Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-08 / 256. szám

BEK£SM£ÍJV£1 KÖZLÖNY 1936 november 8 Nagy választék, olcsó árak! Saját érdekében áll, hogy vásárlás előtt raktárainkat megtekintse 1 Alföldi Bútorcsarnok Békéscsaba, Andrássy-ut 14. Se ját kárpitosmühely Előleg nélkül egyenlő 12—18 havi részletre is! országon a legudvariasabb és leg­muzikálisabb emberek laknak. Kedves témája a tánc. Ez ért­hető. Kanyarodjunk hát vissza. A tánc — az egyéniség kifejezése — A vidéki városokban — mondja — nem veszik túlságosan komolyan a klasszikus táncot. Ál­talában az emberek azt gondol­ják, hogy a tánc a zene interpre­tálása, az én felfogásom azonban más, ugy vélem, az egyéniség ki­fejezése. Talán ézért nem élvezték a nézők a zene nélküli táncot. — De nagyon is — vetjük köz­be s Jeichi Nimura épp ugy mo­solyog, mint az előbb, arca sem­mit sem árul el abból, mit gon­dolhat. — Nem vagyok ellensége a ze­nére való táncnak, azonban szük­ségesnek sem tartom a mindenkori kíséretet. Élvezet figyelni, ahogy magya­ráz. Ujjait széttárja, majd ökölbe szorítja kezét és karját nyitja szél, de cseppet sem pozörként, olyan természetesnek tűnik fel mindez nála, mint ahogy azt mondja : a tánc az egyéniség tükörképe. Most kicsit abbahagyjuk a ze­nét. — Érdekes dolgokat tapasztal­tam — folytatja —, a magyar és japán között sok a rokonvonás. Még a nyelvben is lehet azo­nos szavakat találni. Például asd japánul is ső. Igy kezdődött... Életregényük sem mindennapi. Nimura hét eves koréban ment Amerikába, ott kezdett táncot ta­nulni. Családja, meiy minden vo­natkozásban nagy tisztelettel ápolja a mult hagyományait, nem szíve­sen engedte, hegy színpadra lép­jen. Ettőí függetlenül mindegyikő­jükben megvolt a tánc iránti mű­vészi érzék. A fiatal Nimura ke­reskedői szakmát tanuíi kezdet­ben épp családja nyomására, de azután hajlamai a tánc felé vitték. Felvillan a szeme, amikor ezt mondja: — Az volt a célom, hogy a keleti táncstilust egyesítem a modernnel. Ncwyorkban iskolát is alapitoUam, táncokat kreáltam és itt . . . tanítványom volt miss Kay is. Hamar eltávozott, Lon­donba hívták; ösztöndíjjal került ki — igy mondja — 8 később az BASEDOV-belegek régen bevált gyógyintézete a Dr. GUHR SZANATÓRIUM (Tatr anaka- Polianka ) Tátraszéplak n Magas Tátrában, Csehszlovákiában A dr. Gnhr szanatóriumot klinikailag­diétásan vezetik, az intézet különösen bél­betegeknek, anyagcserebántalmakban szenvedőknek, kimerülteknek és üdülők­nek nyújt nagyszerű tartózkodást. Hidro­terápia, terepkurák. A téli sportok para­dicsoma. Egészéves üzem. Kérjen pros­pektust az intézet igazgatóságánál angol fővárosban fedeztem fel, hogy milyen kilünő stílusban táncol. Ez öt évvel ezelőtt történt 8 azóta együtt járjuk a világot. Miss Kay. Csak most nézzük meg jobban, hiszen eddig olyan szerényen hallgatott, olyan csen­desenültkarosszékében, mintahogy erről a japánokat illetőleg olvas­hatunk. Pedig nem is tartozik Ni­pon lányai közé, hamvas fehér arcbőre is élénken cáfol minden ilyen felievést, de — ugy látszik — Nimura hatása nem csak a tánc terén érvényesült nála . . . A légiesen karcsú, fekete hajú művésznő kiegészíti Nimura elő adásét. Elmondja, hogy legtöbbet Párizsban tartózkodnak, most majd Egyiptomba és Palesztinába men­nek, onnan pedig ismét Ameri­kába. Utolsó mondatuk is udvarias. — Reméljük, hogy visszakerü­lünk még Békéscsabára. Lehet hogy Debrecenben is ugyanezt mondják el a velük be­szélgető ujságitóknak, lehet hogy holnapután mér a térképen is ne­hezen fogják megtalálni a ni fa­tornyos falunkat, (ha egyáltalán eszükbe jut megkeresni), mégis jól esik látni és hallgatni az ilyen em­bereket, akik hétköznapi lekötött­ségünkből el tudtak vinni bennün­ket egy másik világba. Egy másik világba, mely azonban csak mesz­8ziről ragyogás, közelről éppen olyan verejtékes és nehéz mint a miénk, vagy sokszor gondterhe? sebb is. (—) KÖZGAZDASÁG A makói gazdáknak már nem fáj a fejük a méregdrága tüzbiztosifási dijak miatt Kiváló eredménnyel működik az önbiztosiíó-szövetkezet Országszerfe feltűnést kelleti egyik fővérosi napilapnak a na­pokban megjelent riportja, amely a makói kisgazdalársadalom ön­biztositó szövetkezésének alaku­lásáról és nagyszerű működéséről számol be. A makói gazdák so­kat keseregtek a biztosító inté­zetek kartelja által megszabott rendkivül magas tüsbiztositási díj­tételek miatt s végre olyan meg­oldást találte.k — anélkül, hogy a sokezemyi külföldi példát is­merték volna, — amely mailet! ex elemi károk ellen való biztosítást a Kaját zseb&kb&l krajcáros alupon, a nagy tö­ke minden segiisége nélkül pompásan megoldották. Tavaly szövelkeatek először kb. csak 5000 holdat kitevő terület birtokosai az önbiztositó egyesü­let felállításéra s tavaly nyáréra már a belügyminiszteri engedélyt is megszerezték. Egy szerény kis szobában székel az egész alaku­lás s az irodai munkálatokat ma­guk a gazdák látják el egyetlen fillér honorárium nélkül. Iti nincsenek százezer pen­gős évi jövedelmeket kereső biztosító iztézeti vezérigaz­gatók, de azért mégis kitű­nően folyik a munka s testvéri összetartás, bizalom szel­leme lebeg a vállalkozás felett. Az alapelv a következő: Min­den, az egyesületbe belépő kis­gazda holdanként legfeljebb 2 pen" gő erejéig vállal felelősséget birtc­Kóra az egyesület tagjait sujiö kór­éri. A rendelkezési alapba első évben holdanként 50 fülért fizet­nek be, a következő években pe­diü cdak a kifizetett kárösszegek mer nvüegéhez kepeat egészítik ki az 50 fillért. Ezévben, tehát a szövetkezés fennállásának második esz­tendejében már csak kb. 20 fillért kell holdanként befizetni, hiszen az egésa kár a/ «!mu!t esz­tendőben mindösfc/.e 400 pengőre rúgott s tavaly sem Jeti ki többet összesen 600 pengőnél. Vissont a rendelkezési alap egyre nő, mert az önbiit íitás eszméje fató­tiizkéni terjedés az önbfsto­sitéba biUpatt teiül«t nagy­sága tavaly é!a megkétszere­ződött : 5.000 holdról 10.000 holdm ssökött fel. A szövetkezés f;nnállá3a óla minden a legteljesebb rendben fo­lyik. Sr.omgséd, koma mind na­gyon jól íudia, kinsk mije van, hány szekér kukoricát rakoti be a kasüba, mennyi hagymája volt, hogy tejei a tehene, mit ér a háza, lébas jósióga ? És ami a legér­dekesebb : mióta igy közös bizto­sitóba Jep ek, jobban is vigyáznak egymásra, a tüsrendészeti szabá­lyokat pontosabban betartják. Ha valakinek kára van: a választ­mány két tsg|a minden írásbeli huaa-vona nélkül szemlét tart s az ilyen becslés miatt még soha senki nem zúgolódott. A maguk pénze van benne, tudják, hogy a haszon is közös, hiszen a holdan­ként szokásos 1 pengő dij helyett moet csak 20-30 fillért fizetnek. És ami még fontosabb: most minden teketória nél­kül két hét alatt megkapják a bár összegét. Jellemző, hogy olyan gazdák is beléptek ide, akik a biztosító in­tézetektől egyébként mindig irtóz­lak. A makói szövetkezés vezetői meg vannak győződve arról, hogy messze vidékre szétterjed majd az eszméjük és sok tizeser hozzájuk hasovló kiegazda lép majd önbiatosi­tófca, mert ugy látszik, hogy ez az egyet­len menekvés a biztosító társasá­gok karleijének kíméletlen díjpoli­tikája elől. mi történi régen? 1906. november 8. Nagy fény és ünnepség közepette iktat ták be Hódmezővásárhely tör­vényhatósági joggal felruhá­zott város staílumába Fábry Sándor dr. t, Békés vármegye főispánját. Békésvormegyét és Békéscsabát a beiktatáson dí­szes küldöttség képviselte. Ar installáció alkalmával Beliczey Géza, a 12 fogásos diszebéden Korén Pál lelkész szólalt fel és üdvözölte a főispánt. — A vármegye viriliseinek élén ekben az évben Wencheim József gróf áll 27.891 korona 14 fillérrel. ­Héttagú csabai küldöttség jele­nik meg ma délben Apponyi Albert gróf közoktatásügyi mi­niszternél, hogy kérje a Rudolf­reálgimnázium részére engedé­lyezett államsegély egész ösz­szegben való rendszeres folyó­sítását. — A vármegye törvény­hatósága kötelezte Gyula váro­sát a városi csatornahálózat ki­építésére. A csatorna létesítése 75.000 koronába kerül. 1916. november 8. Megható és kegyeletes ünnepség volt Mindszentek napján a hősök temetőjében, amelyen ötezer ember vett részt. Jeszenszky Já­nos tábori lelkész beszélt elő szőr, majd Bánás László tábori lelkész németül és Marásek Jó­zsef, a 102. gye. tábori lelkésze csehül méltatta a hősök emlékét.— Az állom bérbe akarja venni Békéscsabától a gyulai vasút mentén fekvő .un. birkalegelőt, hogy a szikes földterületeken kísérleteket végezzen. — A Jó­zsef kir. herceg szanatórium egyesület csabai fiókja dr. Wag­ner Dánielné elnök vezetésével 2500 koronát küldött a tüdővé szes katonák felsegélyezésére. A gyűjtésben 40 en vetlek részt. — A gyulai Szentháromság te­metőben nyugvó 94 hős emlé­kére közös obeliszket emeltek, melyet tegnap vett át ünnepé­lyes keretek között Lindenber­ger János dr. apátplébános. — A szarvasi színházban, előadás közben a bejáró feletti karzat vasrácsa kidőlt. 1926. november 8. A csabai gőzfürdő felépítése közel hat­milliárdba fog kerülni. 181 mil­lió volt a strand idei bevétele. - Kató József dr., a B. K. hosszú éveken át volt felelős szerkesztője Gyomán 49 éves korában elhunyt. A nekro lóg többek között igy szól: „ . . . a bánatfelejtő szenvedély lassanként ronccsá nyomorította az egykor daliás, szép férfiút, akiért kolozsvári jogász korá­ban nem egy erdélyi és békési kislány és szép asszony szive epekedett." — Csütörtökön Bé­kés vármegye rendkívüli tör­vényhatósági bizottsági gyűlési tart, melyen bizalmi indítvány hangzik el Kovacsics Dezső dr. főispán mellett. — Szombaton este az országos diáknyomor­enyhitő akció javára az Iglói diákok cimü népszerű vígjáték került színre a városi színház­ban. Szerepelt: Krizsán Manci, Péli Lajos, Kinder Pál, Mayer István stb. — A Kereskedelmi Csarnok rendkivüli közgyűlésén a forgalmi adóról, a súlyos adó­kivetésekről stb. tárgyaltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom