Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-25 / 245. szám

1936 október 25 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 Igazgató Ur! Cégvezető Ur! intézkedjék, hogy mindennapi postájának aláírásánál kéznél legyen a magyar THEBRIS" ff másoló (tinta) irón. GYÁRTJA: SCHULER JÓZSEF R.-T. Azt mondja nekem Heffy Gy. Andor lanér, a Kárpátegyesület kiváló főtitkára, a Magas Tátra egyik legalaposabb ismerője: — Tudok róla, hogy Voronoff professzor ur egy hetet töltött ilt és előttem ismeretes a magas­lati klima megfiatalító hatása. Ez ne TI uj dolog. Hiszen már a régi görögök az Olimpos oldaléra küld­ték gimna»ion-okba az öregjeiket, akik ott megfiatalodtak. Tudomá­nyos alapon talán először Guhr Mihály doktor, a tátraszéplaki sza­natórium világhírű megalapítója, a Kőrpátegyesület elnöke, Európá­nak egyik legnagyobb tudósa ta­nulmányozta a kérdést és ő volt az, aki az elméleten tul a gya­korlatban is jelentŐB sikereket ért el. Elegendő, ha itt az ötven év­vel ezelőtt, 93 éves korában el­hunyt gróf Semsey Andorra hivat­kozom, aki 77 esztendős koróban, elaggottan és összetörve jött fel Tátraszéplakra, ahol nemcsak fiatal lett lélekben és testben egy­aránt, hanem visszanyer­te látását is, amit az aggság következtében fel­lépő szaruhőrlyamegvőltozős idé­zett elő nála. Samsey grófnői ép­pen ugy nem alkalmaztak Voro­noff-mütétet, mint ahogyan nem alkalmaznak Voronoff-operőciót azoknál az öreg parasztoknál, akik itt Matuzsőlemkort érnek el. — Istenben boldogult Guhr Mi­hőly tragikus halőla után utóda, Kunsch Pál dr., tátraszéplaki fő­orvos folytatja a kísérleteket, illet­ve a bevált metódust, azonban hivatkozhatom itt egy közludomásu tényre is. A Tátra aljában elfekvő falvak — Na^yszalók, Garlach­falva, Alsóerdőfalva, Forberg, Hun­falva, Kakaslomnic — öregjei, ha már odahaza erőtleneknek érzik magukat, feljönnek a Tátrába és ilt — állást keresnek. Odahaza mőr képtelenek a munkőra és itt megfiatalodnak, Voronoff operáció nélkül. Tessék körülnézni: a tátrai telepek, — hogy sorba vegyük őket — Lomnic, Ujfüred, Ólátra­füred, TőtraszépJak, Csorbató — telistele vannak öreg londinerakkel, hotelszolgákkal, csupa olyan öreg­gel, akik öregkorukban jöttek fel ide és itt Matuzsálemkort érnek el. Ebben kétségtelenül része van a magaslati klimőnak, amely biz­tosabban fiatalit, mint a műtéti beavatkozős. Az oxigén hiánya — fiatalit Szász Emil doktor, ólőlrafüred főorvosa — akinek különösen a ma­gaslati klima hatősőra vonatkozó tu­dományos megállapítása orvosi kö­rökben feltűnést keltett — igen ér­dekesen nyilatkozott előttem a kér­désről. Ezeket mondotta: — A Magas Tátra levegője rit­kább, mert nálunk kevés az oxi­gén. Az oxigén hiánya fokozottabb munkára serkenti a szivet és a tü­dőt. A szív és a tüdő fokozottabb munkája természetesen serkentő­leg hat az emberi szervezet min­den tagjára, mert hiszen azoknek is lépést kell tartani a szivvel és a tüdővel. A test nedvkeringése— amit tudomőnyos nyelven turgen­tia-nak hivunk — élénkebb és egy olyan hatős áll be, amit leginkább egy triviális hasonlattal tudok szem­léltetővé tenni. Tegyünk egy aszalt szil­vát vizbe: a ráncok ki­simulnak és a szilva fia­talabb, frissebb lesz. A Magas Tőtra oxigénmentes le­vegőjének, ultraviolett sugarakban való gazdagságának tudomőnyosan megállapított fiatalító hatása van és arra a kérdésére, hogy ezen a területen vannak-e tapasztalataink, azt felelhetem, hogy nem múlik el nap, hogy ezt a hatást a tátrai gyógyintézetek öregebb pacienseinél ne tapasz­talhatnánk. Egész sereg jómódú öreg ember tölti aggságőnak esztendei! állan­dóan a Tőlrőban, egész sereg köz­ismert öreg ur — élő pacienseink neveit nem emlilhetem, hiszen sen­ki sem akar kérkedni azzal, hogy fiatalodik — jön fel évről évre több hónapra ide és ér el olyan tudo­mányosan kimutatható eredményt, amilyent bizony műtéti beavatko­zósoknői állandónak nem tudott még igazolni a tudományos kont­roll . . . * Páviánjai ésrivierai majom- farm­ja után a Magas Tálréban keresi Voronoff, a magába zőrkozolt, a vilőagal meghasonlott hetvenesz­tendős orvos tudós a bölcsek kö­vét, amely visszaadja a fiatalságot. Titokban jött el ide és azok a hun­falvi, malompataki öreg szolgák, akikkel délutánkint elbeszélgetett, nem is sejtették, hogy mindaz, amit Voronoffnak mondtak, más­nap délelőtt a ludós noteszébe kerül. Amikor elbúcsúzott a Tátrától, tvi^f f&f­€1 SZj&UJUL Miért is dolgozik rossz világitásnál I Takarékoskodik? Akkor vegyen Tungsram duplaspirállámpát: csekély az áramfogyasztása, mégis jobb a fénye. TUNGSRAM DUPLASPIRÁLLÁMPA óvja szemeli ennyit mondott: „Viszontlátásra I Visszajövök 1 " . . . U^y lőtszik, hogy az ered­ménnyel nagyon meg volt elégedve. Talőn jobban, mint a majmai­val .. . Paál Jób. Ismét egy gyermektragédia — Levél a szerkesztőhöz — Szegény Dénes Vera, nem birta ki a tanár feddő szavait, félt az Anna nénitől, és mert subtilis jel­lem volt, inkőbb itthagyta a földi dicsőséget és leugrott az iskola emeletéről 1 Meghalt I Valamikor, nem is olyan nagyon régen, halálos bün volt az öngyil­kosság, nemcsak egyes hitfeleke­zetek dogmái szerint, hanem ma­ga a társadalom is elitélte azt a szerencsétlent, »»ki önkezével vég­zett életével I ÉS ez jó volt igy, mert sok drága életet mentett meg 1 Ma, sajna, az emberi tőrsadalom ideológiája alaposan megváltozott, a vilőgháboru brutális pusztításai, a megélhetés nehézségei, a tőr­sadalmi eltolódások, mind mind megannnyi okai a fokozodó ön­gyilkosaőgoknak, a legborzasztóbb pedig az, hogy a nagyok példőja átragadt az éretlen gyermekekre olyannyira, hogy mőr nem is na­gyon borzadunk el, ha egy diők­ember öngyikossőgáról olvasunk a napilapokban I Mert a gyermek­öngyilkosságok majdnem száz szá­zaléka diőkokkal történik meg 1 Tyenkor a közvélemény az is­kolőkat, a tanítót teszi felelőssé, ez pedi? igazságtalanság, mert az iskola, a tanító legfeljebb elfelej­tette az adott esetben kinyitni a biztonsági szelepet, és igy a kis nebulói kazőn felrobbant, elpusz­tult! Mindenesetre az iskola, a ta­nító kisebb, de inkőbb nagyobb mértékben okozója lehet a diók A takarékos kályha a legolcsóbb! Hazai szenekre FatUzelésnóI ne kísérletezzen Vegye csak a világhírű ))' folytonégfi kályhát. Állag 10 kg fával fűt egy normál szobát 24 őrén át. Ára 60 P-től Kérje vaskereskedöjétöl; ha nem kapja, folytonégő kályha I Ára 60 P-t6l rendelje meg a gyártól Árjegyzéket ingyen küld HEBER kályha- és tűzhelygyára, Budapest, VI., Vilmos császár-ut (Hajós-ucca sarok) Telefon: 1-246-10 öngyilkosságoknak, mert hiszen a nebuló szellemi életére szülője mőr alig-alig van befolyőssal,amint jellemét is inkább a szülői hőzon kivüli körülmények formőljők 1 Bi­zonyos, hogy az ucca jampecsé­ge, a fillérekért elérhető ponyva­irodalom, a mozi, nagyban befo­lyásolják azt a gyönge jellempa­lőntőt, de épp ezért van iskola, tanító, hogy ezen kóros befolyá­sokat ellensúlyozzák 1 Mert erre ma a szülő 80 szőzaléka képtelen, mert nincs ideje a kenyér vadőszat közepette 1 Égy, még inkább két generá­ció előtt, az iskola elsősorban ne­velt, és csak azutőn tanított, mőr csak azért is, mert azt a kis em­bert a tanulásra nevelni kell, de nevelni kell a jellemét is. Egy szakember a múltkoriban erre azt felelte: Hja I erre mi nem érünk ről — Hát ez elég baj, mert erre rá kell érni 1 — Ez sok­kal fontosabb, mint teszem 180-at ugrani 1 Mi, akik az előbbi generőcióhoz tartozunk, kimutathatóan többet tudunk még ma is, mint a most lematurált ifjú és az elhikőnk is sokkal szilárdabb alapokon fek­szik, mint a mai ifjusőgé I Ismétlem azért, mert minket el­sősorban neveltek 1 Az akkori tanítónak az volt az ambiciója, hogy növendéke tudjon, minket nem dopingoltak a ma di­vatos szülői értekezlettel, országos gyorsasági versenyekkel, a mi ta­níttatásunk mentes v'olt minden paedagogikus politikától, akkoriban a tudás és az erkölcsi erő volt az öncél, nem az őtjutős magasabb osztályba! És az alapos nevelés folyamén a tanítónak módjában volt megis­merni tanitvőnyőt, annak lelki vi­lőgőt, rátermettségét és igy köny­nyebben taníthatta I Ha szegény Dénes Vera jelle­mét ismerték volna tanítói, bizo­nyára még ma is élne ... Persze: tisztelet a kivételnek, mert ma is vannak tanítók, kik hivatásuk magaslatán állanak, a tananyag sokfélesége kőrosan be­folyásolja a tanítás alaposságát, ma nehezebb tanítónak lenni, de még nehezebb — tanulónak lenni I Meglehet, hogy ezen nehézsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom