Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-08 / 281. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 december 8 Világhírű GUTTIBAHM-RUHÁK egyedüli árusítója felöltők, tél§kabátok f bundák bekecseknagy választékban Váradi nál Napközi otthont avattak fel Gyulán (A B. K. tudósítója jelenti.) Gyulón hélfőn délben avatlók fel a ezegény gyerekek napközi olt­honéi ünnepélyes keretek közöli. Az" ünnepélyen megjelent Varga Gyula dr. polgármester, báró Apor Vilmos apátplébános és Harsányi Pál békésbőnáti esperes. Az ün­nepély utén a szegénygyermeke­ket vendégelték meg. Hócipők Hócsizmák óriási választékban gyári árban cipöhéz Kocziszky-palota .Bizalom" hiteliroda bevásárlási helye 1 HÍRADÓ Angliában évente husz millió fontjába kerül az államnak, hogy a ködös téli időkben rengeteg tisztviselője megbetegszik és ré­szint munkáját nem látja el, részint p,edig állami gyógykezelést igényei. Éppen ezért oltósokkal próbóltak védekezni a meghűléses betegsé­gek ellen. Körülbelül ezer tisztvi­selő vállalkozott önkéntesen, hogy az oltásoknak önkéntesen aláveti magát. A feltétel az volt ezekkel szemben, hogy aki az oltások el­lenére is megbetegszik influenzá­ban vagy spanyolnéthában, az ne jelentkezzék a következő évi oltá­soknál. 1933-tól három éven ke­resztül folytatták ezeket az oltáso­kat, mégpedig sajnálatosan rossz eredménnyel, mert az utolsó esz­tendőben mér alig akadt tisztvi­selő, aki az oltásra jelentkezelt volna. Ez pedig azt mutatja, hogy a meghűlés elleni szérum nem bi­zonyult hatásosnak. Hasonló kí­sérletet a katonaság körében is vé­geztek már az engol katonai ha­tóságok. Itt sem volt azonban az eredmény jobb s mint reményte­lent, az egész oltási kampányt abbahagyták. Csetnek felvidéki falu istállójá bői a mult héten nyomtalanul el­tűnt egy értékes vörösbarna te­nyészbika. A csendőri nyomozás szerint a tettesek a Hradek nevű erdőbe hajtották az ellopott álla­tot. olt leölték és húsát elszállítot­ták. A további nyomozás során kiderült, hogy a jolsvai pásztor lá­nyának lakodalmát ülték meg és a lakodalom fényének emelésére volt szükség a tenyészbika kimú­lására. A pásztor anyagi erejét magasan meghaladó mértékben ünnepelte esküvőjét és kitűnő hus ételekkel vendégelte meg a nagy­számú lakodalmas népet. A csend­őrség hamarosan kiderítette, hogy a hetedhétországra szóló lakoda­lom rendezőjének agyában szüle tett meg a tenyészbika elpusztítá­sának eszméje és igy ugyancsak drága pecsenyét ettek a jolsvai la­kodalmasok, mert a pecsenyének minden kilója legalább öt pengőbe került. Fabinyi miniszter ismertette az ország pénzügyi helyzetét Genfben (A B. K. tudósítója jelenti.) A népszövetség pénzücyi bizott­sága hétfőn délelőtti és délutáni ülését kizárólag a magyar gazda­ségi és pénzügyi helyzet megvizs­gálásának szentelte. Délelőtt meg­hallatta Tyler népszövetségi biz­tosnak és Brucenak, a Nemzeti Bank tanácsadójának jelenlését. Délután Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter jelent meg a pénz­ügyi bizottság előtt és egy órás angolnyelvü expozét mondott. Legfőképpen a népszövetség leg­utóbbi közlés) óta történi kormány­vóltosáeról emlékezett meg, ismer­tette a Dardnyi-kormány pénzügyi és gazdasági célkitűzéseit, az ál­lami közigazgatás ju'ius október időszakra eső bevételi és kiadási eredményét, majd