezükben a bizottsági határozattal képesítést nyernek foglalkozásuk törvényes keretek között való folytatására és lehetőséget az élet viharainak legyőzésére is. E-után a bizottsági elnökök és alelnökök névsorét olvasta fel P/eskó András titkér. Ezek mindegyike átvette Vérles elnöklői a kinevezési okmányt, mejd együtt tették le a fogadalmat, amelyet Korniss Géza dr. kulturtanácsnok olvasott fel. A bizottsági tagok fogedalmét viszont Pleskó András titkár ismertette, a jelenlevők pedig egytől egyig uténamondották a szöveget. Pleskó Andrés titk'r ezután tájékoztatta a megjelenteket a mestervizsgáztató b'zottság feladatáról. Hangoztatta, hogy vannak a bizottsági tagok között olyanok, akik sem szerzett jogon, sem másképpen nem tudják használni a mesteri címet, mert sem szerzeit jog révén, sem más módon ez nem lehetséges. Felszólította ezeket az iparosokat, hogy tegyenek eleget a hiánynak, amely csupán csak formai. A kamara a bizottsági tagok teendőit Írásban fogja ismertetni. A vizsgára jelentkezőknek kérvényt kell benyujtaniok a kamarához s ugyanekkor tizenöt pengtít kell lefizetniök. 1937 junius hó 12-től senki nem lehet önálló iparos, mig a mester vizsgáztató bizottság oklevelét ki nem kapja. A vizsga három részből áll: a költségvetés elkészítéséből, a gyakorlati kivitel ellenőrzéséből, az óltalénos ismeretek taglalásából. Ugyanakkor tanúságot kell tenni az iparlörvények, közgazdasági alapiameretek és adóügyek felöli tájékozottságról. A szóbeli vizsga egy óránál hoszszabb ideig nem tarthat. Minden egyes vizsga az elnöknek, alelnöknek 2.50, a tagoknak 2 pengő messtéritést jelent. Pleskó András titkár végül általános tetszés közepette hangsúlyozta, hogy a mestervizsga általános kiterjesztése nem jelent uj numerus clausust, ezzel csak a képesítés nívóját akarják emelni. A fogadalomtételi aktust Lipták János elnök rekesztette be.