Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-04 / 227. szám

4 SEKESMCQYEI KOZLONV 1936 október 4 rotva fenekéről harsant elő. Ezek a plebejusok nem piszkították be a saját fészküket. De Roosevelt? Roosevelt ereiben kék vér csörgedez. A kelet földbirtokos arisztokráciájából sarjadt, ősei Washingtonnal parolőztak és III. György helytartójával pityizáltak. Grotonban pallérozták az eszét, Harvardban köszörülték a nyelvét. Gazdag volt apja, anyja szörnyen gazdag. Georgiában roppant területeket uralt a pereputtya. S ez a körömpróbés pőtricius a fejébe vette, hoRy derékba töri saját osztályát. Ez a fészekfentő odáig szemtelenkedett, hogy 1935-ben ilyesmit üzent a kongresszusnak: Minden erőfeszítésem dacára eddig még nem tudtam a nemzetet megszabadítani a privilegizált osztálytól, ám rajta leszek, hogy megszabaduljunk rövidesen tőle. Félelem, hogy előjogaik csorbulhatnak, íme a kötelék, ime a pecek, mely összetartja Roosevelt ellenségeit. Ugyanaz, amely Mirabeau nyakőt folyfogatta, annak a Mirabeaunak akit mint OSEtólya, nemzetsége árulóját kiebrudaltak az arisztokraták, akárcsak holmi mételyes jószágot. Ám ezek az elvakultak kifelejtenek valamit a számításból. Azt, amit, a szerecsen kalauz is észrevett, azt, hogy a harmadosztályú utasok Roosevelt meüe't kitartanak. Már pedig ezek edjék a többséget és ezeknek a szava dönt. Mint ahogy döntött Ábrehóm Lincoln idejében, akiről az akkori gazda gok ugyanugy vélekedtek mini ahogy a mostaniak Rooseveltről. S ezért lehet biztosra venni, hogy a Capitoliumban megint egy pőrtütő fog székelni. Forall that and for all that, azért is, csakjazért is, ahogy Burns éne' kelte. Tragédiák a világűrben A világ csillagászait nagy szenzáció izgatja: a legmodernebb teleszkóppal megfigyelték, hogy a világűrben ott, ahol nemrég csak picinyke csillag pislogott, most fényes csillag tündöklik — Fénye nyolcmilliószor nagyobb, mint a napé, a távolsága pedig — kimondani is rémes — hétmillió fényév — Máról holnapra született meg és naponta most is hatezer kilóméter kiterjedésű gázt lök ki magából . . . Franciaorszőgban devalváljők a frankot és Svájc után Hollandia is letér az aranyalapról . . . Spanyolországban dühöng a forradalom és naponta emberek ezrei pusztulnak el . . . Matuska Szilvesztert kiadták Magyarországnak... Istenem milyen elenyészően parányi porszemek ezek az események ahhoz a valóban nagy szenzációhoz képest, amit egyszerre állapítottak meg az ohioi, nielseni, loretoi és heidelbergi csillagvizsgálók mammut-teleszkopjain. Mióta az ember kíváncsi szemekkel vizsgálja a mindenség titkait — vizsgálja, de véges emberi tudásával megfejteni nem tudja sohasem .. . először látta: hogyan születik meg a végtelen űrben egy ismeretlen világ. Olt, ahol tegnap mégnem voltsemmi — a tegnap alatt évmilliókat kell érteni — ma: ragyogva tündököl egy uj csillag, igaz: csak a teleszkóp tudósai számára és lehet, hogy holnap — a holnap megint végeléthatatlan hosszú idő — lalőn egy uj teremtése az ismeretlen világnak születik meg, hogy gondokkal küzdve szeressen, szenvedjen, á'modjék és elenyésszék újra semmivé. A nagy szenzációról Beer Arthur doktor, a cambrid?ei egyetem tudós prófesszora számolt be a tudísok világának és nekem Sullivian, a professzor egyik tanítványa mondotta el a következőket: — Az utolsó esztendőkben ez a harmadik uj csilla?, amelyet a tudomőny felfedez. Először 1934ben fedeztek fel egy uj csilag megszületését, ezt a csillagot Nova Herculisnak nevezték el és megállapították róla azt is, hogy az a gáz. amely magjából kiárad, percenkint százhetven kilóméter sebességet ér el. A második csillag neve: Nova Lacartea ez is előttünk nyer hatőrozott alakot. Ezek a hatalmas csillagok azonban elenyésző kis pontok ahhoz az uj, minden fantáziát meghaladó hatalmas uj égitesthez képest, amelyet először ennek az évnek júniusában, pontosan a hónap 18-ik napjőn látott meg először van Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjévelBővebb felvilágosítást nyújt arékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. Férfi- és fiú készruhák felöltők, átmenetiés télikabátok k I KULPIN ARUHAZ Készruha-osztálya Békéscsaba Viesbroeck a chikagoi mammutteleszkopon 1883-iól 1930 ig azon a helyen, ahol ma az uj csillag születése tart — Saper Novae nsk hivjék az égi szörnyet a tudomány birodalmában — csak egy kicsiny alig észrevehető csillagot jegyeztek fel a teleszkopok fényképlemezei, a csillag fénye egyszerre nőni kezdett és ma már ez a fény százhuszonkétszeresét teszi ki a hat év előtti fénynek. Az uj csillag magja hatalmas erejű gázokat lövel ki magából és ezeknek a gázoknak a sebessége mésodpercenkint meghaladja az ezerszáz kilómétert I A többi szám még észbontobbl — Humason fotográfiái alapján ki lehetett számítani, hogy a csillagnak a földtől való távolsága 70 trillió kilóméter — ezt a számot 19 nullával lehet csak leírni igy: 70.000.000.000.000.000.000 — és fénye hétmillió esztendő alatt jutt el hozzánk, a földre. A fényessége nyolcmilliószor nagyobb mint a napé és átmérője percenkint hatezer kilóméterrel növekszik. Ha a növekedés megállapodik, amire a tudósok szerint kilátás van, akkor ez a csillag kétezerszer lesz nagyobb, mint a nap. Ha ezt az uj égitestet a mi naprendszerünkbe helyeznénk, szőröstől bőröstől egész az Uranusig minden bolygó beléje férne ... A mi napunk energiája mindössze annyit, amennyit ez az uj csillag három hónap alatt elveszít 1 Es ez az energia naprólnapra nő . . . Hova fog ez vezetni ? — Nusell H. N. professzor szerint itt egy uj vilőg megszervezéséről van szó. A tanőr ur azt hiszi, hogy a hatalmas égi testből, — amely egy ködfolt közepén foglalt helyet, de lassankint magéba fogta a ködfoltot — naprendszer alakul ki és az egyre áradó energia hamarosan lényegesen csökkenni fog. Uj bolygok születnek meg a Super—Novae-ból, bolygók gyűrűkkel és holdakkal, évmilliók múlva talán élet is lesz ezeken a bolygókon amelnynek magja ez időszerint — hétmillió ével ezelőtt I ! I — olyen hőerejü, hogy azt a csillagászati műszereinkkel megmérni és kiszámítani nem is lehet. A tragédia egyébként hihetetlen gyorsasággal zsj'ik le. Abban a spirőlis-ködben, amelynek „N. G. C. 4273" a tudományos neve, először 1936 januárjában fedeztek fel egy 14.5 nagyságú ceillagot, hónapokkal előbb még ez se volt látható, csak éppen egy jelentéktelen kis csillag közelében, amely közben eltűnt, a kis ctillag napról-napra nőtt és most előttünk van az az óriás, amelv maga fantasztikus és minden képzeletet meghaladó számaival rejtély a tudomány számára. ... Ezt a rejtélyt pedig a tudomány sohasem fogja megfejteni.. Paál Jób Tekintse meg női és fépfi kalap újdonságaimat ! Átalakításokat modelek után készítek Góth László cég, I., Zsilinszky ucca 4. sz. alatt Cserélje avult rádióját át UJ typusú modern Philips Orion Slindírd rádiókra