az állami üze­mek kiadási és bevételi lételeivel foglalkozott. Ismertette az 1937-38 évi költség­vetés előkészítő munká­latait. A bizottság köszönettel fogedta a pénzügyminiszter beható előadá­sét. Kánya Kálmán érdekes nyilatkozata (A B. K. tudósitóa jelenti.) Kánya Kálmőn külügyminiszter a Corriera della Sera legutóbbi szá­mában a következő nyilatkozatot tette i — Visszapillantva az Iíáliában eltöllött napokra, kijelenthetem, hogy az utazós eredménye a leg­teljesebb mértékben kielégítette hozzáfűzött várakozásainkat. A magyar államfőnek az olasz király éa abesszin császár őfelségével való találkozása messzeláíható módon az egész világ szeme előtt újból megpecsételte a két ország közötti szoros barátságot. Musso­linival. az olasz kormány fejével való megbeszélésem alkalmával örömmel állapithatom meg azt a meleg rokonszenvet én megértést, amely Magyarországgal szemben eltölti. Különös megelégedéssel töltött el bennünket, hogy a ma­gyar barátság nemcsak a legma­gasabb és hivatalos körökben él elevenen, hanem áthatja az egyre fejlődő és egyre hatalmasabbá váló olasz nép millióit is. — Közös munkánk elsősorban Középeurópa békéjére és normá­lis viszonyainak helyreállításéra irányul és a megoldást reálpoliti­kai talapon keressük minden szám­bajövő állam érdekeinek kölcsö­nös elismerésével. Politikánk a konstruktív béke politikája, de nem a lemondás és a minden­áron való megalkuvás politikája. A békének, igazságnak éa az új­jáépítésnek ezt a politikáját a jö­vőben is folytatni fogjuk. A cipészek kultur­estje (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap eate kilenc órai kezdet­tel igen nagy érdeklődés mellett tartotta második kullurestjét a bé­késcsabai ipartestület lábbeliké­szítőinek szakosztálya. A műsoros estet Nyilas András szakosztály elnök meleghanpu üd vözlő szavai vezellék be. Öröm­mel jelentette ki, hogy maguk a tagok biztatták a vezetősé­gei az est megrendezésére, ekik szükségét látják szépérzékük fej lesztésének. Az elnöki megnyitó után az Iparos Dalárda adott elő több énekszámot és ezúttal ismét be­bizonyosodott, hogy Lukov:czky Endre társkernagy kiváló vezeté­sével a daloskör szereplése igazi élvezet a közönség számóra. Erdős Jolánke, az Erzsébethelyi Daloskör tagja, komoly sikert ara­tott kellemes szopránjával. Ugyancsak lünielő melegséggel ünnepelte a közönség Baukó And­rást, a Munkás Dalkör tagját, aki magyar nótákat énekelt s kelle­mes csengésű hangjával őszinte gyönyörűséget szerzett a hallga­tóknak. Az est nívóját lényegesen emelte Kovács Mihály, az ipartestület diazeinökének előadása, amelyben a kisipar problémái! tárla fel igen helyes megvilágításban. A tőke fejlesztése, az ipari termékek érté­kesítése, az iparos kötelező bizto­sítása stb. pontokban részletesen rámutatott arra, hogy a kisiparos miként erősödhetik meg önerejé­ből. A munkások foglalkoztatásá­ról is beszélt s ezzel kapcsolat­ban a rendesen megfizetett alkal­mazottak mellett foglalt állást és végül meggyőző erővel hangsú­lyozta, hogy a gépeket ugy kell alkalmazni, hogy a közönség érde­keinek szolgálatába állítsák azokat. A nagysikerű kulturest Nyilas András zérószavával ért véget. Meg kell említeni Vizsnyiczai Jánost is, aki szellemes konferansz­nak bizonyult. Ez a kulturest mér előre bizto­sította az ezu'án következő