Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-21 / 267. szám

Ára t> fillér KÖ ZLOVY Békéscsabai 1936 november 21. siombat 63. évfolyam 267. szám N APIREND ELŐTT Pársoros napihir az egész. E?y vidéki város uccéjén leütöt­tek egy orvost. A támedó átku­tatta az orvos zsebeit — és nem talált semmit . . . Tekintsünk el a véletlen külön­féle eshetőségeitől, amelyek talán adnának magyarázatot a rablótá­madás eredménytelenségére. Fo­gadjuk e 1, mert a mindennapi élet napról-napra bizonyítékot szolgál­tat rá, hogy sokan szaladgálnak üres zsebbel munkájuk után. A szürke hírrovatból mégis kikíván­kozik az orvos-áldozatától üres kézzel távozó útonálló esete, mert van valami megkapó, tiszteletet parancsoló az orvos sorsában. Az orvoséban, aki üres zsebbel, saját létfenntartásának gondjaival ter­helten siet betegtől beteghez és igyekszik gyógyítani, fájdalmakat csillapítani. Hárítsuk el gyorsan az általá­nosítás vádját: szó sincs arról — szerencsére —, hogy ez orvosok többsége ilyen nehéz viszonyok közölt szolgálja embertársai éle­tét és egészségét. Viszont nem törpe az a kisebbség, amely nap­ról napra — s nem mindig sike­resen — vivja meg harcát a min­dennapiért. Nem tudunk nyugodtan napi­rendre térni az elöljáróban emlí­tett hír felett, bór a mindennapi élet krónikájában hovatovább hoz- ( zészokunk, hogy naponként más és más foglalkozási ág felett tart­sunk gyászbeszédet. Arról van itt szó, hogy az emberi test és lélek orvosa sürgős gyógyításra szorul. S ennek a kijelentésnek tragikus voltát még azzal sem lehet elütni, ami látszólagos magyarázat más élethivatások válságához, hogy t. i. nincs szükség a túltermelésre, a keresleí megszűnt, a kínálat feleslegessé vált, meri az orvosi munka hatalmas terüieteti kiálta­nak ebben a kis országban is megművelés után. A gyógyítás nagyszerű munkája átszervezést követel s a józan ész számára a megoldás egyszerűnek látszik: ne az orvosokat nézzük, hanem igye­kezzünk minden bstegnek jó, gyors, személyhez nem kötött egészségvédelmet biztosítani, a megelőzést minden lehetséges mó­don intézményesíteni, — mert mi­re ezt megvalósítjuk, mire egész­ségügyi viszonyainkat a kívána­tos szintre emeljük, eltűnnek a nél­külöző orvosok. Az orvosi munka piacán még sokáig mutatkoznék erős kereslet, caak a monopoliu­mokat itt is szüntessük meg. ft munka frontján még sokáig lesz szükség állami beavatkozásra — mondja nyilatkozatában Bornemisza kereskedelmi miniszter (A B. K. tudósitója jelenti.) Bornemisza Géza, a kereskedelmi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter pénteken dél­után fogadta a magyar sajtó kép­viselőit és részletesen ismertette kereskedelmi és útépítési munka­programját. Bevezetőül a szabadkereskede­lem kérdésével foglalkozott. A po­litikai viszonyok javulásával — mondotta — kétségtelenül bizo­nyos gazdasági összemüködés fej lődik ki az egyes nemzetek kö­zölt. Hogy a kereskedelem eléri-e a háború előtti szabadságot, erről nem lehet jósolni. A munkaidő a munka­adó és munkabér kér­désében belátható idő­kig erős állami beavat­kozásra lesz szükség. Ismertette a miniszter a jelenlegi kereskedelmi problémákat. Az áruházak üzletkörének sza­bályozása elintézést nyert. Reméli, hogy a rendelet nyugvó helyzetet teremt ezen a téren. A belkeres­kedelem ket problémája: a gyárak kicsinyben! áru­sítása és a kereskedelem képesitéshez való kötése. A gyárak árusítására vonatkozólag olyan megoldáshoz keli jutni, mely végleg rendezi ezt a kérdést. Külkereskedelmi téren éppen most folynak a tárgyalások a de­valvált országokkal az átmeneti nehézségek kiküszöbölésére. Most tárgyal a magyar küldöttség Né­metországban éa Olaszországban és Csehszlovákiával is megkezdő­dött az eszmecsere Budapesten. A többi országokkal is iparkodunk tisztáznia kereskedelmi kérdéseket. Foglalkozott a miniszter a köz­lekedési kérdéssel, a vasúti és ha­józási ügyekkel. A MÁV vasúti állomá­nyát felfrissíti. Az utóbbi időben a MÁV költség­vetésében javulás állott be. A vasutvonalak villamo­sításénak további fej­lesztéséről nincs sző, a villamosítás gazdaságossága még vitatott tény. A közlekedés terén három fontos budapesti kér­dés vajúdik már hosszabb idő óta: a pályaudvar elheiyezéae, a repülőtér és a vámmentes kikötő. Az útügyi kérdésnél rámutatott arra a miniszter, hogy caak négy teljesen kiépített utvonalunk van. Az utepitéare 13.4 millió pengő áll rendelkezésünkre. Az utaknál a legfontosabb probléma a bekötő u!ak épiíése. A postával kapcso­latban utalt arra, hogy még több helyen beruházásokra van szük­ség és amig ez meg nem történik, a telefondijak leszállításáról nem lehet szó. A sajtó munkásai köszönetüket fejezték ki a miniszter érdekes nyi­latkozatáért. Összeomlott a csehek legújabb Magyarországellenirágalomhadjárata (A B K. tudósitója jelenti.) A pozsonyi cseh rádió és a Po­zsonyban megjelenő Magyar Új­ság, meiy a csehek zsoldosa, je­lentette, hogy a magyar haláron, Drégelypalánkon a vámvizsgálat sorén az erre hivatott közegek dur­ván bánnak az utasokkal. A meg­szállott Felvidékről Csonka Ma­gyarországba igyekvő s Drégely­palánkon átutazó polgárokat a cikk szerint meztelenre vetkőztetik le. A pozsonyi rádió megismételte az újságnak eat a hirét. A magyar hatóságok ezzel kapcsolatban meg­inditetták a legszigorúbb vizsgá­latot. Megállapították, hogy a vámvizsgálat és ellen­őrzés a legudvariasabb európai formák között történik, a csehek rágalma tehát teljesen alaptalan s nem egyéb kitalált me­sénél. Á Ház december elsejéig elnapolta üléseit A közönség senkit sem szeret, akinek fizetnie kell — állapitotta meg Krüger Aladár ©z ügyvédi rendtartás vitájában (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház pénteki ülésén folytatta as ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaalat vitáját. Sur­góth Gyu'.a sajnálattal veszi tudo­másul, hogy a szövegből kima­radt a nemzetiségi és felekezeti szempontból való megszorítás. Ilyan megszorításra szükség van olyan időben, amikor például a szocia­listák a madridi kommunisták párlfelfogását magukévá teszik. Az ügyvédek létszámának korlátozását helyesnek tartja. Sulyok Dazső hangoztatta, hogy a mai időket nem tartja alkalmas­nak a törvény megalkotására, egy­részt ez ügyvédellenes hangulat, másrészt az emberiség életszem­leleiének most folyamaiban lévő átalakulása miatt. Kifogásolja a biztosíték letételének szükséges­ségét, ami ügyvédi azemponlből megbélyegző. A javaslatot nem fogadja el. Krüger Aladár kétségbeejtően magasnak tartja az ügyvédek lét­számát. Az ügyvéd-ellenes han­gulat legfeljebb a közönség kö­rében tapasztalható, bár a közönség senkit nem sze­ret, akinek űzetnie kall. Elismeréssel szólt a sajtóról, mely sok értékes gondolatot vetett fel a javaslat megszerkesztésével kap­csolatban. Bródi Ernő a javasla­tot nem ellenzéki, nem is politi­kai, hanem elvi szempontból bí­rálta. Kétségtelenül elismerés il­leti a minisztert a javaslat meg­szerkesztéséért, minthogy utat en­gedett a különböző felfogásoknak. Az ügyvédi pálya szabadságát nem lehet feltételhez kötni. Ellenzi a zárt számot, amelyet mint ősz sze nem epyezhetőt utasít vissza. Dinnyés Lajos rámutatott arra, hogy sok ügyvéd viaszáéi a kö­zönség bisal mával. Az ügyvé­dekre igen nagy a Bzükség, a fogvégzett emberek is ne­hezen igazodnak el a törvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom