Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-08 / 230. szám

1936 október 14 BEKESMEGYEI K0ZL0NY 3 HIR ADO Duncan Sandys an?ol képvinelő előadást tartóit arról, milyen lese Anglia 1950-ben. — Tekintsünk vissza 1950-ből — mondta. Az 1941-i választásokon uj progresszív irányzat győzött. Ez a kormányzat a napi munkaidőt fokozatosén 6 órára szállította le. A birodalmi politika terén az 1936 tói 1950 ig terjedő időben a legfontosabb esemény a birodalmi iparfejlesztési hivatal felállítása volt. Egyezmények sorozata épí­tette ki a szoros külügyi és had­ügyi együttműködési a dominiu­mokkái. Nagybritannia visszavonult az európai politikától. A népszö­vetség pusztán erkölcsi jellegű in­tézménnyé vált. Nagy vallásos megujhódós kezdődött. A tudomá­nyos hadviselés ismeretlen, rette­gett lehetőségei megakadályozták, hogy háború törjön ki Európában. Anglia és Amerika szövetségre lepett. A szegények fs szorgalmasan válnak. 1935 a válások rekordéve volt Angliában. A másfajta peres ügyek száma viszont majdnem az összes bíróságoknál csökkent. Ér­dekes jelenség a szegényjogos vá­lóperek erős szaporodása. Chaumont városkában a napok­ban csaknem lincselés történt. Az esküdtbíróság egy hét óta larló iz­galmas tárgyalós utón hétfőn hozta meg ítéletét Garriel Soclay ellen, akit azzal vádoltak, hogy elrabolt és meggyilkolt egy kisleányt. Noha a vádnak kizárólag közvetett bizo­nyítékok * álltak rendelkezésére és Soclay mindvégig ártatlanságát hangoztatta, az esküdtek mégis bűnösnek nyilvánították és halál­büntetéssel sújtották. As ítélet ki­hirdetése közben botrányos jele­netek játszódlak le. A halálra itélt Soclay dührohamot kapott és üvöltve szidalmazta a birósóg el­nökét és az esküdteket. A tárgya­lós közönsége a bírák és az es­küdtek védelmében hatalmas el­Ientüntetés8el válaszolt és nem kí­mélte a vádlott agg szüleit sem, akikre a legvadabb szidalmak zu­dúltak. Amikor Socla/t beszállí­tották a siralomházba, az uccán a sokszáz főnyi tömeg megostromolta a kocsit s mindenáron ki akarták szedni a vádlottat, hogy népité­lettel végezzenek vele. Lovascsend­őrséget kellett a feldühödött tömeg ellen kivezényelni s így nagynehe­zen sikerült megtisztítani az utvo­nalat a vérszomjas tüntetőktől. A rendőrségnek kellett védelmébe venni Soclay ügyvédet, Legrand hi­res párisi védőjét is, aki kis híján csaknem áldozatul eseti az önbi­róskodók fékevesztett gyűlöletének. Hollywoodból jelentik, hogy Greta Garbó nagy csodálkozásba ejtette a filmvárost. Biciklire ült és félóra hosszat biciklizett a stúdió udvarán. A filmsztár nadrágban biciklizett. Hamarosan hire ment a nagy eseménynek és a stúdió összes ablakaiból figyelni kezdték. Greta Garbó, mikor a ráirányuló közfigyelmet észrevette, hirtelen le­ugrott a bicikliről és beszaladt öltözőjébe. Most egész Hollywood erről a biciklizésről beszél. ") 3^üÉ6k fd hetteue tatátai, s- > ha még nem ismernék és nem használnák mindenüti- a jó és egészséges Kneipp malátakávéf s hozzá a valódi Francir kávé­pótlékot. Csészéje tejjel és cukorral együtt csak 3 fillér. 1 Ennyit mindenki megengedhet magának. án um fluxus! ez igazan Békéscsaba város dicsérete egy szegedi lapban az Urszinyi alapítvány mintaszerű rendezése miatt... (A B. K. tudósitója jelenti.) A „Délmagyarors'ág" cimü sze­gedi napilapban Gál Miksa érde­kes cikksorozatban foglalkozik a háborús viszonyok következtében elértéktelenedett alapítványok kér­désével. A vasárnapi cikk az Urszinyi Dez»ő és neje békéscsabai árva­házi alapítványával foglalkozik és olyan meleg elismeréssel adózik a város vezetőinek és közönségének, hogy a csabai közönség elé kí­vánkozik a cikk alábbi része: „1915 december hó 23-án Bé­késcsaba közgyűlése néhai Urszi nyi Dezső és neje árvaházi ala­pító oklevelét fogadta el, amely egy elidegeníthetetlen házból és értékesíteni rendelt földekből ál­lott. As alapító oklevél egyenesen ugy intézkedik, hogy „az elidege­níthetetlen árvaházon kivül minden alapítványi vagyon pénzértékben kezelendő 8 vagy őliampapirokba fektetendő, vagy pupilláris biztosí­tékot képező jelzálogkölcsönökben kamatoztatandó". A város a föl­det értékesítette is, hogy eleget te­hessen as alapítók kívánságának, a pénzt pedig — rövid kezelés után — hadikölcsönbe kényszerült elhelyezni, noha ezen ténykedése is megfelelt az alapító rendelke­zésének, hiszen „állampapírokba" lett elhelyezve. A hadikölcsönök, sajnos, elértéktelenedtek usy, hogy a normális idők