mű­soros előadások sikerét. Nem mentik fel a NEP vezetőit eddigi tisztségük viselésétől A NEP elnöksége, nyünlkozatot adolt ki, mely a 8 Örai Újság teg­napi srámának „Elbocsájtanak 7955 NEP-élharcosl" cimü közle­ményével foglalkozik A valóság­nak meg nem felelő cikk —- mondja a nyilatkozat — azt a hamis tényál­lási közli, hogy a NEP vezetősége a tisztségek viselőihez felmentő levelet szándékozik küldeni. Az állitólngos felmentő levélnek szö­vege facsimilében meg is jelent a lapban. A NEP "'"ökséee megál­lapítja, hogy a 8 Órai Újság köz­leménye minden alapot nélkülöző koholmány. Bartók Béla és Bazilides Mária hangversenye Költő kellene, nem pedisr kriti­kus, hogy méltó szavakba foglalja azt a tiszta gyönyörűséget, amit a vasárnap esti hangverseny jelen­tett. Ahogy Bazilides Mária oda­áll a zongjra mellé és elkezd énekelni, egyedül egy zongora mellett, az maga a tiszta művé­szet. Külön ódával kellene dicsérni csodálatosan zengő hangját, egy madrigált kellene írni külön a lehellet finom pianókról. egész szonettet szentelni a drámai erő­nek, amivel életre keltette a dol­gokat, végül külön tanulmányt ar­ról a tökéletes énektudásról, ami­vel Bazilides Mária ismét ámu­latba ejtett bennünket. Esész világ tárult föl a vasőrnepi hangverse­nyen a Bazilidesz Mária éneké­ben. egy zongorával, aminél igaz, Bartók ült. E'őbb Liszt hórom gyö­nvörü dalát hallottuk, majd négy Mussorgsky dalt a halál-ciklus­ból. Nem ismertük ezeket a dalo­kat. de ahogy tegnap hallottuk őket, tragikus szépségükben, cso­dálatosak voltak. Itt nem volt kínzó ballaszt a szöveg, hanem élő és szerves része a muzsikának, ki­egészítve és támogatva a szavak zenéjével a zene szavait. Felejt­hetetlenül szép volt. * E*után Bartók Béla zongorázott. Az Éjszaka zenéje cimü szerze­ményéi játszotta. A bartóki lyra forma nyelve újszerű, szokatlan, forradalmi és nehezen érlhelő, de aki vállalkozik fáradságos mun­kára, hogy szeresse ennek a lé­leknek titkait, annak igazi szépsé­geket nyújt. A „kis suite" Csabőn hangzott el először; ötletes tiszta­sága első hallősra megtalálta az utat a közönséghez. A műsor második felében Bar­tók és Kodály dalokat hallottunk. Esen a helyen többször kifejtet­tük nézetünket a hangversenyek feladatáról, a modern zenéről, a „Bartók kultuszról" (hát kit kulti­váljunk ?), mégis nem hallgathat­juk el, hogy véleményünk szerint a műsor második fele nem volt valami szerencsés. A kis dalok, illetve népdal feldolgozások, ha jellemző kiegészítői is Bartók és Kodály zenei oeurve-jének, sem­miképen sem reprezentánsai ennek a zenének. Apró csemegék egy dus lakoma után, de igy maguk­ban nem csillapítják a zenei „éh­séget". A közönség is meglehető­sen hűvösen fogadta ezt a máso­dik részi. g^g^^jjg^ (E. I. dr.) Bolmányi Ferenc nyilatkozata (A B. K. tudősitója jelenti.) Beszámoltunk arról, hogy Bolmá­nyi Ferenc, a békéscsabai szárma­zású festőművész Budapesten ki­állítást rendezett. A kiállításról na­gyon rokonszenves hangon emlék­szik meg a Reggeli Újság legutóbbi szőma s közli Bolmányi nyilatko­zatát. A művész kiemeli, hogy mi­lyen nehéz körülmények között indult el Békéscsabáról a fejlődés utjőn s hogy visszatértekor a fiatal, kész festőnek egyedüli lelkes tá­mogatója Jánossy Gyula po'gér­mester volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom