Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-05 / 253. szám

Ara U fillér Békéscsaba, 1936 novembsp 5. csütörtök 63. évfolyam 253. szám Két késszurással Budapesten gyilkolta meg feleségét egy volt békés­csabai kocsikísérő Már Békéscsabán megöléssel fenyegette feleségét Molnár Pál. Az asszony a fővárosba menekült előle — A gyilkos eltűnt (A B. K. tudósitója jelenti.) Megdöbbentő hitvesgyilkosság tör­tént szerda este hét őrs után Bu­dapesten, melyneK mindkét sze­replője, az áldozat és a gyilkos is békéscsabai. Molnár Pélné, született Küllők Teréz 23 éves asszony szeptem­ber l en foglalta ei szolgálati he­lyét Budapesten, Lövölde-tér 2. szám alatt, Szamek Emil dr. ügy­védnél. A fiatalasszony, aki kény­felen volt caelédi sorba állnia az­előtt férjével együtt Békéscsabán élt. Molnár Pal a Grigo/on-berom­fiexporiőr cégnél volt ezelőtt ko­C3iKÍ8érő. Kötekedő, iszákos ter­mészete miatt sokszor kerüli ellentétbe felesé­géve?, aki emiatt többsrör is szemrehá­nyással illette. Molnár Pál rette­netesen felbőszült ilyenkor és nem egy izben orditott rá feleségére: —- Hallgass asszony, mert meg­öllek I . . . Molnárné mindannyiszor remeg­ve látta: az ura milyen komolyan beszél és biztosra vette, hogy ha ez az ember egyszer tényleg felbőszül, feltét­lenül az ő vérét akarja majd látni. Hogy a rettenetes véget elke­rülje, megszökött. Itt hagyta csa­ládi otthonát és önállóságát s titokban felutazott Bu­dapestre, ahol sikerült elhelyezkedni a Lövöl­de-tér 2 számú házban. Mégse kerülhette ki sorsát Mol­nárné. Férje megtudta valahogy a budapesti cimet és az asszony nagy meglepetésére szerdán reg­gel részegen megjelent a Lövölde­téri bérház első emeleli folyosó­ján az ügyvéd lakősa előtt. Moh nárné nem engedte be az urát, minden dörömbölés hasztalan volt. Egy ideig még ott őllt Molnár má­moros fővel az ajtónál, majd fe­lesege azt mondta neki az ajtón keresztül, hogy menjen el és jöj­jön vissza délután józanon. Ily módon szabadult meg a fiatal­asszony urótól. Molnár délután három órakor újra jelentkezett. Még részegebb volt, mint reggel, dörömbölt és vállával nekifeszítette magét az ajtónak. Az asszony reszketve ment ki a folyosóra és félelme még csak fokozódott, amikor ész­revette, hogy férje állandóan zsebében tartja a kezít és ott valamit szorongat. A szerencsétlen nő egy óvatlan pillanatban a konyhába ugróit be, magéra zárta az ajtót, majd sirva ment be Szamek Emil dr. ügyvéd irodájába, hogy megkérdezze, mit tegyen. Szamek Emil dr. mesga sietett ekkor ki a folyósóra és sjép szóval azt mondta Molnárnak, I hógy jöjjön vissza este hél órakor, akkor mór tálén felesége is nyu­» godlabban fog tárgyalni. Molnár Pá! pontos voli. Este hét órakor újra ott állt az emeleti folyóson. Megnyílt az ejió, kijött az assiony éa látszólag a legnagyobb békességben mentek le a Lövölde-térre, ahol egy padon foglaltak helyet és be­szélgetni kezdtek. Molnár ryil vén valóan rá akarta venni felesegét, hogy térjen vissza hozzá. Es volt a vita tárgya. Csak­hamar irdu'atos kifakadások hal­latszottak, az ember psrcek alatt elvesztette türelmét és szavaival valósággal gyilkolta az asszonyt. Molnárné rövid időn belül .meg­elégelte a sértéseke', felállt, hogy hazafelé induljon. Követte Molnár is. A folyosón aztán bekövetkezett a tragédia. Molnár hatalmas kést rántott elő és habozás nélkül az asBzony haséba döfte. A fiatal nő az irtózatos szúrástól megtántorodott, a folyősó korlétjó­nak esett, az ember pedig vér­szomjasán. szinte vadállatiasan merítette még egyszer kését fele­sége testébe. A második szúrás Mol­nár Pálnénál a szivbur­kot érte és azonnali ha Iáit okozott. Molnár nem vesztette el most sem a fejét, a kést elhajilotla és két-három lépcsői ugorva egyszerre — elmenekült, A nyomozás megindult. Már ed­dig megállapítást nyert, hogy Mol­nár 35 éves, Küllők Teréz második felesége volt, az első, akinek há­rom gyermeke maradt Molnárra, a vonat alá feküdt, ugy követett el öngyilkossá­got. Molnár mér nem állott a Grigolon­cég szolgálatába, nemrégiben el­bocsájtották. Umberto olasz trónörökös viszonozza Horthy kormányzó római látogatását (A B. K. tudósilója jelenti.) November második felében kerül sor arra a nagyjelentőségű uta­zásra, melyről politikai körökben már napok óta beszélnek. Horthy Miklós kormányzó Rómába utazik az olasz király meglátogatására, ami első eset, hogy a magyar államfő hivatalos minőségben látogatást tesz egy másik ország fejénél. Ennek megfelelőleg ünnepélyes, díszes külsőségek kör.ött történik meg a nagyjelenlőségü utazás. Horthy Miklós kormányzó udvari különvonaton megy Rómába, hova elkíséri felesége is. A kormányzó kíséretében utazik Vértes Sándor, a kabinet-iroda főnöke, Keresztes Fischer Lajos tábornok, a kor­mányzó katonai irodájának főnö­ke. Brunswik György alezredes, utimarsall, Koós Miklós alezredes és Hardy sorhajóhadnagy, szárny­segédek. A magyar államfő római láto­gatásénak jelentőségét fokozza az a körülmény, hegy az utazást konkrét gazda­sági és politikai tárgyalások­kal kapcsolják össze. Ezeknek a tárgyalásoknak a le­folytatósóra a kormányzóval együtt Rómába utazik Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter. A kormányzó, a magyar minsz­terelnök és külügyminiszter és a nagyszámú kiséret négy napot tölt Rómában. Ezalatt zajlanak majd le programszerűen azok a nagyszabása ünnep­ségek, amelyekre Massolini mér n V&n&i beszédében cél­zott. Külpolitikai és diplomáciai kö­rökben ugy tudják, hogy Horthy Miklós kormányzó római látogatá­sát olasz részről még ebben az évben hasonló ünnepélyes külső­ségek között viszonozzák. Ez pedig eddig meg nem erősí­tett hir ezerint ugy történik meg, hogy Umberto olasz trónörökös december folyamén szintén elő­kelő nagy kísérettel Budapestre érkezik és édesapja, az olasz ki­rály nevében visszaedja a magyar államfő római látogatását. Tyler megállapítja jelentésében, hogy jó és bő volt a termés A kivitel nagyobbnak bizonyult, mint 1929 óta bármely esztendőben (A B. K. tudósitója jelenti.) R. Tyler a nemzetek szövetsége részére elkészítette jelentését Ma­gyarország pénzügyi helyzetéről az 1936. év harmadik negyedére vo­natkozólag. A valutát leértékelő egyes országokban a magyar ki­vitel negyedrészét vetlék át. Ez a magyar külkereskedelem jelentős részében ideiglenes fennakadást okozott. A rendelkezések után ki­alakult helyzet folyományaképpen a tárgyalások megkezdődtek. A devalváciés intézkedések az első pillanatban ijedtséget váltottak ki, de a közvéle­ményt megnyugtatták a hi­vatalos közlések, melyek szerint az eddigi valuta­politikában nem lesz változás. Az idén Magyarországon jő és bő ter­més volt, a legfontosabb kiviteli cikkeknek külföldön ez évben ma­gasabb áruk volt a tavalyinál. Szeptember végéig a magyar kivitel emelkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom