Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-22 / 292. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 december 22 Viiighirö XM GUTTMANN-RUHÁK egyedüli árusítója £LSZflMTHflTffllflíi felöltők,télikabátok,bundák \JArartinúl bekecsek nagy választékban ValdUI llal tatkozik. A spanyolok sok gyer meket küldenek ki Mexikóba, ahol munkásoknál és parasztoknál he­lyezik el őket. A vörös kormány bizottságot küldött ki, hogy tárják fel az élel­miszerkészleteket, meri a kormány nem lud többé gondoskodni a lakosság élelme­zéséről. Majski szovjet nagykövet a lon­doni külügyi hivatalban járt. A Consobol szovjetgőzöenek a nem­zeti oapafok általi elsüllyesztése ügyében kért felvilégosilást. Az angol külügyminisztériumnak nincs tudomása erről. Gyulaeperjest Ottlaka-pusztához csatolják ? Részletek az alispán jelentéséből (A B. K. tudósítója jelenti.) A törvényhatósági biíottság mai közgyűlésére előlerjesztendő alis­páni jelentés érdekes miniszteri rendelkezésről számol b». Gyula­eperjes sorsáról intézkedik ez a rendelet, Gyulaeperjesről, melynek különleges helyzetét a nyári hó­napokban részletesen ismertettük. As alispáni jelentés erre vonat­kozó szakasza igy szól: — A napokban érkezett meg a m. kir. belügyminiszter rende­lete. a területileg nem összefüggő egyes községi határrészek rende­zése tárgyában. Hogy példával is illusztráljam, a miniszteri ren* delet az Orosházához tartozó Kis­csókó, Gáspártelek és a Gyula m. városhoz tartozó Gyulaeperies határrészekhez hasonló helyzetek fendezése tárgyában kiván intéz­kedést. Még pedig a két példát illetőleg olyan formában, hogy Kiscaókó és Gáspártelek önálló községgé lenne átalakítandó, mig Gyulaeperjes a Csanád­vármegyéheztartozóOtt­laka pusziéhoz lenne csatolandó. A rendeletből kitetszőleg a mi­niszter ur Békésvármegyének ed­digi nagyközségi rendszerét ugy létezik, nem tartja egészségesnek, hanem helyesebbnek véli, ha ki­terjedt határrészek egyes erre meg­érett részei kisközséggé alakulná­nak. A magam részéről azonban 4 kivköpségi megoldással szem* ben azt a? álláspontot képviselem, hogy kisközséggé alakulás helyett célfierübb megoldásnak látszik egyes nagyobb és erre alkalmas­nak mutatkozó tanyaközpontok adminisztrációs kérdésének meg­oldása jegyzői kirendeltség utján, mely esetben a halárok kérdését meg­zavarni nem kellene és továbbra is meg lenne adva a lehetőség ahhoz, hogy a határré­szek a maguk anyagi erejével, a már kifejlett gócpontok kultúrájá­nak fenntartásához és fejleszté­séhez hozzájáruljanak. Kétségte­len ugyanis, hogy egyes nagyobb határrészek önállósítása, vagy át­csatolása esetén a nagyobb kul­turgócok háztartási helyzete ren­dülne meg és vetne fel problé­mákat, melyeknek megoldása a mai gazdasági viszonyok között nehéz feladat. Az alispáni jelentés az ipar és kereskedelem helyintéről igy sző­mol be: — A kereskedelmet illetően je­lentem, hogy az elmuH kedvező gazdasági év jobb kereseti viszo­nyainak folyományaképpen, a leg­u'óbbi jelenlésemben jelzett ja­vulás jelei, ha nem is olyan mér­tékben, mint ahogyan várhaló volt, mégis határozottan éreztetik hatá­sukat a forgalomban. — A mezőgazdasággal foglal­kozó társadalmi réteg közül főleg az uradalmak, a nagyobb gazda­ságok és a mezőgazdasági mun­kásosztály — mely utóbbi mór na­gyon le volt rongyolódva — lép­tek fel vásárlóként; mig a kisgaz­daközönség meglepő módon tá­voltartotta magát a vásárlásoktól, ami azon körülményben leli ma­gyarázatát, hogy ez a réteg na­gyon el volt adósodva és egyéb kényszerítő fizetési kötelezettsé­geinek íbanktartozős, adófizetés) tett inkább eleget. A forgalom emelkedése átlagban 10 százalékra tehető. — Megemlíteni kivőnom, hogy a készáruk piacán általános ár­emelkedés észlelhető. Egyes cik­keknél, mint a textiláruknál, ez BZ emelkedés 10--15 százalék, más ipari termékeknél, p\ vas , bőráruknál 15—20 százalék, sőt a fémáruknál 50 százalékos az áremelkedés és az árak további emelkedő tendenciát mutatnak. Vannakk gyártmányok, amelyek­ben a kereskedelem áruhiányról panaszkodik. Egyes ipari cikkek­ben a ke'end5bb számok ne­hezen utánpótolhatok, ha egyál­talán kaphatók. Megfigyelésem szerint ez különösen olyan ipari termékeknél áll fenn, amelyek gyártói a fegyverkezéssel kapcso­latos ipari termékeknsk előállítá­sával foglalkoznék. — Törvényhatósógunk területén a kereskedelem kezd a régi sol­vens állapotába visszatérni és kényszer VBgy magánegyezségek az utóbbi időben egyáltalán nem fordultak elő. — Az őszi hónapok ipaii szem­pontból minden évben a legforgal­masabbak szoktpk lenni. A gazda* közönség a mezőgazdasági termé­nyek betakarítása és értékesítése után leginkébb BZ őszi hónapok­ban szerzi be szükségleteit, amely körülmény különösen a ruházati iparokban erős fellendülést szokott hozni, annál is inkább, mert az országos vásárok is ebben a hó nepban zsúfolódnak össze. — Az idei ősz különösen alkal­mas lelt volna ilyen ipari fellen­dülésre, mert a hűvös, esős idő a vőrmegye területén korőn bekö­szöntött. A lábbelikészitő iparban volt is forgalom, mert egyes mű­helyek felemelt létszámú munka­erővel is túlóráztak, de a kedvező helyzetet kihasználni nem leheteti, mert a bőrárak időközben nagy mértékben emelkedtek ugy, hogy az eladott késs tateket még a lát­szólag elért haszon befektetésével sem lehet pótolni. Végeredmény­ben tehát a lábbelikészitő iparosok az elért nagy forgalom mellett sem jutottak előbbre. — A külföldi valutaátértékelések nyomán az ősz elején támadt ide­ges nyugtalanság egyéb­ként minden iparcikknél általános áremelkedésre vezetett, ami a kisipar helyzetét rendkívül meg­nehezíti, mert a 20—25 százalékos őrtöbb­letet áthárítani nem tudja. Jellem­ző erre a húsipar helyzete, ahol Karácsonyra Kalapot Nyakkendőt Fehérneműt Kötöttárut Kezlyüt Retikült divatáruüzletében vegyen a húsárak nagyarányú emelkedé. sét a közönség félremagyarázta és egyes helyeken halósági be­avatkozást sürgetett, noha kétség* telen, hogy az árak alakulősa nem a szakmabeli iparosságtól függ. — Az egyes szakmák — az építőipari és a vele kapcsolatos iparógak kivételével — általában foglalkoztatva voltak. Különös je­lenség, hogy egyes iparokban nagy a hiány segédmunkásokban. A cipész, csizmadia, férfiszabó, női­fodrász, kerékgyártó és kovécs­iparokban segédmunkást kapni alig lehel; viszont a kötszövő, bokbély, nőiszabó, vendéglős stb. iparokban sok a hiányos képzett­ségű segédmunkás, ami arra mu­tat, hogy egyes üzemek a tanonci munkaerőt túlzott mértékben ve­szik igénybe. — A karácsonyi szezon nagyon vontatottan indult. Kereslet ipari cikkek iránt jóformán alig mutat­kozott a csupán az országos vásár rok jelentettek egyes iparokban némi forgalmai. Az alispáni jelentés egyébként javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság feliratban mondjon kö­szönetet Darányi Kálmán minisz­terelnöknek azért a rendkívüli jó­indulatért, amit a vőrmegyével szemben a Körös-duzzasztó épí­tési munkálatai körül tanúsított, ugyanekkor pedig kéri a bizottsá­got, vállalja a felelősséget a bel­ügyminiszterrel szemben a gyü­mölcstermelőszövetkezet részére megszavazott kétezer pengőért. KARÁCSONYRA! Hölgyeknek Selyemharisnya gyapjuharisnya pongyolaj selyemhálóing selyemkombiné kötöttkabát kötöttbluz kézitáska (retikül) bfiröv Uraknak Férfiing kalap gallér nyakkendő harisnya bőr- és kötőttkeztyü Jager alsóruha selyem­és gyapjú nyaksál Gyermekeknek Szwetterek flanellpizsamák korcsolyaszvetterek pullmannsapka patentharisnya flanellingek zsebkendő lurkóruha mackóőltőny és nadrág Férfi- és gyermek készruhaosztály KULPIN JAKAB BÉKÉSCSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom