Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám
1936-09-13 / 209. szám
4 3EKC5MEQVEI K02LÖRV 1936 szeptember 13 Ifi az alkalom! Becseréljük régi * • H W radio készülékét rendkívül magas érőn EK A Standard gyártmányúra, 2-fl-es Európavevő-, vagy 4+l-es Világvevő készülékre Engelman Andráaay-ut 19 nál •ikerül. A viléghéboru azonnal, elkerülhetetlenül a nyakunkba szakad, mert Irockij ma sem józanodott ki a részegségből. Vagyis a béke szempontjából üdvösnek mondható, ami történt. Hogy egyebet ne mondjunk, a különböző internacionólék de Brouchere és sir Walter Citrine jó voltóból újból hajba kaptak. Ez lenne a kisebbik szerencsétlenség. Nagyobb csapós azonban, hogy az orosz-germén ellentét ugyancsak kiéleződött. Kapóra jöit az egyik Lurlé-íivér ama pimasz hazugsága, miszerint a Gestapo egyik ügynöke, Franr We/z, összeszűrte volna a levet Olberg-geI, Trockij pgyik cinkosával. Hiába cáfol Berlin, Moszkva nem akar szót érteni. S az árok egyre mélyül a két birodalom körött. S ha meggondoljuk, hogy ez a két ország ma Európában a döntő biró, a horoszkop, amit felállíthatunk, igen Bzomoru. Különösen amióta Ridz Smlgli Franciaország oldalára sasérozott vissza. Lebontják az „Aranyember" komáromi kúriáját Parcellázzák a telkét annak az öreg háznak, ahol Levetinczi Timár Mihály titokzatos életét élte, ahol a „Tengerszemű hölgy" szeretett — Bolyongás a nemrég megnyilt „Jókai szoba" vitrinjei között — Szobrot kap végre szülővárosában Jókai Mór Kevés olyan városra akadtam bolyongásomban, amelyik szivében annyira megbecsülie volna szülöttét, mint Komárom népe Jókai Mórt. Pedig: a nagy mesemondó mindössze kora ifjúságé nak rózsás esztendeit töltötte Komárom falai között, de ennek a huszonyegy esztendőnek ezernyi emléke elevenedik meg minden Írásban. Alig van regénye, amelyben ne esnék szó Komáromról és egész csomó olyan regényt vetett gyöngybstüivel papirosra, amelyeknek egész históriája Levetinczi Timár Mihály városában játszik. Ez a város, alecsony házaival és furcsa népével ma is telistele van Jókai regényalakjaival. Ha elbolyongok macskafejü kövekkel kirakott utcáin, életre kelnek azok, ekik ifjusógunkban annyi élvezetes órókat szereztek nekünk. Szinte lótom a görbe utcákon a hajőácaokat, a Cservenice kávéházban a sakkozó városi pénztárost, kaputos hajdút, Klapkát hős vitézeivel, a tréfáskedvü Szarka Jánost, Décsiné asszonyt, a káromkodó kofát, a fiatal jurátust Asztalos ügyvéd ur irodáiéban és a csodálatosan szép Domonkos lányokat, akiknek kúriájába nemsokára belekap a csákény . . . Parcellázzák a Domonkos-házat A hajdani Rácz uccában, későbben Nádor-ucca lett ennek a girbegörbe uccának a neve, áll az az öreg földszintes ház, aminek falai két utcára néznek. Irgalmatlanul hosezu. Csak ez egyik frontján kereken husz ablakot számoltam össze. Sárgára van festve, a vakolat itt is, ott is hullik már róla. Széles és hosszú kerljo egykoron a Duna partjáig szaladt és valamikor a kert végében épült kikötőben vetettek horgonyt Do monkos János uramnak lovaktól vontatott tölgyfa hajói. Domonkos János — egy csomó nemes vármegye táblabirája — székeit ebben a házban és ez az öreg ház volt a tanúja az Aranyember titokzatos életének. Domonkos János — egykori képe itt függ elöltem a Jókai szobában: fekete Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a » Takarékoss készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt i Férfi- és fiú készruhák felöltők, átmenetiés télikabátok I I KULPIN ARUHA Készruha-osztáSya Békéscsaba hajú, villogó szemű ember volt, 8ürü szemö'dökkel, rendjellel a mellén és érzéki ajkakkal dus bajusza alatt — örök álmát aluszsza a régi rácz temetőben, márványból faragott díszes sirkő alatt, a csalódi kriptában, amelyiknek ő az utolsó lakója. Sírkövének aranyos betűi megkoptak már százhárom esztendő alatt, de Levetinczi Tímár Mihály alakja — ezen a néven szerepel Domonkos János az Aranyember ben — nem kopik el aoha a fantázia és a regény hatalmas birodalmában. Annyi sok-sok emlék után eltűnik most az Aranyember kúriája Í8. Nagy lécekre szögelt vászon és lábla van a ház falén és ez a iábla hirül adja, hoív a telket, amelyen a kúria egykoron épült, parcellázzák. Tizenkét házhelyre osztották fel a Domonkos-kuria telkét és nemsokára megkondul a csőkóny a hájban, amelynek szobáit Jókai gazdag fantáziája népesítette be regényében. Namcaak Levetinczi Timér Mihály élte ebben a házban kettős életét, innen indultak bálba a szép Domonkos lányok — közölük az egyik Pázmándy Dénes első alispánnak, a negyvennyolcas országgyűlés alsóházi elnökének leli a felesége — és itt kezdődik el a „Tengerszemű hölgy" szomorú regénye, hogy aztán — a márianosztrai fegyház nyirkos cellájában érjen véget . . . Kilenc forint és tizenkét krajcár adót fizetett Jókai Mór . . . kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. A gimnáziummal szemben áll az a földszintes ház, ehol Jókai született. De van egy másik Jó kai hóz is, ez Nagy Vilmos dr. ügyvéd birtokában van, ebben töltötte fiatalságát a nagy regényíró. Az utóbbi héi.ból indult el útjára a fiatal patvaride, akit anyja a vármegyeházán szeretett volna látni. Ebben a házban vetett kártyát az a cigányasszony, aki megjósolta, hogy a „nemzetes asszony kezében levő könyv kinő a főidből, nagy fa lesz belőle és minden ágán csupa könyv terem . . Ezekben a házakban nincsen mér semmilyen emlék Jókai Mór éleiéből. Ami emlék Komáromban akad, azt a vándor a Jókai szobában bámu'ja meg. Pér hónappal ezelőtt r.yilt meg ez a Jókai szoba a Jókai Közművelődési- és Muzeum Egylet székházónak első emeletén. A nagy kölíő életének sok-sok, részben ismeretlen emlékét meniette meg ez utókor száméra a Jókai-szoba, amelynek megteremtéséért az érdem oroselánrésze egy kitűnő magyér iról. a Jókai Egylet főtitkárát, Szombathy Viktort illet. Alapy Gyula dr. nyugalmazott vármegyei levéltáros — nemrég halt meg — éveken át gyűjtötte a Jókai emlékeket, amelyeknek egy részét a cenlennéiium alkalmából ki is állították, azonban magát a Jókai-szobát Szombathy Viktor teremtette meg és rendezte be az egyesület titkárának, Zombori Györgynek a segítségével. Alapos és dicséretre mélló munkát végzett, a magyar irodalom hálás lehet érte . . . Egy csomó kép függ a falon. • Szemben a bejárattal b tengerszemű hölgy olajjal megfestett gyönyörű arcmása. Mellette: Domonkos János képe. Köröskörül rajsok, metszetek Jókai Mórról. Közöttük olyan is, amelyet maga a? iró rajzolt. Kopott keretben a Nemzeti Dal első példánya. Egy kicsit tépett. Vitrin alatt Jókai iskolai bizonyítványa. És keresztlevele 1825. február 20-ikéról. Tizennégy keresztapát és négy keresztanyát sorol fel a keresztlevél. Egy csomó korlesvers. Közöttük a legsikerültebb: Félre kakuk. repül a sas, Jókai a 48-as, 48-ban szóval-tettel Jókai bánt a némettel 11! Éljen a magyar szabadság I ! I Éljen Jókai 1 I I Aztán keretben egy bécsi élclap címoldala, ahol könyvekből rakott hegy ormán, lúdtollal kezében Jókai áll és muzsikáló ci gónyok, magyaros ruhóba öltözött urak és hölgyek állanak körülötte. A német szöveg elmondja, hogy Jókai ámbár megbukott Nagykanizsán, de a neve mégis érték a világ számára és ellenjelöltje nevét már régen elfeledte a világ, amikor a Jókaié még mindig ragyogni fog. Egy adókivetési lap. Kiállította: Pest város adóhivatala. Németül és magyarul, az 1852 év elején. „Móritz Jókai Schrifisteller"-re ezt az adót vetették ki: