Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-09-13 / 209. szám

4 3EKC5MEQVEI K02LÖRV 1936 szeptember 13 Ifi az alkalom! Becseréljük régi * • H W radio készülékét rendkívül magas érőn EK A Standard gyártmányúra, 2-fl-es Európavevő-, vagy 4+l-es Világvevő készülékre Engelman Andráaay-ut 19 nál •ikerül. A viléghéboru azonnal, el­kerülhetetlenül a nyakunkba sza­kad, mert Irockij ma sem józa­nodott ki a részegségből. Vagyis a béke szempontjából üdvösnek mondható, ami történt. Hogy egyebet ne mondjunk, a kü­lönböző internacionólék de Bro­uchere és sir Walter Citrine jó voltóból újból hajba kaptak. Ez lenne a kisebbik szerencsétlenség. Nagyobb csapós azonban, hogy az orosz-germén ellentét ugyan­csak kiéleződött. Kapóra jöit az egyik Lurlé-íivér ama pimasz ha­zugsága, miszerint a Gestapo egyik ügynöke, Franr We/z, összeszűrte volna a levet Olberg-geI, Trockij pgyik cinkosával. Hiába cáfol Berlin, Moszkva nem akar szót érteni. S az árok egyre mélyül a két birodalom körött. S ha meg­gondoljuk, hogy ez a két ország ma Európában a döntő biró, a horoszkop, amit felállíthatunk, igen Bzomoru. Különösen amióta Ridz Smlgli Franciaország oldalára sa­sérozott vissza. Lebontják az „Aranyember" komáromi kúriáját Parcellázzák a telkét annak az öreg háznak, ahol Levetinczi Timár Mihály titokzatos életét élte, ahol a „Tengerszemű hölgy" szeretett — Bolyongás a nemrég megnyilt „Jókai szoba" vitrinjei között — Szobrot kap végre szülővárosában Jókai Mór Kevés olyan városra akadtam bolyongásomban, amelyik szivé­ben annyira megbecsülie volna szülöttét, mint Komárom népe Jó­kai Mórt. Pedig: a nagy mese­mondó mindössze kora ifjúságé nak rózsás esztendeit töltötte Ko­márom falai között, de ennek a huszonyegy esztendőnek ezernyi emléke elevenedik meg minden Írásban. Alig van regénye, amely­ben ne esnék szó Komáromról és egész csomó olyan regényt vetett gyöngybstüivel papirosra, amelyek­nek egész históriája Levetinczi Timár Mihály városában játszik. Ez a város, alecsony házaival és furcsa népével ma is telistele van Jókai regényalakjaival. Ha el­bolyongok macskafejü kövekkel kirakott utcáin, életre kelnek azok, ekik ifjusógunkban annyi élveze­tes órókat szereztek nekünk. Szin­te lótom a görbe utcákon a hajő­ácaokat, a Cservenice kávéházban a sakkozó városi pénztárost, kapu­tos hajdút, Klapkát hős vitézeivel, a tréfáskedvü Szarka Jánost, Dé­csiné asszonyt, a káromkodó ko­fát, a fiatal jurátust Asztalos ügy­véd ur irodáiéban és a csodála­tosan szép Domonkos lányokat, akiknek kúriájába nemsokára be­lekap a csákény . . . Parcellázzák a Domonkos-házat A hajdani Rácz uccában, későb­ben Nádor-ucca lett ennek a gir­begörbe uccának a neve, áll az az öreg földszintes ház, aminek falai két utcára néznek. Irgalmat­lanul hosezu. Csak ez egyik front­ján kereken husz ablakot számol­tam össze. Sárgára van festve, a vakolat itt is, ott is hullik már róla. Széles és hosszú kerljo egy­koron a Duna partjáig szaladt és valamikor a kert végében épült kikötőben vetettek horgonyt Do monkos János uramnak lovaktól vontatott tölgyfa hajói. Domonkos János — egy csomó nemes vármegye táblabirája — székeit ebben a házban és ez az öreg ház volt a tanúja az Arany­ember titokzatos életének. Domon­kos János — egykori képe itt függ elöltem a Jókai szobában: fekete Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyen­súlyát, akkor vásároljon mindent a » Takarékoss készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt i Férfi- és fiú készruhák felöltők, átmeneti­és télikabátok I I KULPIN ARUHA Készruha-osztáSya Békéscsaba hajú, villogó szemű ember volt, 8ürü szemö'dökkel, rendjellel a mellén és érzéki ajkakkal dus bajusza alatt — örök álmát alusz­sza a régi rácz temetőben, már­ványból faragott díszes sirkő alatt, a csalódi kriptában, amelyiknek ő az utolsó lakója. Sírkövének ara­nyos betűi megkoptak már száz­három esztendő alatt, de Leve­tinczi Tímár Mihály alakja — ezen a néven szerepel Domonkos János az Aranyember ben — nem kopik el aoha a fantázia és a re­gény hatalmas birodalmában. Annyi sok-sok emlék után el­tűnik most az Aranyember kúriá­ja Í8. Nagy lécekre szögelt vászon és lábla van a ház falén és ez a iábla hirül adja, hoív a telket, amelyen a kúria egykoron épült, parcellázzák. Tizenkét házhelyre osz­tották fel a Domonkos-ku­ria telkét és nemsokára megkondul a cső­kóny a hájban, amelynek szobáit Jókai gazdag fantáziája népesí­tette be regényében. Namcaak Le­vetinczi Timér Mihály élte ebben a házban kettős életét, innen in­dultak bálba a szép Domonkos lányok — közölük az egyik Páz­mándy Dénes első alispánnak, a negyvennyolcas országgyűlés al­sóházi elnökének leli a felesége — és itt kezdődik el a „Tenger­szemű hölgy" szomorú regénye, hogy aztán — a márianosztrai fegyház nyirkos cellájában érjen véget . . . Kilenc forint és tizenkét krajcár adót fizetett Jókai Mór . . . kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. A gimnáziummal szemben áll az a földszintes ház, ehol Jókai született. De van egy másik Jó kai hóz is, ez Nagy Vilmos dr. ügyvéd birtokában van, ebben töltötte fiatalságát a nagy regény­író. Az utóbbi héi.ból indult el útjára a fiatal patvaride, akit anyja a vármegyeházán szeretett volna látni. Ebben a házban ve­tett kártyát az a cigányasszony, aki megjósolta, hogy a „nemzetes asszony kezé­ben levő könyv kinő a főidből, nagy fa lesz belőle és minden ágán csupa könyv terem . . Ezekben a házakban nincsen mér semmilyen emlék Jókai Mór éleiéből. Ami emlék Komáromban akad, azt a vándor a Jókai szobában bámu'ja meg. Pér hónappal ezelőtt r.yilt meg ez a Jókai szoba a Jókai Közmű­velődési- és Muzeum Egylet szék­házónak első emeletén. A nagy kölíő életének sok-sok, részben ismeretlen emlékét meniette meg ez utókor száméra a Jókai-szoba, amelynek megteremtéséért az ér­dem oroselánrésze egy kitűnő ma­gyér iról. a Jókai Egylet főtitkárát, Szombathy Viktort illet. Alapy Gyula dr. nyugalmazott várme­gyei levéltáros — nemrég halt meg — éveken át gyűjtötte a Jó­kai emlékeket, amelyeknek egy részét a cenlennéiium alkalmából ki is állították, azonban magát a Jókai-szobát Szombathy Viktor teremtette meg és rendezte be az egyesület titká­rának, Zombori Györgynek a se­gítségével. Alapos és dicséretre mélló munkát végzett, a magyar irodalom hálás lehet érte . . . Egy csomó kép függ a falon. • Szemben a bejárattal b tengerszemű hölgy olajjal megfestett gyönyörű arcmása. Mellette: Domonkos Já­nos képe. Köröskörül rajsok, met­szetek Jókai Mórról. Közöttük olyan is, amelyet maga a? iró rajzolt. Kopott keretben a Nemzeti Dal első példánya. Egy kicsit tépett. Vitrin alatt Jókai iskolai bizonyít­ványa. És keresztlevele 1825. feb­ruár 20-ikéról. Tizennégy kereszt­apát és négy keresztanyát sorol fel a keresztlevél. Egy csomó korles­vers. Közöttük a legsikerültebb: Félre kakuk. repül a sas, Jókai a 48-as, 48-ban szóval-tettel Jókai bánt a némettel 11! Éljen a magyar szabadság I ! I Éljen Jókai 1 I I Aztán keretben egy bécsi élc­lap címoldala, ahol könyvekből rakott hegy ormán, lúdtollal ke­zében Jókai áll és muzsikáló ci gónyok, magyaros ruhóba öltözött urak és hölgyek állanak körülötte. A német szöveg elmondja, hogy Jókai ámbár megbukott Nagyka­nizsán, de a neve mégis érték a világ számára és ellenjelöltje ne­vét már régen elfeledte a világ, amikor a Jókaié még mindig ra­gyogni fog. Egy adókivetési lap. Kiállította: Pest város adóhivatala. Németül és magyarul, az 1852 év elején. „Móritz Jókai Schrifisteller"-re ezt az adót vetették ki:

Next

/
Oldalképek
Tartalom