beálltával az ala­pítvány egy házzal és egy csomó, csekély értékű papirossal rendel­kezett a város, minekfolytán az alapító okiratban körülirt és vállalt kötelezettségeknek — saját hibá­ján kivül — eleget lenni nem tu­dott. Ám Békéscsaba nem elégedett meg egyszerűen e tény regisztrá­lásával, polgárai, meg vezetői lel­kiismeretét nem nyugtatta meg az az Igazoló tény, hogy az elérték­telenedésnek a bekövetkezett vis major, illetve az alapítók egyenes utasításának szószerinti végrehaj­tása az okozója. Ok lelkiismere­tüket, jobb belátásukat vették elő és követve a hagyomőnyozók ne­mes, emberbaráti gondolkodását és célját, közgyülésileg elhatároz­ták, hogy a város és a hagyomá­nyozók, vagy alapítók hibáján kí­vül semmivé vált alapítványt saját erejükből, helyesebben a város iniciativájából és vagyonából res­tituálják. Elhatározásukat tett kö­vette : évente bizonyos — a jó időkben nagyobb, később kisebb — összeget veitek fel költségveté­sükben s mór 1935 ben a felügye­leti hatóságnak jelenthették, hogy Urszinyi Dezső és neje árvaházi alapítványa elérle a 80.000 pengő készpénz! és azt értékállandóság, meg fundált jövedelembiztosilás céljából ingatlanokba kívánják fek­tetni, amihez a belügyminiszter az 9404-1935. II. szám alatt hozzá is járult. Azóta már az ingatlant meg is vették, sőt bérbe is adták. Ez n második alapítvány törté­nete. S ha bár megállapítható, hogy Békéscsabát az Urszinyi ala­pítványból kifolyólag sem felelős­ség, sem — enyhén mondva — kapzsiság az elértéktelenedést il­letőleg nem terhelte, sőt az árva­ház céljait szolgőló és igy el sem idegeníthető házon felül vagyoni státuszát ezen alapítvány még csak papiroson sem emelte, vala­mint az, hogy a restiluálás elég érzékeny terhet rótt a vóroBra, még sem haboztak a normális vi­szonyok helyreállta időpontjában azonnal hozzáfogni sajátjukból azt pótolni, amit az idők mostohasága tönkretett. Siettek a póllőssal, hogy a hagyományozók, az alapilók nemes elgondolását 100 százalékig teljesítve, azt végrehajthassák és megörökítsék. Ezzel nobilis felfo­gásuknak, a hagyományozók és embertársaik iráni érzett megkü­lönböztetett nagyrabecsülésnek oly fényes tanujelél adták, amely mél­tóan sorakozik az adományozók mellé, sőt azt talőn felül is múlja. Ebből tanulni, okulni lehelne. Békéscsaba követendő példát statuált, mert volt erkölcsi bátor­sása a cselekedetre, noha nem is gazdagodott, mérlegében az elér­téktelenedett vagyon ellentéte nem szerepelt. Mennyivel könnyebb, megalapozottabb, ellenértékekkel rendelkező lenne Szeged elhatáro­zása s mennyivel igazabb." Örömmel közöllük le a cikket, amely bizonysága annak, hogy Békéscsaba közönségének áldo­zatkészsége és vezetőinek nemes kezdeményezése milyen elismerő visszhangra talólt a nagy alföldi metropoliszban is. TELEFONSZÁMUNK: 176. Megfellebbezett közgyűlési határozatok (A B. K. tudósitója jelenti.) Vandlik Mátyás képviselőtestületi tag két kép viselőtestüleli határoza­tot fellebbezett meg. Az egyik Frenkel Andor illetőségi ügye, melynek indokolásánál azt hozza fal, hogy nevezetlet ebben az év­ben zsarolÓ8ért 40 pengőre elitél­ték. A fellebbezés nem lehet ered­ményes, meri a lakositősi engedé­lyek ügyében a képviselőtestület határozata a törvény értelmében jogerős. A másik megfellebbezett határozat az Urszinyi féle árvahőci alapítvány pénzén vett ingatlan bérbeadása. Vandlik itt is, miként közgyűlési beszédében, arra hivat­kőzik, hogy a városnak a kisbir­tokosokat kellett volna elsősorban figyelembevenni a százegynéhány hold földön. A fellebbezések a megyeházóra kerülnek. Nincs ok aggodalomra a pengő stabilitása körül (A B. K. tudósitója jelenti) A Magyar Távirati Iroda munka­társa kérdést intézett Darányi Kál­mán dr. hoz. a miniszterelnöki te* endők ellőtősávaal megbízott m. kir. földmüvelésügyi miniszterhez, hogy az Olaszországban és Cseh­szlovákiában elhatározott devalvá­ciókra való tekintettel álláspontjót közölni szíveskedjék. Darányi Kálmán dr. a követke­zőket mondotta: — A magvar kormőny multheli ismert őllósfoglalósőt az orszóg érdekeinek leggondosabb figyelem­bevételével és a külföldön, neve­zetesen Csehszlovákiában s Olasz­országban is várható fejlemények legalaposabb mérlegelésével hozta meg és az összes illetékes ténye­zők egyetértenek abban, hogy ez az állásfoglalás végleges. elbeszélések Miklya János békéscsabai azépiró novellás kötete Ára 2 P, mindenütt kapbató

Next

/
Oldalképek
Tartalom