Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám
1936-11-18 / 264. szám
Ára t> fillér Békéscsaba, 1936 november 18. szerda 63. évfolyam 264. szám 1U APIREND ELŐTT Zajlik a politikai élet a képviselőház elnökének egyik kijelentése körül, amely egyhózak közötti régi súrlódást elevenített fel és ezzel mindkét részről éleshangu megjegyzésekre adott alkalmat. Semmi sem áll tőlünk távolabb, minthogy bármilyen irányban állást foglaljunk a felvetett kérdésben. Az igazi nemzeti összefogás egyre fokozódó szükségében igaz lelkiismerettel mindenki csak azt kívánhatja : minél hamarabb szűnjék meg az ellenlét, amely hatalmas táborokat állit szembe ellenfelekként egymással, tűnjék el a kinyitott disszonancia az annyira kívánatos nemzeti harmónióból. Eszméljünk rá: a vallásoknak legkevésbé hivalősa az embereket egymőstól elválasztani. Nem optimizmus, — a tények iratjók velünk, hogy a magyar ügy csillaga emelkedőben van. Sorozatos külpolitikai események erősitik minden magyarban a reményt és a reménykedésnek mindanynyiunkat eggyéforrasztóllégkörében sokszorosan fájdalmas minden belső ellentét. Akőr zsinatokon, akár egyetemi fakultásokon élezik ki az ellentétet, rossz szolgálatot tesznek a nemzet ügyének és különösen elszomorító az ellentétek szitása a mőnak nehéz megpróbáltatásai között. Lelkiismeret kérdése iff, hogy a lelkek egysége haladéktalanul helyreálíjon. Távol áll tőlünk, hogy az egyetemi zavargások indító rugóit a felekezeti kérdésekre vezessük viszsza. Nem is keressük az okokat. Ez nem is a mi hivatősunk. A mi kötelességünk: hangsúlyozni, hogy ebben a csonkaországben minden polgárnak alkalmeajani, ' kell a törvények pontjaihi C 8°^ ' hisszük, hogy a kultuszminií'^ ? .igyalmez^téae nem fog nyo liánul elmúlni. S ha ennek gyomén az egyetemi ifjúság megnyugszik, az orszőg lakosságának nyugalma is visszatér. Változások a Népszava szerkesztőségében (A B. K. tudósitója jelenti.) A szociáldemokratapárt vezetősége Weliner Jakab elhalálozása folytőn a Népszavánál megüresedett főszerkesztői tisztséget Mónus Illássel töltötte be, aki emellett a a pártnál végzett eddigi hivatásét is ellátja. A szerkesztői tisztet Bresztovszky Edére ruházták rá. A képviselőház elfogadta a postaügyi törvényjavaslatot és a magyar-német kulturális egyezményt Ma tizennégy interpelláció (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház kedd délutáni ülésén a postatörvényjavaslatot tárgyalták. Rakovszky Tibor azzal kezdte meg beszédét, hogy a javaslat jó és azt elfogadja. Meg van elégedve a posta működésével. A rádió birálatónál elvi kérdéseket vetett fel. Szeretné, ha a rádiódijakat kategóriák szerint állapítanak meg és hogy olcsó propagandával e rádió elterjedését segítenék elő. Elismeréssel szólt a postatisztviselők és az alkalmazottak működéséről. Dinnyés Lajos, Farkas István, Petrovácz Gyula felszólalásai után Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszolt. Köszönettel fogadta, hogy valamennyi felszólaló elÍJiTí érésben részesítette a postalisztvoelők munkáját. A telefondijak leszállításának kérdésében o»t fejtegette, hogy a dijakat a telefon fenntartásának költségei arányában kell megállapítani. I yen körülmények között most nem rendezhetik a telefondíjakat. Általában akkkor lehetne csak leszállítani, ha elérkeznénk oda, hogy a posta az összes szükségleteket ki tudja elégíteni. —A rádió a posta ügykörébe tartozik. A műszaki létesítmények a posta tulajdonában vannak. A posta és a rádiótérsasóg közötti szerződés 1947-ig van érvényben. A társasággal kötött szerződést a mai viszonyok között felbontani nem lehel. Ami a jövedelmezőséget illeti, a társaság mérlegeibe való betekintés céljából szívesen állok rendelkezésre. —Képviselőtársaim meggyőződést szerezhetnek, hogy a rádió tisztes és szolid üzletnek tekinthető. Kétségtelen, hogy nyereséggel dolgozik, de nem cél, hogy olyan vállalkozások legyenek az országban, melyek nem érnek el nyereséget. — A detektoros rádiókészülékeket minél jobban el kellene terjeszteni, mert sok községben nincsen még áramszolgáltatás. Felmerül az a kérdés is, hogy a rádiódijakat hogyan mérsékeljék. Három év alatt a rődióelőfizetők szőma 328.357-re emelkedett. A telefoncenzura kérdésére tért át ezután a miniszter, aki kijelentette, hogy az idevonatkozó híresztelések a tulfülütt fantázia szüleményei. Az automata központba nem lehet bekapcsolódni, itt tehát a cenzúra nem is érvényesülhetne. A nagy tapssal fogadott beszéd után a Ház a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A magyar-német kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslet tárgyában Törs Tibor előBdó mondotté el ismertetését. Buchinger Manó hangoztatta. • hogy a kormány olyan állammal köt szerződéseket, melyek a demokratikus szabadságokat nem tartják tiszteletben. Bírálat tárgyává tette Németország kulturális viszonyait és az ottani állapotokat siralmasnak minősítette: Apponyi György gróf a javaslatot elfogadta. A szellemi élet terén senkinek sem szabad politikai állásfoglalástól vezettetnie magát. Azt fejtegette, hogy a német bi rodalom politikája nem halad mindig párhuzamosan a magyar politikával. Hóman Bálint kultuszminiszter kijelentette, hogy amit az előtte szólók Németországról mondottak, semmi esetre sem szolgálják a német birodalomhoz való szeilemi közeledést és az élíeluk elmondottak nem szolgáihatják a magyar-német ügyét. Nem tudunk majd a jövőben kulturális kapcsolatokat szerezni, ha egyes képviselők kifogásolnak minden olyan egyezményt, amelyet nemzeti alapon álló állammal kötünk. A magyar nemzetnek régi nyugati, frencia és angol kapcsolatait nem szabad elhanyagolni. A magyar nemzeti kuliura nemzeti jellegét minden körülmények között meg kell óvni. A Ház a javaslatot elfogadte. Az elnök felfüggesztette as ülést. Szünet ufán napirendi indítványt tett. A Ház legközelebbi ülését ma délután négy órakor tartja és az interpellációk nagy számóra való tekintettel egy órás tárgyalás után áttérnek azok meghallgatására. Az interpellációk a következők: Vázsonyi János az összkormőnyhoz a magyar nemzeti stadion felépítése tőrgyában. — Homonnai Tivadar a kereskedelmi miniszterhez a MÁV munkásai nyugdíj és bérkérdésének, valamint a szerződéses munkások alkalmazási viszonyénak rendezése céljából. — Csoor Lejos a földmivelésügyi miniszterhez a gazdaadóségok rendezéséről. — Cseh Szom* bati László a honvédelmi miniszterhez a hadigondozottak helyzetének megjavítása tárgyában. — Dinnyés Lajos a pénzügyminiszterhez a kunsági árvizi adóbehajtások ügyében, — Matolcsi Mátyás a borkérdésekről mond interpellációt. — Mojzes János a belügyminiszterhez egyes alkalmatlan köztisztviselőknek a közhivatalból való eltávolítása tárgyában. — Ugyancsak Mojzes János a belügyminiszterhez a gyülekezési szabadságjog visszaállítása érdekében. — Malasils Géza az ÖB8zkormányhoz a drágasőg ügyében. — Drobni Lajos a pénzügyminiszterhez a közterhek és a hóaadó csökkentése miatt. — Fábián Béla a kultuszminiszterhez az egyetemi tandijak sulyossőgá' nak kérdésében. — Dinnyés Lajos a gazdaadósságok rendezése és a szükséges utasítások késedelmes kibocsájtása miatt. —CsehSzombati László a HONSz ünnepélyek rádión való közvetítése érdekében. Ciano távirata (A B. K. tudósitója jelenti.) Ciano gróf olasz külügyminiszter Velencéből üdvözlő táviratot intézett. Darányi Kálmán miniszterelnökhöz. — Magammal viszem — irja — a meghatott emlékezést a nagyszerű fogadtatásról, amelyben részem volt. Remélem rövid időn belül módom lesz nagyméltósőgodat üdvözölni Rómőban és ki" fejezhetem lelkem hálős érzelmeit és rokonszenvemet. Ciano tegnap esta 7.15 órakor feleségével és kíséretével együtt Rómába érkezett.
